Versenyben a Szent Johanna

1.

-Micsoda?- kérdeztem meglepődve.
-Az Iskolák Országos Versenye!- ismételte el mosolyogva Monsieur Borrel - Szertném, ha a versenyen ti képviselnétek iskolánkat. Kiváló teljesítményt nyújtotok egyes területeken, és bízunk abban, hogy a ti csapatotok lesz az első helyezett, akik megnyerik iskolánk számára a versenyt. Ezáltal automatikus részvételt nyerünk a jövő évi versenyre is.- mondta.
-Elnézést, igazgató úr, de elmondaná nekünk, hogy milyen ez a verseny? Mit lehet tudni róla?- tért a lényegre Kinga.
-Persze, mondom is a részleteket- biccentett Borrel - Az Iskolák Országos Versenye egy rendezvénysorozat, ami minden évben június végén kerül megrendezésre, és maximum két hétig tart.
-Hogy érti azt, hogy maximum?- vágott közbe a maximalista osztálytársam.
-A verseny közben a feladatokon ki lehet esni, ami annyit jelent, hogy összepakolhat, és mehet haza,az a csapat amelyik a feladaton nem teljesített annyira, hogy bentmaradhasson. Ezért írják, hogy maximum két hétig tart a verseny. Akár az első nap is kieshettek. - magyarázta meg nekünk az igazgató, mire elképedve összenéztünk Zsoltival. Ez kemény menet lesz.
- A versenyen iskolánként négy tanulót indíthatunk egy kísérő tanárral. A verseny kiírása szerint soha, egyik évben sem lehet előre tudni, hogy milyen helyszínen kerül megrendezésre a verseny, másnéven IOV, és azt sem, hogy mi lesz a tematikája. A részleteket amiket nem tudtok, majd a verseny kezdetekor derül ki, amikor már nem lehet diákot cserélni. Valószínüleg erőnléti és logikai feladatok egyaránt lesznek. A szervezők elszállásolnak benneteket a többi iskola csapatával együtt a rendezvény ideje alatt. A részvétel nem kötelező, de érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen.- fejezte be Monsieur Borrel. Mindannyian csöndben figyeltünk és értelmeztük az elhangzottakat.
- Ha nincs kérdés, akkor megkérdezném, hogy egyenlőre kinek keltette fel az érdeklődését, kinek a részvételére számíthatunk biztosan? - kérdezte.
- Tanárúr, rám számíthat- jelentette ki Zsolti - ha úgy gondolja, hogy érdemes vagyok erre a feladatra, akkor élnék a lehetőséggel.- jelentette ki, mire mind leesett állal néztük, kivéve Kinga aki büszkén karba tett kézzel mosolygott barátjára. Ilyen meggondolt és szépen kifejezett mondatot még nem hallottunk Zsoltitól. Úgy tűnik jó hatással van rá a barátnője.
- Rám is számíthat, ha rajtam múlik, megnyerjük ezt a versenyt.- biztosította az igazgatót Kinga.
- Ezt örömmel hallom- mosolyodott el Borrel. Ezután Kinga és Zsolti rám nézett, hogy nekem mi a véleményem. Kinga arcán látszódott az izgatottság, hogy egy újabb versenyen részt vehet és kihozhatja magából a legjobbat. Zsoltit pedig ritkán látom ilyen magabiztosnak és komolynak. Komolyan megszeretné próbálni ezt ő is.
- Ha a szüleim is beleegyeznek, akkor én is indulok. - mosolyodtam el. Borrel biccentett, majd a negyedik személyre nézett a csapatunkból. Eddig nem is tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, de most én is ránéztem a válaszát várva. A magas, szőke hajú srác karba tett kézzel, csöndben ácsorgott mellettünk. Idén lett az évfolyam társunk, új diák. Ha jól tudom vív és jó a tanulmányi eredménye is. Egyszer találkoztam vele, az Irodalom versenyen. Csöndes, de okos fiú. Olivérnek hívják.
- Megyek én is - mondta magabiztos hangjával. Nem túl beszédes típus.
- Ez remek!Máris felírom a neveteket, de előtte had osszam ki a csomagjaitokat. Ti lesztek a fehér csapat! - mondta boldogan az igazgatóúr. Milyen csomag lehet? Minek kell csomag? Borrel mind a négyünk kezébe adott egy-egy fehér tornazsákot amiben két fehér melegítőnadrág és két fehér cipzáros pulóver volt. A pulóver hátulján feketével:"Szent Johanna".