Hát nagy örömömre mehetek suliba reggel, szóval ma korán befejeztem a munkát és most éppen valami hülye filmet nézek, de kezdem érezni, hogy csukódnak a szemhéjaim. Reggel, a csodás ébresztőm hangjára keltem. Hurráá megint suli, remélem érződik az írónia. Ma nincs kedvem elmenni futni, szóval csak lezuhanyoztam, gyorsan hajat mostam, felöltöztem és most egy kis sminket is csináltam. A hajam alját begöndörítettem.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
A parkolóba beérve rögtön megpillantottam Andrewt, ahogy a kocsija mellett állt. Amint észrevett elindult felém. -Huha, azt hittem dolgozni jöttél, nem csábítani!-mért végig. -Ohh talán sikerült elcsábítanom téged?-mentem bele a játékba. -Teljes mértékben!-mosolygott és megpuszilt. Az utóbbi időben nagyon jóba lettünk és ezt nem is titkoltuk soha. lehet kezdek érezni iránta valamit. HOGY MICSODA? MIKET BESZÉLEK? Ő A JOBB KEZEM EZ NEM HELYES! -Akkor elértem a célom!-mosolyogtam rá.-Na, de gyere, mert dolgozni jöttünk nem beszélgetni. Beszélgetni máshol is tudunk. Most meló van!-vettem elő a szigorúbb, maffiavezér énemet. -Igen is főnök!-mondta full komolyan, de láttam rajta, hogy mindjárt elröhögi magát. Besétáltunk a suliba, és a folyosón sétálva beszélgettünk tovább. -Első órám matek, utána fizika jön és utána tesi. Neked mi az első 3 órád?-néztem rá reménykedve, hogy együtt lesz tesink. -Első órám emelt kémia, aztán biosz és tesi-modolygott. -Ámen, de ha megint balhé lesz, én kinyírok valakit!-mondtam full komolyan. -Ne próbáljalak megállítani most ugye?-nézett a szemembe. -Nem ajánlom. Van egy tervem! Gyere!-mondtam és kéznél fogva el kezdtem húzni az egyik szertárba. -Szóval egy szertárban fogunk rohadni? Jó terv!-röhögött. -Nem, te hülye! Itt nem hall minket senki. Ezért rángattalak ide be.-Csaptam meg a mellkasát, amire ő meg se rezzent. Látszik, hogy sokat edz! VÁRJUNK MI? MÁR MEGINT KEZDEM. EZT NEM HISZEM EL. -A terv az, hogy tesin véletlen ti 2 különböző csapatba fogtok kerülni. Véletlen ti fogtok elsőnek játszani és "véletlen" úgy fellököd, hogy az orvosiba kelljen mennie, ahova mi ketten fogjuk elkísérni. Persze nem az orvosiba fogunk menni.-fejeztem be a csodás tervem vázolását. -Csodás terv! Már csak 2 kérdésem lenne!-mondta. -A tanárt lefizetem, ha az az egyik kérdésed!-mosolyogtam. -Jó már csak 1 kérdésem van. A kis ribancával mi lesz?-nézett a szemembe. -Őt is visszük magunkkal. Vagyis legalább is a teremből ki fog jönni velünk, arról személyesen gondoskodom.-mosolyogtam ördögien. Az első 2 óra egész nyugodtan telt. Most éppen a tesitanárral beszélek. -Tanár úr, mit gondol az ajánlatomról?-mosolyogtam. -Elfogadom az ajánlatát. Muszáj.-mondta a fejét lógatva. -Higyje el, ez a pénz elég a kislánya néhány havi kezelésére.-fogtam meg a kézfejét. A lánya súlyos beteg és sajnos keveset keresnek a feleségével és nehezen tudják kifizetni a kezelések árát. -Tudom, Ms. Corner. Köszönöm!-nézett végre a szemembe és eleresztett egy mosolyt. -Semmiség, viszont kérem akkor tartsa magát ahhoz, amit az imént megbeszéltünk. -Igen is!-mondta. Én pedig mentem is be a tornaterembe. Megkerestem Andrewt és egy aprót bólintottam, hogy tudja, hogy minden kész a tervünkhöz.
