A tesi tanárral [BEFEJEZETT]

7.rész

A suliban nem nagyon beszélgettünk. Ahogy vége lett a sulinak, megkerestem Jack kocsiját, és vártam. A rajz tanárom hozott el eddig mielőtt nem voltam ilyen jóba Jack-kel.
- Heló. - köszön a rajz tanár. - Nem jössz velem? Úgyis régen vittelek már el! - mondja, majd elővesz egy cigit.
- Csókolom! Bocsánat, de nem tudok, mert anyám megígértette, hogy amíg távol vannak Mr. Evens-szel kell haza mennem. Tényleg bocsánat!
Azzal a lendülettel a rajz tanárom tovább állt. Pár perc múlva Jack is megjött. Megölel, majd kinyitja nekem a kocsi ajtót.
- Bocsi, hogy ilyen sokáig voltam. - mondja rám nézve.
- Semmi baj. A rajz tanárom el akart vinni haza. Nem mentem vele, direkt megvártalak. - mondom nyugodt hangon. Lassan elkezdek közeledni felé. A szánk lassan összeér.
- Szeretlek! - mondja Jack.
- Én is szeretlek!- ahogy kimondtam, elindultunk haza. - Milyen volt a napod? - dobom fel a témát.
- Jó napom volt. A gyerekek nevének már a nagyját tudom. De a tiédet a legjobban! - néz rám féloldalasan. - És a te napod milyen volt?
- Az enyém is jó volt. Csomóan meg kérdezték, hogy mit csináltam a kezemmel. Én meg hát... Elmondtam.
Ezzel zártam le a beszélgetést. Haza érve lepakoltam a cuccom, majd a hűtő felé veszem az irányt. Jack le ül.
- Adsz nekem is kaját, vagy csak magaddal törődsz? - neveti el Jack magát. Megfordulok, oda megyek az asztalhoz. Ki húzom a széket.
- Egyikünknek se csinálok. Ha kell, ott van és csinálj magadnak. - mondom komoly arccal.
- Most miért vagy ilyen flegma velem?
Veszek egy mély sóhajtott.
- Fura az, hogy anyámék elmentek nyaralni nélkülem. Meg minthogyha elkezdtünk volna távolodni egymástól. Mi ennek az oka?
- Igazából... - kezd bele. Itt már valami bajok vannak. - Elkezdtem az egyik osztálytársaddal találkozgatni.
Várj! Mi?? Mikor, miért, és hogy??
- Tessék?? Kivel? Ugye nem Nora-val?
- Nem, nem Nora az. - ő full nyugodt hangon beszél. Felpattanok az asztaltól, elkezdek ide-oda menni.
- Akkor mégis kivel?
- Elena az! - felpattan. - Sajnálom! Ő írt rám azzal, hogy valami már rég furdalja és, hogy szeretne arról beszélni. Arról, hogy már év eleje óta bejövök neki, és már nem bírja tovább! - oda jön lassan. Átkarolja a derekam. A fejét a homlokomra dönti.- Sajnálom! És már négyszer találkoztunk. Nézz rám kérlek!
Ránézek félve. Nem tudom, hogy mi tévő legyek.
- Túl jól ismerlek, Jack. És tudom, hogy te ilyet nem tennél. Akkor most miért? Ha szeretnél, akkor nem tetted volna meg. Igaz?
- De én szeretlek! A következő találkozónál akartam volna el
mondani neki, hogy már van barátnőm. Kérlek bocsáss meg!
- Egyetlen egy esélyt kapsz! Ha még egyszer találkozol vele sulin kívül, akkor ennek a kapcsolatnak vége! Jó?
- Jó! - a számra tapad. Lassan elváll tőlem. - Nem eszünk valamit? - neveti el magát.
- Ennyire éhes vagy?- mosolyra húzom a szám.
- Igen!
Megbeszéltük, hogy mit együnk. Meg ettük, majd bementünk a szobába tanulni. Jack egyszer megszólal.
- Nekem haza is kéne menni pár cuccomért! - a homlokára csapja a kezét. - Jössz velem?
- Én maradnék, mert már sötét van, menj egyedül.
Ad egy puszit, majd elmegy. Fél óra múlva vissza is jött egy jó nagy táskával.
- Hoztam a fél házat! - mondja mosolyogva, majd ledobja a földre a cuccát. Elmosolyodom.
- Látom, hogy ez a fél ház, nem kell mondani. - ahogy kimondtam, Jack befeküdt mellém. Az oldalamra fekszem. Adok neki egy apró puszit. Az egész este filmezéssel ment el. Másnap reggel korán felkeltem. Jack még nagyba aludt. Nincs szívem felkelteni őt. Elkészültem hamar. Ő még mindig aludt. Lassan odabújok mellé. Megsimítom az arcát.
- Jó reggelt! - mondom neki szinte suttogva.
- Jó reggelt! Mennyi az idő?
- 7:15. Ideje lenne felkelni. Suli van!
Lassan kikel az ágyból, elkészül, majd elindultunk az iskolába. Reggelizni itthon nem szoktunk, így a suliba reggelizünk meg. Mielőtt bementünk volna, egy gyors puszit adtam neki.