Úton

Angyal

Békére, csendre vágyik a lelkem,
Álomra hajtanám mázsás fejem,
Remélve, hogy eltűnsz belőle...

Egyhangú, belső sírás rázogat.
Lehangol, hogy újra hallom számodat,
Mit valaha energikusan pörgettem.
Oda-vissza rohannak az érzéseim,
Nem találják helyüket, és késnek is.
De néha én sem találom a helyemet
Tomboló, sürgő-forgó világunkban.
Ahogy te sem. Úgy tűnik, hiányunkat
Meg sem éreznék, fel sem tűnne nekik.

Velem azonban más a helyzet, s ezt
Ott, hónapokkal ezelőtt elfelejtetted.
Láthattad volna, hisz mutattam.
Nem a világ vagyok. Jól mulattam
Akkor, veled, s még most is hiányzol...

Már feladtam, nagyon régen, de tudod,
Igen, szinte ugyanúgy fáj. Te bukott,
Tépázott szárnyú angyal... Jól vagy?

Jó volna tudni rólad, hogy süllyedsz vagy
Emelkedsz-e a hullámvasúton. Van
Letakart szívedben még hit és remény?
Egy percet, csak egyet kérnék veled,
Nem többet. Annyi is elég lenne
Tudtodra adnom, hogy szerettelek.
Egy személyben láttam barátot,
Társat, otthont, védelmet, végtelen karátot.
Te több voltál, mint egy homokszem.
Életet adtál. Ezért bánom, hogy nem
Láthattad sosem, ki vagy a szememben.

(2021. február 3.)

Furcsa volt megírni ezt a verset. Aznap hirtelen törtek rám az emlékek. Azt hittem, hogy többé nem fog annyira foglalkoztatni a téma, hogy még egy teljes verset írjak róla. Aztán mégis.
A személy régen írt egy verset, amit büszkén mutogatott nekem. A sorok kezdőbetűiből az jött ki, hogy "Hülye vagy, de így szeretünk". Utána pár héttel írtam neki egy verset, ami szintén ilyen kezdőbetűket összeolvasós volt. Az iskolában írtam, papírra. Csak az az egy darab volt, ő pedig lenyúlta. Ugyan nem volt jó vers, de kicsit zokon vettem, hogy az az egy példány sincs meg. Valószínűnek tartom, hogy ő sem tudja, hol van... Úgyhogy mondhatni pótoltam egy másik ilyen összeolvasós verssel, csak közben eltelt majdnem másfél év, s a felállás is sokat változott. Hasonlóan zavaros és kusza, mint minden, amit vele kapcsolatban valaha írtam. Lehet, hogy ez természetesen adódik abból, hogy az érzéseim épp ily kuszák voltak anno.
Talán lesz még olyan vers, ami ehhez a személyhez köthető, nem biztos. Szerintem ez a legjobban sikerült mindközül, úgyhogy még bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy más is bekerül-e ide.