Stark Program

III.

Az egyetlen dolog amit kívánnék az az, hogy Tony visszajöhessen. Akármi legyen is ára. Ennél önzőbb dolog nem is létezik, tudom jól..de nem tudok nélküle élni. Ahogy a program magához ölelt minket minden egyes emlék, pillantás és szó a felszínre tört.

[Minden ami különleges magában az egy kémcsőből jött]

Jobban már nem is fájhatna, nem bírom elviselni. Nem kapok levegőt.

[Azt a pajzsot apám készítette! Nem érdemled meg!]

Minden szó kivájt a szívemből egy darabot. Most, hogy újra láthatom Őt csak még rosszabb az egész. Szétesek, meg akarok h-...

-Steve?!-hallottam meg az ordibálást amikor végre kiestem gondolataimból.

Bruce felettem görnyedt míg Tony egy kicsit arréb állt. A doki lihegett, arca vörös volt és szemei megdagadtak a rengeteg sírástól. Nem értettem, hogy mi történt és, hogy hogyan kerültem ide. Az előbb még mindannyian álltunk. Kedvem lett volna visszabocsátkozni Tony ölelésébe.

-Minden rendben?-szakított meg megint Banner.

-Persze, miért?

-Az előbb...az előbb olyan volt mintha valamiféle rohamot kaptál volna. Aztán eszembe jutott az időutazás és, hogy lehetséges, hogy bekavartunk és meg fogsz h-...

-De nem így lett, ugye?-mosolyodtam el könnyes szemmel.

-Nem..nem így lett.-mondta Bruce összeráncolt szemöldökkel, kicsit lenyugodott és felállt.-Még be kell állítanom pár dolgot, hogy jól működjön.

-Hogyan mondjuk el a többieknek?-kérdeztem mikor már indult volna a kijelzők felé.

-Fogalmam sincs..-mondta nagyot sóhajtva.

-Nat sem tudja?-kérdeztem komoly hangon.

-Nem..

-Ms. Romanoff tökéletesen tisztában van a történtekkel ugyanis egészvégig a kamerán keresztül figyelt minket.-szólalt meg hirtelen új barátunk, mondanom sem kell, hogy kedvem lett volna megint elájulni.

-Mi?-kérdezte Bruce értetlenül.-Meg tudod mondani hányan vannak az épületben?!-kérdezte siettetve.

-Meg.

-Akkor mond!-kiabált ingerülten.

-Nagyjából egy tucatnyian. A liftben tartanak lefelé, ketten vannak a legfelső emeleten.-sorolta szépen nyugodtan.

Amint befejezte mondókáját az ajtó kinyílt és Fury lépett be rajta egy csapat katonával a háta mögött.

-Bruce, az egyetlen dolog amit kértem magától, hogy ne csináljon hülyeséget. Maga ezt mégis minek nevezi?

-Nick, kérem hallgasson végig! Ezt-..

-Nincs idő rá, a program veszélyes lehet. Megalkothatta Ultron másolatát és maguk itt csevegnek meg ölelkeznek vele.

-Ő nem Ultron, Tony tudta, hogy mit nem szabad csinálnia!-lépett közelebb fenyegetően a doki.

-Kérem ne nehezítse meg. Lőjék le!-intett a katonáknak akik azonnal célba is vették a nyugodtan álldogáló programot.

A testem azt súgja, hogy ugorjak a golyó elé de az agyam azt, hogy nem lesz rá szükség. Miért is lett volna? Ő olyan, mint Vízió, nem?

Jól sejtettem, a golyók közül nagyjából mindegyik célt tévesztett egyetlen legyintés eredményeképpen. Tony továbbra is nyugodt volt és azon kívűl, hogy megvédte magát egyelten mozdulatot sem tett.

-Mr. Fury, kérem had magyarázzam el a dolgokat.-mosolyodott el.-Tudja Tony nem csupán kedvtelésből vagy holmi egóból tervezett meg engem. Azért hozott létre, hogy megvédjem a Bosszúállókat. De legfőgképpen egy gyerekes kis ajándéknak szánt.

-Gyerekes ajándék?-röhögött a félszemű.-Az előbb kivédte az embereim összes lövedékét egyetlen mozdulattal. Maga a legveszélyesebb lény aki éppen a Földön tartózkodik.

-Nem vagyok élőlény se lény. Egy program vagyok és voltaképpen a saját akaratom negyede annak amit egy ember birtokolhat. Ennek ellenére a küldetésemet akkor is tartom, ha erőszakot kell alkalmaznom.-rakta háta mögé kezeit ezzel jelezve, hogy egyelőre nem tesz ilyesmit.

Nick teljesen ledöbbenve állt előttünk, neki sem volt ötlete mégis mi legyen. Neki is hiányzott Tony még, ha soha nem is mondta. Az Ő ötlete is volt a csapat még Loki idején, nem is tagadhatja, hogy kedvelte Vasembert. Azonban a látottak alapján Fury megtiltotta Brucenak, hogy megpróbálja valamilyen módon visszahozni. Valamitől tartott de az biztos, hogy nem csak egy egyszerű Ultrontól. Valami sokkal nagyobb van a háttérben amiről én is tudni szeretnék.

-Legyen hát, a Stark Program működését addig engedélyezem amíg nem tesz olyasfajta kihágást ami a törvényekkel ütközik. Amint valakinek komolyabb baja esik a használatát meg kell szüntetni.-mondta komoly hangon Nick majd embereivel együtt ismét eltűntek a liftben.

Az egész bázisnak olyan hangulata volt mintha Thanos visszatért volna. Tonyt kivéve persze mert Ő csodásan elszórakozott azon ahogy Bruce állítgatta testét.

-Hogy képzeltétek ezt?-kérdezte suttogva Nat.-Steve! Nekem is hiányzik de ezt nem tehetjük, Tony meghalt..-mondta szinte hisztérikus hangon.

-Natasha te ezt nem érted...-hajoltam közelebb arcához.-Ő akarta, Tony azt mondta, hogy ajándék.

-Ugyan már, hiszem, ha látom..-köpte a szavakat Romanoff majd eltűnt az emeleten.

Fejemet fogva vártam, hogy Bruce befejezze a bütykölést. Jó pár óráig üldögéltem ott és közben végig Tonyt néztem. Néha elkaptam a tekintetét ahogy a szobát figyeli. Hideg látvány volt, mintha megfagyna bennem minden amit valaha átéltem vele. Nagyon hiányzott de tudtam, hogy vége van. Nem reménykedtem, az elveszett.