A végső csata

42 8 0
                                    

Emmaként feküdtem az ágyamon és a katicás facebook profilomat bámultam. Hirtelen feldobott egy videót. Sakálpofa küldte. Macskával vár minket. Ó basszus. Hívtam Macsekot és a parlament tetején megpillantottuk sakálpofát, körülötte csomó kutyával, sakállal, vagy mi a szösszel.
-Katica! Fekete Macska! Már vártalak titeket!-szólalt meg.

Mivel sakálpofa elég nagy előnyben volt, ezért kértem egy kis segítséget...összeszedtem A CSAPATOT -így van, csupa nagybetűvel - Felkaptam a sárkány, a bika, az egér, a majom, és a róka talizmánt és elindultam oda adni a kiválasztottaknak. A mester megkérte hogy Alicenak ne adjak, mert még nem biztos a lányban.

A sárkányt Kingának vittem, a bikát Cole-nak. Janónak nem mertem mert akkor Alicenak is kellett volna.

Az egérnél sokat hezitáltam majd a kis Pillangónak vittem akiben nagyon megbíztam, és a rókát meg a ma megismert lánynak Laurának, a majom talizmán pedig az én fejemre került. -Így indultunk meg, hogy megütközzünk Halálfejjel- Ami ezután következett, azt azonban még csak nem is sejtettük:
A sakállá változott kóbor kutyák serege ellepte az utcát, és szőr-tengerré változtatták az aszfaltot. Akit csak értek, haraptak, és lassan a sakálok helyett szörnyetegek lepték el az utakat. Voltak akikkel korábban már találkoztunk, de a legtöbben teljesen új ellenfélnek bizonyultak. Sakálpofa körül egy kész hadsereg gyűlt össze. A helyzet a segítség ellenére is kilátástalannak tűnt. Sakálpofa gúnyos nevetését hallva tudatosult bennem, hogy ezt bizony megszívtuk.
-Jó volt veled...-mondta Macska, és elrugaszkodott a háztetőről. Én és a többiek utána ugrottunk, és az összes utunkba kerülő szörnnyel végeztünk. Bár az akumatizálódott emberek száma rohamosan csökkeni kezdett, de még így is újabb és újabb fenevadakba botlottunk. Körbe pillantva láttam, hogy a többieknek sem áll valami jól a szénájuk... A cicus épp egy king-kongra nagyon hasonlító gorillával küzdött, Cole-t egy ronda banya szorította a földhöz odaugorva hatástalanítottam, majd felsegítettem a lestrapált Colint.
-Bírod még? -pillantottam rá, előre is félve a választól
-Igen-nézett rám fáradt szemekkel, de elszántan. pillanatok múlva újra talpon volt és hangos csatakiáltással rohant be egy halom szörny közé. Hamarosan csak pár kába öntudatlan emberről és kiskutyusokról volt szó. Ezúttal boldogan néztem körbe társaim állták a sarat, ezt látva pedig elégedetten tettem csípőre a kezem, majd egy újabb csapat sakállat változtattam vissza kutyává. A kis Pillangó azonban elégé szét volt esve, mármint szó szerint. Az ő talizmánjának ugyanis az az ereje, hogy a viselője kisebb hasonmásokra képes osztódni. De szegény kislányt teljesen lestrapálta egyrészt a felelősség, másrészt pedig a tudat, hogy ugyan kedvenc hőse oldalán küzd, de egy gyakorlatilag legyőzhetetlen gonosszal.
-Hé!-hajoltam le a játékbaba méretű mini hősök csoportjához-mostantól csak egy feladatotok van: továbbítsátok a "parancsaimat" a többieknek. Páran mindig legyetek itt velem, a többiek pedig a társainknak segítsenek. -majd némi elgondolkodás után hozzátettem: -ja és üzenem mindenkinek, hogy tereljék el egy kicsit rólam és Macskáról a figyelmet. Bekerítjük őket.-mondandóm végeztével az egérkék szétszéledtek, hogy mindenkivel közöljék az utasításaim, ketten azonban velem maradtak, így őket a vállamra ültetve rohantam be a házsorok közé. 
-Mi a pálya úrnőm? -nézett rám macska a szokásos pimasz vigyorával.
-Van egy ötletem hogyan csaljuk csapdába sakálpofát,  de kell hozzá az erőd.
-Mit kell tennem?-nézett rám kíváncsian, mire én töviről-hegyire elmondtam a tervem.

Sakálpofa Démónia trónján ült és nézte a történteket. A Macsek odaugrott mellé és elpusztította a széket. Ez csak elterelés volt, mire a gonosz a földre huppant a kis egérkék bekerítették és rámásztak mint valami rovar a testére. Míg Sakálpofa próbálta lesöpörni magáról, Kinga az erejét bevetve víz áradatot indított, az ellenségünk próbálta bevetni az erejét, de Laura összezavarta a délibábokkal. Itt jöttem én. A szerencse talizmánomat használva a többi nyomorult szuper-gonosz is sikeresen hatástalanítottam, majd a teljesen káosz közepette földre került Sakálpofa mellé léptem. Cole a bikatalizmánnal leláncolta és utolsó erejét kihasználva próbált szabadulni ami ment is volna ha a majom talizmán nem roncsolja le. Hatan voltunk egy ellen, és a nyakához nyúltam és leakasztottam a sakál nyakláncot. Mély levegőt vettem. Most kiderül kit is fedett az álca. Kék villózások, zöld fények és egy eszelős tekintet amit bárhonnan felismerek. Csak néztem és alig bírtam talpon maradni. De muszáj volt. Erősnek kellett lennem. Nem árulhattam el csak miatta,  hogy ki is vagyok én valójában.

BOCSÁNATKÉRÉS: nagyon sajnálom, hogy így eltűntem, de év végi hajtás van a suliban, és sem nekem sem @schmucktunde007 -nek nem volt ideje írni, de remélem valamelyest kárpótolhattunk titeket ezzel a résszel:)

~Miraculous~újratöltve~BEFEJEZETT~Where stories live. Discover now