Untold Secrets [ Ray×Emma ](Átírás alatt)

Színjáték

Pár perccel ezelőtt:

-Azt igérted, hogy nem leszel mérges- mondta Emma aggódva figyelve a fel-alá járkáló fekete hajú fiút.
-Nem mérges vagyok, csak kiakadtam! Az két teljesen különböző érzelem!- rázta meg a fejét Ray- Meg egyébként is, mi ez az őrült terv amivel anyám előállt?!
Egy kissé félreeső szobában voltak és éppen a két felnőtt által kieszelt tervhez készülődtek, vagyis inkább csak Emma készülődött. A vörös hajú lány épp egy bíbor színű estéi ruhába bújt bele. Ray pedig fel-alá járkált a szobában, figyelve arra, hogy mindig háttal legyen a lánynak és úgy panaszkodott. Emma őszintén le volt nyűgözve a társa érzelmek feletti uralmán, mivel arra számított, hogy valami el fog törni a bejeltést követkető pillanatokban legyen az akár egy váza, tükör vagy valakinek az orra. Amikor Leslie közölte, hogy ő a srác apja a fekete hajú fiú szokásához híven csak megvonta a vállát és motyogott valamit arról, hogy sejtette. Raynek a két felnőtt előtt sikerült mesterien eltitkolnia az érzéseit, most viszont már semmi sem gátolta meg abban, hogy kiakadjon.

-Jobban viseled, mint gondoltam- szólalt meg Emma kihasználva társa pillanatnyi némaságát.
-Miért mindig én kapom meg a sokkoló családi drámákat?!- morogta a fekete hajú srác.
-Ha ez felvidít akkor most éppen a Ratri-klánba visszünk egy kis drámát- vigyorgott a vörös hajú lány.
-Ez a másik! Megint téged sodornak veszélybe- fakadt ki Ray újra, egy pillanatra a lány felé fordulva, majd elvörösödve elkapva a tekintetét.
Emma ezt egyből észrevette és elkuncogta magát.
-Miért állsz háttal Ray?- kérdezte csipkelődve.
-Nem egyértelmű. Épp átöltözöl... illetlenség odanéznem- motyogta a srác.
-Ohh ugyan már. Több mint fél éve együtt vagyunk. Engem nem zavar, ha nézel- nevetett Emma- Gyere inkább segíts a cipzárral.
-Oké, oké- sóhajtott a srác odalépve a lány mögé- Azta. Gyönyörű vagy- súgta, megpillantva a lányt a tükörben.
-Bókokat az akció után. Előbb mentsük meg a csapat bajba jutott felét- pirult el kicsit a vörös hajú lány is.
-Igazad van- mondta Ray a cipzárral bénázva és le sem véve a szemét a tükörről.
-Öhhmm...Ray. A cipzárt felfelé kéne húzni nem lefelé.
-Ohh... khm... persze, persze. Bocs elkalandoztam- vörösödött el újra a fekete hajú srác gyorsan felhúzva a bíbor ruha cipzárát.
-Segítesz a fonattal is?- kérte a lány óvatosan kivéve hajából a csatokat- Sajnos a zöld szalag sem maradhat.
-Tudod még esélyünk sem volt megnézni azt a fotó albumot, amiből ez előkerült- mondta Ray nagyot sóhajtva maga felé fordítva társát miközben a vörös szalagot fonta bele a lány hajába.
-Az emberek oldalán, majd megnézzük. Tényleg, ha már másik oldal, te mit szeretnél látni?
-Veled bárhová szívesen elmegyek, de ha nagyon választanom kéne, akkor a Sagrada Familiát mondanám.
-Az meg micsoda?- kérdezte a lány kíváncsian.
-Elméletileg egy múzeum, azt olvastam, hogy rengeteg ókori lelet került oda és, hogy az építész, aki megtervezte az épületet szeretett nem szokványos elemeket alkalmazni a épületein.
-Alig várom, hogy lássam veled- vigyorodott el Emma.
-Igen... együtt- motyogta Ray- Figyelj az Elari féle egyezségkötésnél volt...

-Kész vagytok?- nyitott be a szobába Leslie, mielőtt a fekete hajú srác befejezhette volna.
-Chh! Van ám amit úgy hívnak, hogy magán élet- morogta Ray- Amúgy remélem, hogy működni fog az a terv vagy mindnyájan halottak vagyunk- tette hozzá komoran, majd elhaladt a férfi mellett ki a folyosóra.
___________________________________________

-Blöff az egész- állapította meg Norman suttogva és remélte, hogy igaza van.
-Ray idekacsintott ez biztos jó jel- ujjongott Chris csöndesen.
-Várjunk ez azt jelenti, hogy a Mama is velünk van?- kérdezte Anna döbbenten.
-Nem tudom... ez zavaros- vallotta be a fehér hajú srác.
-Shh! A végén még leleplezzük őket- pisszegte le a társaságot Yuugo.
-Szóval azt mondod, hogy a 63194-es, hogy ő végig nekünk dolgozott?- kérdezte Peter Ratri.
-Ön szerint ki adta meg a meg a felderítő csapatnak a föld alatti bázis koordinátáit- vonta fel a szemöldökét Emma.
-Rendben kis hölgy, ha tényleg a mi oldalunkon állsz, akkor magyarázd meg ezt. Miért hagytad, hogy a szökevények felrobbantsák a farmokat?!
-A bizalmukba kellett férkőznöm. A farmokat újra lehet építeni, a következő szállításig még van legalább egy hét, és a lázadás vezetőit csak egyszer kell elkapni ahhoz, hogy helyre álljon a rend- mutatott rá Emma a fogságba ejtett csapatra.

Ettől a kis monológtól még a Ratri-klán "nagyra becsült" vezetőjének is leesett az álla.
-A lány tényleg Ratri?- fordult oda a férfi Isabella-hoz aki erre ártatlanul elmosolyodott.
-A mi ügyünk mellett áll. Ez nem elég önnek? Persze megmutathatom a farmi aktáját ha szeretné.
-Nem szükséges inkább hívja be a többieket és szabaduljunk meg az idióta bátyám eszméjének utolsó követeitől.
A fekete hajú nő felnézett az emeletre, majd aprót bólintott. Az emeleti rész hirtelen megtelt a többi ház Mama-jával, nővéreivel és azokkal a nőkkel akik Mama-nak tanulnak.
-Ahh látom 81194-et it elkaptad- mondta Peter Ratri a fekete hajú srác elé lépve- Szóval te lennél az a fiatalember aki kinyíratta a legjobb katonámat.
-Oh az az idióta? Andrew ha jól emlékszem. Az nem én voltam. Az a tökkelütött nem figyelt oda és egyenesen beleszaladt egy démon szájába- vigyorodott el Ray mire Emma színlelt dühvel fordította maga felé.
-Hogy merészeled megsérteni a Ratri klán vezetőjét?!- kérdezte.
-Hogy merészeltél elárulni engem?- kontrázott a fekete hajú srác még mindig vigyorogva- Pedig régen olyan gyönyörűnek gondoltalak.
-Elég ebből! Lőjje le!- üvöltött rá Peter Ratri az katonai ruhában lévő Leslie-re, majd Rayre mutatott.

A 'katona' meg sem mozdult, sőt a srác szép lassan kiegyenesedett és vigyorogva zsebre vágta az egyik kezét.
-Mi-Mi folyik itt?!
-Az, hogy nem a te terved alapján megyünk és, hogy a fiam kivégzése nem fog megtörténni- mondta Isabella intve az erkélyen lévő hölgyeknek, akik a puskáikat most mind a Ratri vezérre szegezték.
-Ez hallatlan! Katona! Csináljon valamit- parancsolt rá Leslie-re.
-Sajnálom, de rossz emberhez fodult- felelte a férfi, lehúzva a fejéről a katonai maszkot és felemelve a fegyverét- Fel a kezekkel!

Ray ezt szemlélve vigyorogva odalépett a vezér elé és színpadiasan meghajolt Peter Ratri előtt, majd nyugodt tempóban odasétált a csapat fogságban lévő részéhez és egy késsel elkezdte elvágni a köteleket.
-Hé ez nem az a kés amivel Norman rád támadt?- kérdezte Ayshe felvont szemöldökkel
-Dehogynem- vonta meg a vállát a srác.
-Mi a...?! Mióta van az nálad? Miért használod egyáltalán?- akadt ki a fehér hajú srác.
-Ironiából. Így legalább hatásos emlékeztető lesz neked- válaszolt Ray.
-Uhh. Most ezzel fogsz szívatni ugye?- kérdezte Norman nagyot sóhajtva.
-Amíg csak élsz haver, amíg csak élsz - nevetett fel a fekete hajú srác.

Eközben Emma azon fáradozott, hogy Peter Ratri-t meggyőzze arról, hogy kelljen át velük az emberek oldalára.
-Nem kell ilyen tragikusan végződnie Peter. Ez a kis színjáték is megmutatta, hogy mennyire egyformán gondolkodunk. Tudjuk a családja történetét, de az Elari-val kötött új egyezség miatt mindenki átjöhett a másik világba. Jöjjön át velünk a másik oldalra. Kezdjük tiszta lappal- nyújtotta a vörös hajú lány a kezét.
A Ratri-klán vezetője pár pillanatig úgy tűnt, hogy mérlegeli a döntést, majd előkapott egy kést és egy hangos kirohanás után véget vetett az életének.
Az idősebb gyerekek megpróbálták úgy kisérni a fiatalabbakat, hogy takarják a holttestet és elindultak a terv utolsó állomása felé.
Phil-ért és többi apróságért a hármas számú árvaházhoz.

A szűk folyosón kevés ember fért el egymás mellett. Ray Emmát vígasztalta az út elején, de a végére valahogy az anyja mellé került. A kínos csend jó pár percig ott lebegett fölöttük.
-Mikor szerezted azt a sebhelyt?- kérdezte végül a fekete hajú nő aggódó hangon.
-Pár hete... összeverekedtem Norman-nal, de ő támadt először- morogta Ray, majd idegesen felsóhajtott- Nem tudom, hogy miért állsz most a mi oldalunkon, de köszönöm. A te segítséged nélkül nem lett volna ilyen hatásos az egész színészkedés. Szóval egyenlőre mondjuk azt, hogy viszonylag tiszta lappal kezdünk- tette hozzá.
-Tudom, hogy nehéz elhinni, de én mindig a ti, a te érdekedben cselekedtem- mondta a nő mosolyogva, megpróbálva végigsimítani a kezét fia haján, de Ray elhúzódott az érintés elől.
-A tiszta lap nem jelenti azt, hogy egyből meg is bízom benned. Volt már olyan, nem is egyszer, hogy átvertél- mondta a fekete hajú srác, de arckifejezése nem tükrözött haragot, inkább csak bizalmatlanságot.

Rész vége. Bocsánat, hogy ilyen későn, csak elég zsúfolt napom volt. Remélem azért tetszeni fog a fejezet Drága Olvasók.
Jövőhét vasárnap találkozunk 😅😁.