Térj vissza hozzám [Befejezett]

4. Stilesék hazatérnek és az első találkozások

Sziasztok!

Sajnos elhúzódott a beígért friss, ezért elnézést kérek! Remélem tetszeni fog ez a rész is nektek és még nem pártoltatok el a történet mellől vagy mellőlem. ^^

"- De kiket, Stiles? Kiket kell megmentened? Miért neked? - Sorolta kérdéseit. - Nem én vagyok az egyetlen áldozata Deucalionnak, éreztem azokat, akik elbuktak, akik nem voltak elég erősek, hogy túléljék az átváltozást. Érzem őket, valami összeköt minket belül. Tudom, mennem kell, ha azt akarom éljenek! A tegnapi estét néhányan túlélték, a mait nem fogják, ha nem megyek és lépek közbe. Értsd meg, apa, mennem kell. Nem tudsz megállítani. - Megölelte apját, majd fordult is ki a szobából, kezében a táskájával. - Nem tudlak és nem is golak megállítani, a döntöttél, hát menj. Stiles, kérlek vigyázz magadra és hívj, értesíts bárhogy, arról jól vagy, mikorra várjalak. - Kérlelte halkan fiát. - Amikor visszajössz, beszélned kell Derekékkel is, ezt ne felejtsd el! - Ment fia után, aki már a bejárati ajtónál járt és a kocsi kulcsát vette le helyéről. - Megígérem, beszélek majd velük. Ha minden jól megy, nem egyedül térek, majd haza. Akkor mindent átbeszélünk, nem tervezem, hogy sokáig elleszek. Bízz bennem, kérlek és te is vigyázz magadra. - Utoljára még visszafordult apjához és megölelte szorosan, szeretettel, majd egyenesen kocsijához ment, beindította, majd többet nem hátranézve elhajtott a háztól és elhagyta Beacon Hillst. Engedte ösztönei vezéreljék abban, merre megy és milyen gyorsan haladjon. Útja az erdei utakon vezette tovább, ami rettentően közel volt régi falkája házához, de most nem érdekelte, hogy kiszagolják, nagyobb gázt adott kedvelt terepjárójának és hamar maga mögött hagyta az erdőt. Már nem hallotta azt a telefonbeszélgetést sem, melyben apja közli Derekkel és a falkával, hogy ő elment és nem tudja mikor tér vissza, de amikor megérkezik, beszélni fog velük."

7 hónappal később:

Mr.Stilinski, szokásához híven a szombat reggeli kávéját a verandán kortyolgatta, miközben a csendes erdőt figyelte és rutinszerűen várta, hogy egyszer felbukkanjon a lombok közül egyetlen fia. Az elmúlt hónapok alatt több rutint is öntudatlanul tett magáévá. Legyen az a szombat reggeli kávézás, a lefekvés előtti rövid séta az erdő szélén, a telefonja esténkénti töltése az ágya mellett, le ne merüljön, a folytonos összerezzenés, mikor a különleges ügyek osztálya hívja, hátha fiáról hall vagy éppen a heti telefon beszélgetések Melissával és Derekkel. Rettentően hiányolta Stilest, és féltette is egyben, hiszen azóta nem beszélt vele. Persze, volt egy nagyjából semmilyen kapcsolattartásuk, mivel fia úgy két hetente küldött neki egy semmitmondó sms-t, amiben tájékoztatta minden rendben vele és merre járt pár hete, de soha nem tudta elérni vagy megtudni jelenleg merre tartózkodik. Melissa tartotta benne a lelket, illetve ő a nőben, ugyanis Scott különvált Derek falkájától és vele tartott Kira, Isaac és Liam is. Meglepő módon Allison egyértelműen elutasította, hogy volt párjához csatlakozzon és azóta sokkal közelebb került falkájához. Mindegy volt, ő éppen vadászként nőtt fel, senkit nem érdekelt. Az utóbbi egy hónapban pedig Aiden udvarolt neki, amit kitörő örömmel fogadott. A fiú, testvére halála óta, sokkal visszahúzódóbb lett, illetve nyugodtabb, aminek köszönhetően könnyebben betudott illeszkedni Derek falkájába. Scotték sem hagyták el a várost, bár az erdőt inkább kerülik, maximum a Hale háztól legtávolabbi részen jelennek meg néha, ők inkább a városban élnek. A sheriffet, ábrándozásaiból üres kávés bögréje zökkentette ki, amit be is vitt a konyhába, majd elmosta. Miközben vizes kezeivel egy törlőkendőt keresett, megcsörrent a telefonja, ami még minidig a szobájában volt töltőn, így mire odaért, a csöngés megszűnt. Nadrágjába törölte kezeit, majd mikor nyúlt a készülékért, az újra zenélni kezdett, s a kijelzőjén fia neve villogott. Nem késlekedett azonnal megragadta a telefont és felvette.