Our destiny is connected [ Befejezett]

13.

Az út csendben telik, még a rádió se szól én pedig végképp kepteln vagyok megszólalni. Sokszorosan kelemetelen helyzetbe hoztam már őt. Ez pedig a listán az első helyet foglalja el, de na őszintén én nem vagyok a szavak embere. Mit mondjak azért igazán tenni se akarok ellene , jó nekem csendben . A sok figyelmet meg amúgy se viselem el, a kinézetem miatt. Mondjuk ez otthon volt próbléma , itt az első munkanapom azért elég jó volt. Megnéztek néha de nem megvető pillantásal , aminek őszintén hálás vagyok.

- Elnézést kérek azért ami bent történt !- törte meg a csendet a főnököm.
- Nekem kell elnézést kérnem . Figyelnem kellett volna arra amit mondasz. - mondtam és lehajtottam a fejemet. A kocsi hirtelen egy hatalmasat fékezett , megállt újból bennem az ütő. Előre néztem, piros a lámpa oké.. kifújtam a bent tartott levegőt. Lassan magam mellé néztem engem nézet . Hyung szemei elég dühösen néztek rám, őszintén elég megijedtem . Alfáról van szó , azért nem tudhatom ez minek a jele ...

- Ne kezd ezt mert dühös leszek . Ne legyél ilyen ne hidd azt hogy folyton te vétkezel ! Egyáltalán hol tanultad ezt ? Olivia is az orromra kötötte hogy figyeljek rád nagyon oda mert ilyen vagy .- mondta , majd mintha könnyebbé vált volna a levegő.
- Hallani akarom miért lettél ilyen . A nővéred szerint gyereként semmi problémád nem volt . Aztán hirtelen lettél ennyire magadba húzódó és ...- nem mondta tovább, azért ez kicsit rossz hogy tényleg mindent tud rólam egy ismeretlen.

- Nem hiszem hogy tényleg hallani szeretnéd !- mondtam , és az ablakból ki tekintetem. Olyan szépek az esti fények, őszintén órákig képes lennék itt lenni vel..
Megéreztem kezemen a kezét , felé fordultam szemeiben azt a furcsa csillogást látam. Ugyanolyan volt mint két napja.
- Ha nem érdeklne nem kérdeztem volna !- mondta és szépen ívelt szemöldökét a magasba húzta .
Úgy érzem neki ezt elmondhatom , senki nem tudja hogy miért lettem ilyen . Soha nem volt merszem elmondani, hisz így is gyenge vagyok és ha tudták volna ..

- Másnak nem mondtam el és őszintén azt se tudom miért neked mondom el. - mondtam őszintén még mindig szemébe nézve..
- Nem az a lényeg hogy kinek mondod el hanem hogy bíz abban a személyben. - mondta és kezemet enyhén megszorítótta .
- Köszönöm !- csak ennyi amit jelen helyzetben ki tudtam nyögni . Őszintén nem tudom erre az embere hogy kellene normálisan reagálnii.

- Középiskola első évében.......

😎🍑😈