Darázs szomorúan ránk nézett.
-Köszönöm, hogy segítettek, de ez most ennyi volt. -mondta elkeseredetten.És ezúttal sajnos be kellet látnom, hogy igaza van: az utolsó szál amin elindulhattunk volna elszakadt, és hiába adnak ki körözést Boda Bálint ellen, ennél többet nem tehetünk. Az esély hogy Dodandinot megtaláljuk minden perccel csökkent és mi nem tehettünk semmit.
Otthon fáradtan rogytam le a babzsákomba. Tikki pedig ha lehet még vacakabb állapotban telepedett le mellém. El sem hiszem, hogy az egész hetem ráment erre a nyomozásra, és pont amikor már haladni látszik bukunk el. Nem, csak én buktam el. Szörnyű érzés volt, hogy ilyen tehetetlen vagyok, egész nap csak ültem egy helyben és bámultam kifelé a fejemből. Úgy viselkedtem mint egy élő-halott, és ez másoknak is feltűnt:
-Minden okés? -kérdezte Alice. Na jó nem tudom mikor ment át lelkizősbe, de ez nagyon ijesztő.
-Ja persze, csak fáradt vagyok. -ráztam le.
Nem tudom miért, de nem akartam sem vele sem mással barátkozni. Talán az az oka hogy iskolás korom óta gyakorlatilag teljesen önálló vagyok, de lehet hogy csak azért, mert túl sok emberben kellett már csalódnom, azonban a fő oka szerintem az, hogy ebben a suliban sem húzhatom túl sokáig.
-Figyelj! Ha bármi baj van, rám számíthatsz -Na jó kezdek félni! Mióta tartja magát a BFF-emnek?
-Tényleg minden rendben-hárítottam, de ismételten felötlöttek bennem a Mester szavai. Szemmel kell tartanom ezt a lányt.-Vagyis igazából semmi sincs rendben-fakadtam ki- a családom, az életem-soroltam miközben egész élethű könnyeket sikerült kipasszíroznom a szemeimből. Ő szorosan megölelt, amitől a hideg rázott.
-Szeretnél róla beszélni.-kérdezte, mire nagyot nyelve bólintottam. Ő várakozón tekintett rám, mire én megráztam a fejem.
-ÖÖÖ ez bizalmas infó, szóval ....-tekintettem körbe
-Á értem. Akkor mondjuk átmehetnék hozzád és ott.
-Kizárt. Mármint a szüleim tuti nem mennének bele
-Jó akkor nálam- egyezett bele megadón, amit én egy elégedett vigyorral nyugtáztam.Alice szobája igen kicsi volt, csak egy íróasztal, egy könyvespolc és egy ágy árválkodott benne. A maradék falfelületet azonban poszterek és képek borították. Nagy részük Katicát és Macskát ábrázolta.
-Nagyon durva hogy így felsültek.-mondta mikor észrevette, hogy melyik plakátot bámulom. Szavai hatására ökölbe szorult a kezem. -Szerintem sosem fogják megtalálni Dodandinot. Kár pedig olyan finom datolya fagyit készített.
-Datolya? -kérdeztem kicsit megrökönyödve.
-Ja, annál már csak a málna fagylaltja volt jobb. -mondta mire felpattantam
-Sajnálom Alice, de nekem most mennem kell, elfelejtettem, hogy ma a másod-unokatesómra kell vigyáznom.-hadartam, miközben összeszedtem a cuccaim. Egy közeli sikátorban átváltoztam, majd meg sem álltam a rendőrségig.-Kérem! Ez nagyon fontos.- magyaráztam épp egy tisztnek
-Sajnálom kislány, de nem engedhetem be
-Hah maga nyilván újonc! Tudja én Katica vagyok a város védelmezője, és nem mellesleg részt veszek a nyomozásban, szóval álljon félre és engedjen oda ahhoz a Fagylaltos-kocsihoz!
-Tegyen úgy ahogy mondott- hallottam egy hangot a hátam mögül, amikor megfordultam Gézával találtam szembe magam, aki az oldalán Fekete Macskával
- Macska, Géza! Nem engednek oda. -panaszoltam. Azonban az előbb még goromba fakabát, főnöke láttára teljesen meghunyászkodott. Így szabaddá vált az út.
A kocsihoz érve pontosan láttam mit kell tennem. Egy helyet kerestem ahova Dodandino dolgokat rejthetett.Valami Titkos-rekesz félét.
-Barack, Datolya, Málna, Szilva-emeltem ki sorban a fagylaltos tégelyeket, de sajnos újabb akadályba botlottam, ugyanis a felnyitáshoz kulcs kellett, olyannal pedig nem rendelkeztünk.
-Szabad?-lépett mellém Macska
-Csak tessék Cicus-léptem odébb
-Macska jajj!- kiáltott fel és ujjának egyetlen érintésével porrá zúzta a fémlapot. Amikor odaléptem, egy széfet pillantottam meg, amibe beütöttem a kódot (1905). Az arcomon mérhetetlen csalódással emeltem ki a tartalmát: Egy szakácskönyvet. Vagyis inkább egy naplót, amibe receptek voltak lefirkantva. Átlapozva sem láttam többet, áthúzásoknál javításoknál bekarikázásoknál és néhol felbukkanó megjegyzéseknél.
-Hazavihetném tanulmányozni?-kérdeztem Darázstól
-Sajnálom, de azt nem engedhetem meg. Ez hivatalos bizonyítéknak minősül és olyat nem szoktunk kiadni. De kaphatsz egy másolatot róla.
-Nem lehetne ezúttal kivételt tenni- vettem könyörgőre a figurát-lehet hogy a naplóban vannak rejtett üzenetek amik a fénymásolaton nem látszódnak-de mivel Géza meg úgy sem enyhült meg minden mindegy alapon kijátszottam a boci szem kártyámat.
- Tessék már odaadni neki - röhögött ki macska, mire én elég sértődötten néztem rá.
-Mi van, cicus?- fintorogtam. -Neked talán van jobb ötleted?
-Neeem. -a többiekre nem figyelve, kikaptam Darázs kezéből a könyvet, és elviharzottam. Üvöltöttek utánam, de meg sem álltam hazáig. Az ablakomon beugorva vissza változtam, megetettem Tikkit, és lehuppantam a babzsákomra.
-Ez nem volt szép Emma! -falatozta a minyont a kwamim.
-Nem volt más választásom. Át kell olvasnom. -nyitottam ki és szóról szóra neki kezdtem. Barack fagyi oldalánál találtam egy szót mellé firkantva. Elsőre csak egy kis segítségnek tűnt, amiket pl. a Harry Potterben a Félvér Herceg írt a bájital tankönyvbe, de azért feljegyeztem a jegyzet füzetembe. Kiskanál. A datolya fagyinál is találtam valamit. Érett gyümölcs. És mindegyiknél volt. Kivéve az összes többit. Barack, Datolya, Málna, Szilva. Egy elsőre igen értelmetlen mondat jött ki. Kiskanál érett gyümölcs kavalkád B. B. . Aztán próbáltam ragozni, hogy értelme is legyen. Kiskanállal érett gyümölcskavalkádból B B. A békre hamar rájöttem, az Boda Bálint monogramja, vagyis, hogy ő rabolta el. Aztán hirtelen eszembe jutott valami. Valami, amit az első napomon láttam a suliban. {Kiskanalat is rég használt, segít az érett gyümölcs kavalkád } Rájöttem. Ezt a mondatot, egy nagy plakáton láttam, amit a CBA hirdetett. És eszembe jutott, hogy honnan volt ismerős Bálintnak a neve. Egyszer amikor abban a boltban jártam, ő szolgált ki. Persze Emmaként voltam, és láttam a név tábláján. Azonnal átváltoztam, és meg sem álltam a rendőrségig, közben hívtam macskát.
-Drágám, itt nagy a baj. Óriási a ramazuri. Mindenki téged keres, én meg nem mozdulhatok sehova.
-Húzd még ki egy kicsit Cicus, sietek. -nyomtam ki, és idegesen ugrottam le a térre.
-Itt van! Elkapni!-kiáltotta egy rendőr, mire felém indultak, de én vissza ugrottam a tetőre.
-Várjanak! Elnézést kérek. Megfejtettem, hol van Dodandino Kilen. -erre a mondatra megfagyott a levegő. -Ha megígérik, hogy nem kapnak el, és elfeledhetjük ezt most, akkor elmondom. Látom benne vannak. Darázs Géza.-eközben a térre értem, és a rendőrhöz léptem. -CBA, a könyvben, a bolt reklámja volt benn, és oda volt írva Boda monogramja. Ott dolgozik, a rablásnak nincs köze Boda Károlyhoz. Tudom, hol tartják fogva Kilent. Amikor mentem az iskolába, akkor csodálkoztam egy óriás poszternél, egy CBA-s nál, hogy miért van egy nagy doboz a hátulján. Ott van Dodandino. És ez a hely, az Andrássy úton van. Megmutatom. -Géza szóhoz sem jutott, csak bepattantunk mind hárman a kocsiba, utánunk meg fegyveresek. Hamar oda értünk, és macskával előre szaladtunk. Lekiáltottam Darázsnak. -Tegyenek ponyvát, Macska el pusztítja a dobozt, önök kapják el a zuhanó Dodandinot. -utasítottam. Mindenki tette a dolgát, a rendőrök hoztak a ponyvát amit kértem, mi meg készenlétbe álltunk.
-Macksa jajj!- lyukasztotta ki a dobozt, meglepetésemre úgy tudta koordinálni az erejét hogy csak léket vágott a tetejére. Beugrottunk a dobozba, ahol megkötözve ült a földön Dodandino Kilen.
-Azt hiszitek el kaphattok?-szólalt meg valaki a hátam mögül, megfordultunk és Boda Bálinttal találtuk szembe magunkat.
-Nem csak hisszük. Tudjuk.-vigyorogtam, Boda meg kimászott a lyukon, majd hallottam hogy elkapták a rendőrök, utánunk bemászott Géza is, és kiszabadítottuk a fagyist.
-Köszönöm nektek.-ölelt át minket. -Már azt hittem itt halok meg.
-Ennyi volt a dolgotok Katica. Köszönöm a segítséget. -intett nekünk Géza. Macskával kiugrottunk. A parlament tetején lecsücsültünk.
-Szép volt!- pacsiztunk össze, majd mivel hulla fáradt voltam, hozzá dőlve el nyomott az álom.
YOU ARE READING
~Miraculous~újratöltve~BEFEJEZETT~
FanfictionA 14 éves Emma élete kész csőd, Valentin nap közeledtével egyre csalódottabbá válik. Végső elkeseredésében öngyilkossági terveket sző, de egy katicabogár meghíúsítja kísérletét. Társíró: @schmucktunde007