Az ifjú maffiavezér!

Esküvő előtti utolsó simítások

Nos izguulok, itt van 9 óra és 5 perc múlva már az álom esküvői ruhámat fogom felpróbálni. Igazából eléggé izgulok, de ez a ruha meseszép, gyorsan belebújtam, igaz segítséggel, de sikerült.
-Na mit szóltok?-léptem oda anyu és Blake elé.
-Gyönyörű vagy Tori, csodásan áll rajtad!-ámuldozott Blake.
-Mintha csak rád öntötték volna, úristen kislányom gyönyörű vagy!-sírta el magát anya. Igazából pontosan erre a reakcióra számítottam, hisz az egyetlen kislánya férjhez megy ráadásul még tiniként és, most a lánya ruhapróbáján ül és nézi, ahogy felnövök. Most tudatosult benne szerintem, hogy már nem is vagyok olyan kicsi. Elképestően nehéz elhinnem nekem is, hogy nemsokára apufog az oltárhoz vezetni, egy szinte még ismeretlen fiúhoz. Viszont bánom-e, hogy így alakult? Nem. Ha újraélhetném másképpen döntenék? A válasz ismét nem. Minden úgy történik, ahogy meg lett írva. Jó amúgy nem hiszek az ilyen faszságokban, én vagyok a saját sorsom irányítója, én döntöm el merre lesz tovább, és most érzem, hogy ez egy eléggé jó döntés volt. De majd késővv kiderül, hogy igazam van-e vagy sem. A ruhára visszatérve, végül megvettük, és most hazaviszem a kicsikét.

~Esküvő előtti este~
Nos ugrottunk egy kicsit az időben, sok dolog nem történt igazából, sokat dolgoztam, délutánokat Alex-szel töltöttem, esténként hol szállítmányért mentünk, hol pedig csak otthon fetrengtem filmeket vagy sorozatokat nézve. Igazából ez így elmondva unalmasnak tűni, viszont azt kifelejtettem, hogy a délutánok tiszta rohanások voltak, mivel zajlott az esküvőnk szervezése, emellett pedig fokozatosan egyre beljebb engedtük a másikat az életünkben. Sok dolgot meséltem neki akészülődések alatt, ahogy ő is sokat mesélt magáról.
Az őszintét megvallva nagyon félek a holnaptól. Délelött 11-kor lesz az esküvő, azaz 6-kor kelek és anyu, negyed 8-ra jön értem és együtt megyünk a helyszínre, ahol még néhány dolgot elrendezünk, majd készülődünk, vagyis engem készítenek fel a nagy eseményre.
Fél 10-re jön a fodrász a sminkessel együtt, ami azt jelenti, hogy legkésőbb fél 11-re végzünk, hát konkeétan velem.
Amúgy, most éppen 22:06 van és próbálok aludni, de nem nagyon akar összejönni. Inkább kimegyek a fürdőmbe és iszom egy pohár vizet, majd visszafekszem pihenni, forgolódok egy kicsit, majdolyan 22:30 körül elnyom az álom.

~Igen tudom, hogy ez most egy rövid rész volt, viszont a következő részt eléggé hosszúra tervezem, mint tudjátok szerintem a történetből már kiderült, hogy lassan itt a vége. Szeretnétek, ha lenne ennek a "könyvnek" egy folytatása?~