Titán Első Látásra -Befejezetlen-

Harmadik Rész

-y/n szemszög-
Amikor felébredtem nem nyitottam ki a szemem, hogy tudjam mi van körülöttem. Jól is döntöttem mert így hallottam egy beszélgetést vagyis inkább abból egy részletet.

„-inted hogyan került ki oda?” kérdezte Erwin

„Tch... Miért tőlem kérdezed?” válaszolt Levi egy kérdéssel.

„Nem tudom. Csak azon gondolkodtam, hogy már biztos egy ideje ott van és érdekes, hogy senki se vette észre.” válaszolta a gondolataiba merülve a parancsnok.

„Hé kölyök! Tudom, hogy ébren vagy!” emelte fel a hangját a takarítás mániás.

Kinyitottam lassan a szemeim, hogy úgy tűnjön mintha aludtam volna és azért se neki legyen igaza. Persze ezt észre vette és megforgatta a szemét.

„Jó reggelt. Elnézést, hogy így kellett magát ide hoznunk de nem volt más választásunk. Szeretnénk mi is és majd a rendőrség is feltenni néhány kérdést.” közölte velem Erwin egy mosollyal.

„Tch... Mi az? Néma lettél?” kérdezte a törpe.

Erre a kérdésre eszmbe jutott ami történt a másik világba és el kezdtem remegni. Nem vették észre mert Erwin rászolt Levire és el kezdtek beszélgetni. Arra lettem figyelmes, hogy minden homályosodik ahogyan többet gondolok arra a jelenetre ami történt. Hirtelen elhallgattak és felém néztek. Próbáltam letörölni a könnyeim mert így csak hülyének és gyengének gondolhattak. De nagyon meglepődtem ami ez után történt. Erwin letörölte a könnyeim és egy mosolyt adott.

„Esteleg mondtunk valam-’’ kezdte szemöldök de én közbe vágtam

„Nem. Elnézést. Nem így illik bemutatkozni. Ez nem volt valami szép. A nevem (teljes név) de csak hívjanak y/n-nek és nyugodtan tegezzenek.” mondtam és magamra erőltettem egy mosolyt.

„Az én nevem Erwin Smith és én vagyok a parancsnok a felderítő egységnél. Ő pedig itt Levi Ackerman aki szintén a felderítő egység része és a legerősebb katonánk.”

Most realizáltam. Ezek ők. Így ahogy erre rá jöttem a fan görcsöm szinte elő tört mint egy vulkán és sikítani akartam és a nyakukba ugrani de még nagyobb hülye lennék a szemünkbe úgy hogy minden erőmmel azon voltam, hogy vissza tartsam amikor kicsapódott az ajtó.

„Felébredt már!?” üvöltözött Hange

Amikor felém nézett megcsillant a szeme és felém rohant majd megrohamozott kérdésekkel. Én aki most ébredt fel és nem tudta, hogy lány e vagy fiú és még fan görcsben is szenvedett csak próbáltam megszólalni de annyira gyorsan bombázott kérdéseivel, hogy megszólalni se tudtam.

„Hange! Szerintem elég lesz.” szólalt meg a hősöm. Erwin. Áldott legyen a neve. „Még nem is ismered szerintem. Ő itt Hange Zoe.”

„Örvendek! A nevem (teljes név) de szólítson csak y/n-nek.”

A beszélgetést MEGINT az ajtó zavarta meg. De most legalább kopogtak és úgy jöttek be. Igaz nem várták a választ de legalább kopogtak. Egy katona lépett be rakat majd megszólalt.

„Elnézést ha zavarok de a tárgyalás kezdődik.” mondta majd Erwin bólintott és a katona távozott.

Értetlenül néztem a parancsnokra aki csak mosolygott.

„Mivel a falakon kívül voltál ezért szükség van erre. De nyugodj meg. Nem engedünk át a rendőrségnek mert hasznos lehetsz nekünk a titánok elleni harcban.”

Erre nem tudtam mit reagálni mint csak bólintani. Felsegítettek az ágyból majd bilincset raktak rám és indultunk is a tárgyaló terem felé.

A hibákért bocsi. Ha tetszett nyomj egy követést és a csillagot se feledd. 😊💖