Untold Secrets [ Ray×Emma ](Átírás alatt)

Együtt

-Kamerák, mikrofonok rendben?
-Igen uram.
-Jó akkor kezdjük is el.
Egy nagy kijelzőn villant fel, ami egy szoba képét vetítte ki, benne egy fiúval. A fehér hajú srác éppen végzett a fogmosással, majd egyenesen belenézett a rejtett kamerába, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A tudósok hiába rakták mindig máshová a kamerákat a fiatal mégis minden nap megtalálta őket.
-Jó reggelt Norman- szóltak bele a mikrofonba.
-Jó reggelt Doctor- mosolygott a srác, mintha ez az egész szituáció teljesen normális lenne.
-Kérlek tedd a kezed a kijelzőre a reggeli ellenőrzés miatt.
A fehér hajú fiú tette amit mondtak neki.
-Remek eredmények Norman! Kész a reggeli.
A falból kis fiók nyílt ki rajta egy tál gőzölgő rántottával.
-Köszönöm az ételt- mondta a fehér hajú fiú a kamerába.
Miközben evett Norman "véletlenül" lesodorta a műanyag villát a tálcáról. Már épp le akart hajolni érte, hogy azzal a lendülettel körül is nézzen az asztal alatt, de a falból nyíló fiók megelőzte. Új műanyag villa virított a tálcán.
-Köszönöm- mondta- Francba, semmi szabadságom nincs itt- gondolta magában.

Reggeli után átkísérték egy másik terembe, ahol teszteket írattak vele minden nap.
-A tesztre ugyanannyi időd lesz, mint tegnap, a kérdések számát 200-ra emeltük. Kezdheted- jött egy tudós hangja a mikrofonból.
Norman neki is látott a feladatsornak.
-Hihetetlen!- mondta egy női tudós- Ez már több, mint okos, ez a kölyök egy zseni!
-Kiakasztanak ezek a vakarcsok, túl okosak- morogta a társa- Nem is értem miért csináljuk ezt.
-Amíg nem kell találkoznunk démonokkal, addig nekem megfelel- mondta a nő- Ééss már végzett is, nulla hiba, mint mindig- nézte meg a feladat eredményeket.
Miután ezzel végzett már kísérték is vissza a szobájába. A fiú fáradt volt és kicsit reményvesztett, de próbált arra gondolni, hogy Emma és Ray már biztonságban megszöktek. Legalábbis 99%-ban biztos volt benne, hogy sikeresen megszöktek.

-Remélem jól van mindenki a csapatból- gondolta Norman egy nap, miközben épp a szobájához kísérte két tudós.
Nagy üvegfal mellett sétáltak el és a fiú próbált csak a padlóra nézni, mert nem bírta a többi kísérleti alany látványát. Újra rázárták az ajtót és egyedül maradt a bekamerázott szobában.
-A francba! Ebbe bele fogok őrülni- gondolta Norman- Nagyon remélem, hogy Ray ügyel arra, hogy Emma ne csináljon hülyeségeket. Ki fogom nyírni azt a piro-mániás idiótát, ha bárki is megsérül.
___________________________________________

-Jézusom Emma! Te még mindig ezt a ruhát viseled!?- grimaszolt Paula, már amennyire a szája előtti sál látni engedte a lány arcát.
-Nem hoztam váltás ruhát- nevetett a lány idegesen.
-Én tudok adni ruhát- ajánlkozott Gillian.
-Az jó lenne, köszönöm- mosolygott a vörös hajú lány.
-A füleden lévő kötést is ki kéne cserélni- lépett be a szobába Zack.
-Lehet...
-Na akkor ez eldőlt, ma együtt lógunk és beszélgetünk- mondta Gillian vigyorogva.
Fél óra keresgélés és próbálgatás után a vörös hajú lány egy zöld hosszú újjuba, egy piros mellényben és egy fekete farmerben lépett ki az öltözőből.
-Király, menőn nézz ki- mutatta fel a hüvelykujját Gillian.
-Elismerem ez tényleg a te stílusod- bólintott Violet is.
Ezek után Zack ellátta Emma sebét, ami szépen begyógyult. Paula segített átfésülni a vörös hajú lány haját és adott neki pár színes csatot is.

A csapat lány tagjai gyorsan összerázódtak és kimentek a malom mögötti lőtérre egy kicsit gyakorolni. Emma először az íjjával lőtt párat, majd kipróbált egy kisebb méretű puskát is. Szinte kivétel nélkül mindig eltalálta a céltábla közepét.
-Nagyon jól lősz- jegyezte meg Violet.
-Köszönöm- mosolygott a lány.
-Nálam nem jobb- herceget kicsit Gillian, majd ránézett Emmára- Nem sértésből.
-Tudom, neked több gyakorlatod van ebben- tette le a puskát a lány.
-Megtudhatnám, hogy mit csinál itt a díszes társaság?- szólalt meg Oliver a malom ajtajából- Nem a démonok elleni haditervet kéne átnézni?
-Jaj ugyan Oliver- legyintett Sonya- Éppen arról csevegünk, hogy melyik srác a legjóképűbb Goldy Pond-on nem ér rá később?- kuncogott a szeplős lány.
-Hát ööö... talán még kaptok pár percet- vakarta meg idegesen a tarkóját a fiatal vezér.
-Vicceltem Oli! Lővész versenyt tartunk- helyesbített Sonya.
-Oli? Na ez még nekem is új- jegyezte meg halkan Violet, mire az összes lány nevetni kezdett.
Oliver először kinyitotta a száját, majd becsukta, végül szó nélkül megfordult, füle vörösen lángolt, visszament a malomba és erősen bevágta maga után az ajtót.
-A francba! A heti süti adagomba fogadtam, hogy Oliver nem fog elpirulni- somolygott Paula.
-Én pedig imádom a sütit- húzta ki magát Sonya.

-Mi történt az előbb?- súgta oda Emma Gilian-nek.
-Nem egyértelmű? Sonya és Oliver együtt vannak.
-Hogy együtt?
-Atya úr isten! Ezt Grace Field-en nem tanították? Az együtt itt most azt jelenti, hogy szerelmesek. Amúgy neked tetszik valaki?
-Ahahh...-bólogatott hevesen a vörös hajú lány elkalandozva- Várj mi!?
-A csapatotból van olyan fiú, akivel jóban vagy? Kivel jöttél Goldy Pond-ra?
-Hát... izé... Rayel, de ő csak a legjobb barátom.
-Mesélj csak nekünk erről a Rayről- karolta át Emma-t hátulról Paula- Persze csak ha nem probléma róla beszélni.
-Igen, igen csak ha nem probléma. Puszta kíváncsiság. Milyen is ő?- kontrázott Gillian is.
Emma első gondolata a fekete hajú társáról a "bunkó" volt, de ezt inkább magában tartotta.
-Hát Ray kicsit visszahúzódóbb típus. Sokat olvass, és nagyon okos. Néha nem valami kedves, de a kicsikről mindig gondoskodik és jól tud főzni is- kezdte a vörös hajú lány.

-Nem ez volt az eredeti kérdés, de jó tudni- szólt közbe Sonya- Itt az a fontos, hogy te milyennek tartod. Jó vele együtt lógni?
-Hát, igen- mondta Emma.
-Meg tud nevetni?- kérdezte Paula.
-Szinte mindig.
-Ha vele vagy, akkor gyorsabbnak érzed a szívdobogásodat?- vigyorodott el Violet a kérdés közben összenézve a többi Goldy Pond-os lánnyal.
-Hát volt már erre alkalom. Kellemes érzés- vallotta be a vörös hajú lány.
-Akkor ez szerelem lesz!- vágta rá a Goldy Pond-i lány banda egyszerre.
-Mi? Nem, Ray nem olyan, le is hülyézne, ha ilyenekre gondolnék. Egyáltalán mit is jelent az hogy szerelem?- beszélt össze-vissza Emma zavarában.
A többi lány összevont szemöldökkel nézett rá.
-Ezt nem kell túlgondolni- sóhajtott Sonya- Szerelemesek lehetnek legjobb barátokból, ellenségekből, lehet a személyiségetek hasonló vagy épp teljesen különböző.
-Szerintem ez nem így működik- jegyezte meg Emma halkan.
-Ezt nem kell szégyellni- harsogta Gillian- Minél előbb kimondod, hogy belezúgtál annál könnyebb lesz utána.
-Talán igazad van. Nektek van... van olyan, aki tetszik?- nézett végig a többieken.
Pár perc csend következett.
-Nigel- sóhajtott nagyot Gillian.
-Nekem Zack- emelte meg bátortalanul a kezét Paula is.

Emma ezek után szépen átgondolta mennyi mindenen mentek keresztül Rayel. Hányszor mentették meg egymást a haláltól és mennyiszer nevetették meg a másikat. Arról nem is beszélve, amikor egymás mellett aludtak el Miszter bázisán.
-Na jó... elismerem, talán... talán egy kicsit tetszik Ray- mondta alig hallhatóan.

Rész vége. Remélem tetszett. Jövőhét szerdán jövök az új résszel 😁😂. Tessék várni 😝😉.