Az ifjú maffiavezér!

Az első feladatom + egy meglepetés

Apám emberei szokás szerint kint álltak és intettek, hogy kövessük őket. Először apu irodájába mentünk.
-Szervusz Tori!- amint felnézett rögtön köszöntötte Carlost is.-Szia Carlos hát te itt?- mosolygott rá apu és kezet fogtak.
-Jó estét uram! Vic kérdezte, hogy van-e kedvem jönni és mivel semmi dolgom nem volt, ezért eljöttem. Remélem nem gond.- mosolygott vissza.
-Hmm...Tori mióta engeded, hogy téged Vicnek hívjanak?- nézett rám kérdően.
-Hát apa meg se kérdezte, hogy hívhat-e így. Nem szólok neki, de maradjunk a Torinál apu létszi!- néztem rá kérlelve.
-Jól van kislányom! Na indulás van!- felcsillantak a szemeim, amint ezt meghallottam.
-Hova is megyünk?- szegény Carlos nem értett semmit.
-Hát Torinak van egy feladata és most kell teljesítenie!-nézett rám apu.
-Milyen feladat?- vonta fel a szemöldökét.
-Hát tudod Carlos egy emberke nekem nagyon keresztbe tett. De nem csak nekem, hanem apunak is. De főleg nekem. Muszáj elbeszélgetni vele és ez a feladat most az enyém.- néztem fel rá.
-Tehát kínzás majd ölés? Na és én végig nézhetem?- ezaaz ő is olyan psziho, mint én! Mármint mii? Ezt ki mondta?
-Muszáj!- kacsintottam- Viccet félre téve igen ez lesz a feladatom. A csajok is ott lesznek. Már láttam ilyet. Csinálni még nem csináltam, de már megtehettem volna. Szégyen utód vagyok 15 éves és még nem kínoztam. Ölni már öltem egy párszor, de kínozni még soha.- hajtottam le a fejem. Közben már beszálltunk a kocsiba. Ő átkarolt és a fülembe súgta.
-Én se kínoztam még, de már egy párszor láttam, hogy hogyan kell.- felnéztem rá és elmosolyodtam. Visszamosolygott. Kb. 10 perc után meg is érkeztünk.
-Itt az idő Tori, bízok benned. Tudod infók a percekért cserébe- itt kacsintott- de utána halál!- és már el is hajtott.
-Kemény apud van- nézett rám
-Csak akkor, ha munkáról van szó! Alapból nagyon kedves férfi. Na, de gyere menjünk befele!- fogtam meg a karját és húztam befelé.
-Toriiii- ugrottak a lányok a nyakamba.
-Jól vagy? Minden rendben? Miért jött ő is?- támadott le Amy rögtön.
-Csajok munka van. De röviden összefoglalva tegnap megtámadtak a törzshelyünknél és ő megmentett. Mielőtt megkérdeznétek ő az embereivel akik a barátai be ültek sörözni és jah. Na mostmár munka van!- néztem rájuk ördögien. Erre ők is így néztek rám.
-Na jó lányok bennetek tényleg van ördög. De főleg benned Vic.- rám kacsintott. A lányok elindultak, viszont Carlos elkapta a kezem- Tetszik ez a kisördög, de nagyon- suttogta bele a fülembe.- erre én elpirultam és mentem a lányok után.
-Jajj itt ez a ribanc!- köpte oda nekem James (a férfi akit kínozni kell).
-James milyen elragadóan kedves vagy ma is- mosolyogtam rá.
-Kiscsaj neked aztán nagy pofád van!- nézett rám és végig mért- hmm még mindig áll az alkum cica!- kacsintott rám. Na én itt akkorát lekevertem neki, hogy Carlos szája tátva maradt.
-Még egy cica és kivágom a nyelvedet Kutya!- hangsúlyoztam ki az utolsó szót.-Na beszélgessünk egy kicsit. Hol a drog?- néztem a szemébe.
-Neked drog nélkül is bármit megteszek!- kacsintott.
-AKKOR ADD VISSZA A 1,5 KILÓ COCOM TE SEGGFEJ!-ordítottam a képébe. Ő csak mosolygott, mire beleszúrtam egy kést a lábába. Erre felordított.
-Hülye ribanc- motyogta az orra alá, de még így is hallottam ezért a másik combjába is beleszúrtam egy kést. Megint felordított. Kezdtem élvezni.
-Hol. A. COCOM?- Nem válaszolt egyből, de láttam, hogy el fogja mondani.
-A házamban van. Úgy is tudod, hogy hol lakom. Na a házamban pedig a konyhaasztal alá van ragasztva. Mind a 1,5 kiló.- mondta el végre.
-Chh de gyenge vagy- felröhögtem.- Nos akkor álmodj szépeket! Találkozunk majd a pokolban!- mosolyogtam rá ördögien.
-Ne! Ne! Ne!- erre lelőttem.
-Késő bánat drága. Többet nem fogsz tőlem lopni.-néztem rá a holttestére.- Fiúk tüntessétek el!- kiabáltam el magam erre bejöttek az emberem és kivitték.
-Ma ünneplünk. Carlos te is jössz?- nézett rá Amy.
-Ki nem hagynám, de csak, ha Vicnek nem gond.- mosolygott rám.
-Örülnék neki, ha jönnél- mosolyogtam rá.
-Akkor megyek, de mit is ünneplünk?- nézett ránk felváltva.
-Először kinzott. Mi se kínoztunk még, de ez ünneplésért kiált.- mosolygott Carly.
-Más lányok azt ünneplik, ha a barátnőjük bepalizik, mi meg mit ünneplünk? Hát azt, hogy kínzok. Hát ez kész--röhögtem fel, mire mindenki röhögött.- Hát mi nagyon betegek vagyunk.- nevettem.
-Ember maffia tagok vagyunk ráadásul ti ketten utódok. Alapból pszihók vagyunk.-röhögött Amy.
-Hát igen ti ketten menthetetlenek vagytok.- kontrázott rá Carly.
-Oké lányok inkább menjünk inni.- néztem rájuk. A lányok előre mentek, mi Carlossal lemaradtunk.
-Igazuk van. Mi menthetetlenek vagyunk, mert mi beleszülettünk. De ők miért csinálják?- érdeklődött.
-Ez nagyon jó kérdés, de erre nem tudok választ adni. De nem szeretném, ha folytatnák. Nem akarom, hogy meghaljanak. Féltem őket.- néztem fel Carlosra szomorúan.
-Jajj kislány!- átkarolt.- Mond meg nekik ma! Segítek, ha kell! Nekik nem késő még. Tapad vér a kezükhöz?-nemlegesen megráztam a fejem.-Akkor főleg nem késő. Figyelj, elmondjuk nekik, hogy mit szeretnél, hogy hagyják abba, mert félted őket. Nekik rohadtul nem késő. Mi már öltünk, kínoztunk. Nekünk már késő. Nekik még nem.- nézett rám- Segítek bármi is lesz.- suttogta a fülembe és megpuszilt. Sztm paradicsom lettem. Szerencse, hogy sötét van és nem látja. Még mindig átkarolta a vállam én pedig átkaroltam a derekát. Úgy néztük ki, mint egy szerelmes pár. Rá pár perce odaértünk a törzshelyünkre és a pultos már hozta is a szokásos piáinkat. A 3. kör után már haza akartam menni mivel nem volt kedvem inni.
-Csajok igyatok helyettem is. Tudjátok, hogy én bírom a piát, de...- Amy nem hagyta, hogy befejezzem.
-De nem kívánod most a piát.- erre bologattam.
-Haza kísérlek- állt fel Carlos is.
-Köszönöm- mosolyogtam rá.
-Kevin Vic piáit is írd a számlámhoz- szólt oda a pultosnak.
-Rendben. Sziasztok!- intett oda nekünk.
-Miért irattad a számládhoz? Fizettem volnaa--néztem rá.
-Megmondtam Vic. Én fizetek. Szokj hozzá.- mondta és megint megpuszilt. Az utat végig röhögtüt. Amikor oda értünk a kapunkhoz megragadta a derekam és megölelt. Pár perc után egy kicsit eltolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni. A szeme elkezdett cikázni a szám és a szemem között. Én közelebb hajoltam hozzá jelezve, hogy csókoljon meg. Erre ő megcsókolt. A csók után megszolalt.
-Szeretlek- mondta és megpuszilt.
-Én is téged.- most én is megpusziltam.- Van kedved itt aludni?- csillant fel a szemem.
-Először is Lennél a barátnőm?-láttam ahogy csillognak a szemei.
-Igeeen mosolyogtam erre megcsókolt.-Na itt alszol?-kíváncsiskodtam.
-Igen itt!- mosolygott. Este 11 van mégis égett a nappaliba a villany. Bent egy nem várt személy fogadott. Carlos apja. Na ez gáz.
-Jó estét Mr. Landy!- köszöntem udvariasan.
-Ugyan mostmár tegezz nyugodtan, hisz családtag vagy!- mosolygott vissza.
-Elnézést ezt, hogy érti?- honnan tudja amikor kb 2 perce kérdezte meg?
-Jajj lányom mesélte, hogy ma jártál náluk és, hogy látszott rajtatok, hogy van köztetek valami.- mosolygott apu.- Üdv a családban fiam, nyugodtan tegezz csak. Na, de irány fiatalok felfelé. Látszik, hogy ittatok. Itt az ideje az alvásnak! Jó éjt- ez gyors és könnyű volt.
-Ez könnyen ment!- szólalt meg Carlos beérve a szobámba.
-Hát igen.- bologattam.- Elmegyek gyorsan lezuhanyzom.- erre ő bólogatott.- Utána te is elmehetsz, ha szeretnél!-ajánlottam fel.
-Elmegyek köszi!- mosolygott. Miután lezuhanyoztam. felvettem ezt a pizsim:

Utána elment Carlos is zuhanyozni. Miután visszaért befeküdt mellém az ágyba átölelt és igy aludtunk el: