~17.fejezet~ {Terv}

172 17 4
                                    

Sziasztok!Ide az elejére írom ezt le nehogy csodálkozzatok hogy ez a rész rövid lesz,mert nemrég jöttem haza a gördeszkázásból és én olyan szerencsétlen ember vagyok hogy pofára estem,szóval ja..😅




Thalia szemszöge

Ugye az volt az utolsó emlékem hogy Diego próbája kinyitni az ajtót..most felriadtam és nem a teremben voltam,hanem egy hatalmas megbeszélő terem izében..felálltam a kanapéról és kimentem a konyhába,megláttam Ötöst ahogy iszik,oda mentem mögé és a nevén szólítottam..

-Ötös..-szólaltam meg hallkan.

-Thalia?-fordult meg.

Én csak lehajtottam a fejem és elkezdtem pityeregni.

-K..kérlek..-kezdtem bele.-Ne haragudj..nem akartam senkit sem bántani!!-öleltem át szorosan.

-Tudom hogy ezt nem akartad!Téged az Intéző hipnotizált!-simogatta a fejem.

-De..én ezt hogy hogy nem vettem észre?-néztem a szemébe.

-Akkor is hipnotizálhatott mikor aludtál.-felelte.-Ez a nő mindenre képes..

-Szerintem a többiek egyhamar nemfognak megbocsájtani..-szipogtam.

-Thalia?-jött be a konyhába apám.

-Apa?-fordultam a hang felé.

-Hálaégnek jól vagy!!-szorított magához.

A beszélgetésre lejöttek a többiek.Luther nagyon mogorván nézett,de Ötös elég csúnya nézést vetett rá amitől elfordította a fejét.

-Olyan jó hogy minden rendben!-ölelt meg Allison is.

-N..nem haragszotok amit műveltem?-kérdeztem.

-Thalia!!-fogta meg az arcom Vanya.-Hipnotizálva voltál,és ismerünk már annyira hogy te nem ölnél meg minket!

-Amúgy..az Intéző mondta hogy 3 napom van megölni Ötöst.-feleltem.-De hogyan megyek vissza hogy nincs megölve Ötös?

-Ide hívod avval a szöveggel hogy te "megöltél" minket és biztos hogy ide fog jönni,mert ő a saját szemével akarja majd látni a holttestünket.-vetette fel az ötletet Ötös.

-De hogyan fogjuk álcázni hogy "halottak" vagytok?-kérdeztem.

-Művérrel,műkésekkel és további ilyen műeszközökkel.-felelte Diego.

Ötös,Diego,apám,Luther elmentek egy halloweeni üzletbe,ahol vettek műdolgokat.Én,Vanya és Allison csináltunk egy nagyon élethű sebeket,meg vágásokat.Engem is kifestett Allison,hogy mégis az legyen mintha agyon vertük volna egymást.

Fél óra eltelt a fiúk is hazaértek.A Hallt,a konyhát és a szobákat is össze-vissza putriztuk hogy ténylegesen higgye el.

A pozíciójuk úgy volt hogy:

Luther a hallban fog feküdni a kanapén,egy nyak vágás sebbel.
Diego és apám a lépcsőn fognak feküdni egy műkéssel a hátukban.
Allison a konyhában fog a pulton,szintén egy nyaki vágással.
Vanya Ötös szobájában fekve,és egy műkés a hasában.
Végül Ötös előttem fog feküdni hassal és a hátában egy nagy kés,ami persze mű.
Én pedig majd a lépcsőn ülve fogom várni az Intézőt.

-Akkor hívd fel.-felelte Vanya.-Én megyek is fel a szobába!

-Akkor mindenki feküdjön le a saját pozíciójába.-parancsolta Ötös.

Mindenki elhelyezkedett,én oda mentem a telefonhoz,beütöttem az Intéző számét és felhívtam.

-Miért keresel Thalia?-szólt bele.

-..megöltem sikeresen Ötöst!-feleltem.-De nem csak őt,hanem az összes testvért.

-Az apádat is?-kérdezte.

-Mondom hogy mindenkit!-feleltem.-De gyere ide hogy biztos legyél!

-Indulok!-evvel a mondattal letette a telefont.

Mély levegőt vettem és leültem a lépcsőre.

-Milyen gengszterül tudsz ülni!-nevetett fel apám.

-Van ez így!-mondtam.

Nem telt el 5 perc,már ott állt előttem az Intéző.Felálltam és odaálltam elé.

-Látod?-mutattam körbe.-A legkisebbik fent van Ötös szobájában.

-Előtte megnézem hogy nem-e hazudsz!-mondta.

Felteleportált és 5 perc múlva le is jött,odaállt elém és a fejemhez egy fegyvert fogodt.

-Ugye nem gondoltad hogy áttudsz engem csapni csillagom?-vigyorodott el.

Hevesen kezdett el dobogni a szívem.Itt a vég?Egy pszichopata nő miatt halok meg?Szuper!

-Ne hagyd magad Thalia!!-szólalt meg a hang.-Használd a legnagyobb erőd!

-Értettem!!-vigyorodtam el.

Az Intéző kezéből kiütöttem a fegyvert és állkapcson ütöttem.Fehér lett a szemem.

-DIEGO MOST!!-parancsoltam.

Diego gyorsan a falhoz szögezte késekkel az Intézőt.Oda sétáltam hozzá,természetesen megint nem én beszéltem.

-Azt hitted hogy a lányomat csak úgy hipnotizálni tudod?-nevettem fel hisztérikusan.

-De azt tudja a lányod hogy ki az anyja?-vigyorodott el a nő.

-ERRŐL NEM TUDHAT!!-kiáltottam.

-Dehogy is nem!-mondta.-Thalia..az édesanyád nem más mint é..-kezdett bele.

Az erőmmel..bocsánat az apám erejével magamhoz húztam egy kést és az Intéző nyakába szúrtam.A nő elájult,én pedig vissza tértem a testembe,megint nem tudtam uralkodni rajta ezért földrerogytam.

-THALIA!!-rohant oda hozzám apám.

-J..jól vagyok!-fogtam meg a fejem.

-Ez mi volt?-futott le Vanya.

-Az apám mindig belém száll ha evvel a nővel találkozok,de a repülőtérnél nem szállt meg..ezt nem értem.-feleltem.

-Én azt nem értem hogy mire célzott az Intéző..-állt fel Ötös.

-Mire gondolsz Ötös?-kérdezte Luther.

-Azt mondta hogy a lányod tudja ki az anyja..szóval valami köze lehet az édesanyádhoz nem?-kérdezte Ötös.

-Nem ismertem anyum..asszem azt mondta apám hogy mikor engem megszült meghalt.-feleltem.

-Akkor ezt ki kell derítenünk!-csapta össze kéz kezét Ötös.

-Akkor hajrá!-helyeselte apám.

Mind a nyolcan elkezdtünk keresgélni,próbáltam kommunikálni apámmal,de egyszerűen nem ment.Kíváncsi vagyok hogy,hogy hívták édesanyámat.

Este fél 12 lehetett.Az összes könyvtárból kivettük a görög istenek könyvét,papírokat kerestünk,meg ilyen dolgok.A többiek már a kanapán vagy az asztalon pihentek,én még egy homályos lámpa alatt olvasgattam az egyik elég régi könyvet.Megtaláltam a 378-as oldalon Zeust akiről minden információt leírtak.Még az emberi szerelmét,amiből megszületett a félig isten,félig ember lánya.Örömömben felkiáltottam..

Örökre együtt?Kétlem! ¶Befejezett¶Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt