Lucas szemszöge
Amikor anya bejelentette, hogy új szomszédaink lesznek nem igazán repdestem az örömtől. Majd megtudtam, hogy van egy lányuk, aki nem sokkal fiatalabb nálam. Mindjárt más lett a helyzet. Suliba elég népszerű vagyok. Szerintem nincs olyan lány, aki nem volt még meg.
Aztán anya azt is bejelentette, hogy átmegyünk hozzájuk. Ennek sem örültem annyira. Semmi kedvem nem volt most jópofizni másokkal, de nem volt más választásom. Így hát felöltöztem, majd utunk a szomszédházba vitt.
Szegény lány, tiszta vörös lett mikor meglátott.
Aranyos volt.
Várjunk, mi?🦦✨🦦
Miután megettük a süteményt Rose felé hajoltam.
-Körbevezetsz?- suttogtam a fülébe.
-Szeretnéd?- kérdezett vissza.
-Még jó hogy.- mosolyogtam ravaszul.
-Akkor gyere.- ezzel felállt és ennek következtében mindenki rá emelte a tekintetét.- Körbevezetem Lucast a házban.
-Rendben kicsikém, menjetek csak.- válaszolta Anna, az anyukája.
-Majd jövünk.- intettem, majd a lány kézen fogott és elkezdett húzni az emelet felé. Meglepődtem.
-Mi az? Nem jössz?- kíváncsian pillantott rám.
- Ja de, bocs.- motyogtam.
-Na szóval -kezdett bele a lány.- Itt található egy mosdó-mutatott az ajtóra, majd benyitott. Bevallom kicsi helyiség volt, de igazán mutatós.
-Szép.- böktem ki.
-Ja.- válaszolta, majd húzni kezdett felfelé.
Jól esett a keze melegsége.
Mintha a kezeink egymásnak lettek volna teremtve.Hogy mi?
Mégis mikor lettem ilyen nyálas?Megráztam a fejemet hátha ki tudom verni a fejemből ezeket a butaságokat. Szerintem sikerült. Legalábbis nagyon remélem.
-Szemben megint egy mosdó található.-mutatott az említett helyiség ajtajára. - Jobb oldalán lévő ajtó Luna szobájába vezet. A mellette lévő egyelőre nincs berendezve. Úgy tervezzük vendégszobaként üzemel majd.- nevetett fel saját poénján. Nekem is mosolyognom kellett.
-Benyithatok?- kérdeztem, mire csak bólintott. Rózsaszínes szoba volt, tipikus lányos szoba. Illett a lányhoz. Biztosan Roseé is ilyesmi.
-Tipikus. -említettem meg halkan, hátha nem hallja majd. Úgy látszik tévedtem, mivel a mögöttem álló lány kuncogni kezdett.
-Valahogy úgy.- mondta mosolyogva.
-Na és a másik kettő?- kívancsiskodtam a másik két ajtóra mutatva.
- Ja igen, bocsi.- válaszolta. - A fürdőszoba mellett rögtön az enyém. Ami pedig az mellett van, kizárásos alapon a szüleimé.
Most szó nélkül nyitottam be a szobájába. Kicsit meglepődtem. Nem erre számítottam.
-Azta. - Nyögtem ki.
- Mi az?- Rose összeráncolt homlokkal és kérdő pillantással méregetett.
-Semmi, semmi. Csak nem erre számítottam.
-Olyasmire, mint a húgomé?- kérdezte mosolyogva.
- Hát igen.- nevettem fel, mire megrázta a fejét.
-Hát akkor nagy tévedésben éltél.- nevetett mostmár ő is velem.
-Igen, úgy látszik. Bemehetek?- mutattam a krémszínű szobára.
-Persze.- majd beengedtem magam előtt.- Hát, nem valami érdekes, de én már most imádom.
-Elég szép.- néztem körül a fehér bútorokkal berendezett krémszínű szobában.
-Érdekes.- nézett rám, majd lehuppant a fehér franciaágyra.
-Micsoda?- ültem le mellé.
-Hogy tetszik neked.- barna szempárjai méregettek. Eddig észre sem vettem milyen szép szemei vannak a lánynak.
-Hát, megesik.- válaszoltam.
Ezután beállt a kínos csend egy darabig. Ahhoz képest, hogy alig akartam eljönni elég jól érzem magam. Ami érdekes. Nem nagyon szokott ilyen lenni. Kivéve, ha nem éppen valamelyik csajjal vagyok vagy épp nem bulizok.
......
Ne felejts el vote-olni❤️
ESTÁS LEYENDO
A szomszéd srác /befejezetlen/
RomanceRose Tyler egy átlagos életet élő 17 éves lány, aki családjával egy új házba, sőt egy új városba költözik. Tisztában volt vele, hogy egy teljesen új élet vár rá. Új sulival, új barátokkal és új élményekkel. Viszont még Ő maga sem gondolta volna, h...