Térj vissza hozzám [Befejezett]

7.1. Tisztázatlan érzelmek I.

Sziasztok!

Megérkezett az új fejezet, remélem még nem pártoltatok el a történetem mellől. ^^ Igazából korábban hoztam volna ezt a részt, de a piszkozatom eltűnt wattpadról, így elölről kellett kezdenem a megírását.

A zeneszámokat szokás szerint az elejére fogom beilleszteni és a képet vagy képeket a megfelelő helyre a történetben. Persze, ha szükségesnek érzem és találok olyat, ami jó.

"Stiles nem tudott aludni csak hallgatta az szuszogásokat, mindenre figyelt. Tudta, hogy alszanak a többiek, de neki nem ment. Végtelenül kimerültnek érezte magát, mégse tudott elaludni. Miután magában döntött, teljesen hang nélkül felállt és elhagyta a szobát. Igazán büszke volt magára, hogy még a deszkák és a lépcső sem reccsent meg alatta. Megállt a folyosón, majd az ablakhoz sétált, elhúzta a függönyt, megfordította a kispadot és leült rá. Így kényelmesen kémlelhette az eget és a csillagokat gondolataiba merülve. Nagyot sóhajtott, mikor megérezte, hogy már nincs egyedül. Nem nézett oldalra, kezét maga mellé tette kissé megütögette a padot. Pár percig nem történt semmi, aztán Derek helyet foglalt mellette és szólásra nyitotta ajkait. - Nem kellenek a szavak - nézett rá az idősebbre -, beszéljük meg holnap, most ne. - Hm. - Volt az egyetlen válasza Dereknek, mire Stiles apró mosolyt villantott rá és kicsit sem lepődött meg mikor Derek átölte, kissé közelebb húzta magához, majd utána kinézett az ablakon. Stiles mosolya kiszélesedett, fejét az idősebb alfa vállára hajtotta és ő is a kinti égboltra tekintett. Így érte el őket az álom is."

Pár óra elteltével Stiles, nem volt biztos abban mi keltette fel. Nem nyitotta ki szemeit, inkább környezetére koncentrált. Kellemes meleget érzett a mellkasán és kényelmetlenséget a hátánál, viszont volt valami, ami nagyon zavarta, mintha figyelnék. Dave, amint odaért a pad szerűséghez, szokatlan látvány tárult szemei elé. Alfája félig elfeküdve, lelógó lábakkal - ami nem is lenne túl érdekes -, de átölelte a mellkasán békésen szuszogó, alvó Derek Hale-t. Mikor szemeit felvezette alfája arcára, egy rég nem látott nyugodt, lusta mosolyt látott, majd Stiles szemeit, amint kipattannak. Pár percig egymásra meredtek, majd Stiles levezette szemeit Derekre és magában megállapította, hogy igen érdekesen aludhattak, mozgolódhattak, ha a korábbi testhelyzetükből ebbe kerültek, de nem tudta és igazából nem is akarta elrejteni mosolyát. Szívesen maradt volna így, azonban tudta bétájának szüksége van rá, valamint feltekintve a falra, az idő is azt mutatta, ideje kezdeni a napot. Már csak azt kellett kigondolnia, hogy keljen fel anélkül, hogy felébresztené az alvót. Tulajdonképpen abban sem volt biztos, hogy az alvó alfa mennyire díjazná, ha Dave végignézné, amint felkelti és a morgós farkas realizálná testhelyzetüket. Stiles bétájára nézett, majd finoman jelezte neki egy fej billentéssel, hogy menjen le a konyhába és miután elindult várt pár percet, hátha felébred magától Derek. Mivel ez nem következett be, így visszazárta szemeit, aztán mint aki álmában mozgolódik, fordulást imitált, ami eléggé megmozdította a másik alfát ahhoz, hogy végre felébredjen. Stiles csukott szemekkel várta az idősebb reakcióját. Onnan tudta, tényleg felébredt, hogy Derek megdermedt rajta. A fiatalabb remélte nem azért, mert annyira kellemetlen neki, inkább megtartotta lazaságát és folytatta az alvás imitálását, rábízva az idősebbre mit tesz. Derek miután felriadt arra, hogy párnája majdnem lelökte, hirtelen megdermedt, hiszen eszébe jutott, hogyan és ki mellett aludt el. Kinyitva szemeit, szembesült helyzetével. Stileson fekszik, arca szinte teljesen a fiatal férfi nyakában, lábai lelógnak és a másik alfa átkarolja. Óvatosan felemelte fejét és megnézte, alszik-e Stiles. Szemei zárva voltak, lassan, nyugodtan lélegzett, mint aki alszik, így Derek kicsit felengedett és visszadőlt rá. Épp azon elmélkedett miként kelhetne fel anélkül, hogy felébresztené a másikat. Szinte biztos volt benne, hogy a fiatalabb nem repesne az örömtől, mikor felébred és azt tapasztalja, Ő fekszik rajta, ilyen testhelyzetben. Stiles megérezve az idősebb nyugtalanságát, folytatva az alvás imitálását, egyik karját elemelte róla és feje alá tette, majd kissé oldalra döntötte fejét, de közben a Dereken lévő kezével közelebb húzta magához a férfit, mint aki éppen kényelmesebb pozíciót keres, viszont nem akarja, hogy a magán érzett súly eltűnjön. Stiles legnagyobb megdöbbenésére, mikor felemelte az idősebbről a karját, Derekből önkéntelenül szakadt ki egy halk, csalódott sóhaj, pedig ezzel a változtatással, lehetőséget teremtett az alfának, hogy úgy keljen fel, a lehető legkevesebbet mozdítson rajta. Derek észre sem vette, hogy sóhajtott volna, csak azt érezte a kellemes meleg egy része eltűnt hátáról. Pár percet még ebben a testhelyzetben töltött, kicsit közelebb furakodva a fiatalabb alfához, akinek illata teljesen beleivódott orrába és megnyugtatta, aztán erőt véve magán, óvatosan felemelkedett róla, kezével felfogva a róla leeső karját Stilesnak, majd alig hozzáérve felállt. Stiles itt látta elérkezettnek az időt arra, hogy lassan az ébredést jeleit produkálja, összeráncolta szemöldökét, sóhajtott egyet, karját felemelte és megdörzsölte vele szemeit. Derek pedig nem várta meg, míg a kis műsora végére ér, inkább visszament a bétáihoz a vendégszobába. Mikor a fiatalabb alfa meghallotta a sietősebb lépteket, abbahagyta a színészkedést és felült. Megropogtatta kezeit, nyújtózott egy nagyot, hogy hátából száműzze a kellemetlen izomlázhoz hasonlító érzést, majd felállt és leballagott a konyhába, ahol már egy egészen türelmetlen béta várt rá. Mivel a nappaliban egymás hegyén-hátán Scott és falkája pihent, inkább szája elé tette kezeit és belső kapcsolatukon keresztül továbbította Dave-nek, hogy még tartsa magában mondanivalóját, míg készít magának kávét és kimennek a hátsó udvarra. A kávét hamar elkészítette, plusz bögréket is levett a szekrényből a többieknek, ha felébrednek, aztán intet bétájának és kimentek a kertbe. Ott lehevert a kissé harmatos fűre, hátát neki döntötte a kerítésnek és szemeit Dave-re szegezte, közben lassan kortyolta kedvenc fekete levesét. Bétáján látszott, hogy nem tudja miként kezdjen bele vagy fogalmazza meg mondandóját.