édes különbség - charles leclerc [SZÜNETEL]

Első fejezet

Az idő nem is lehetett volna ennél kedvezőbb, a spanyol nagydíjra. Május elején a megszokotthoz képest hűvösebb levegő uralkodott Barcelonában. Az aszfalt nem verte vissza a meleget, a motor gumijai szinte megkönnyebbülten gurultak a forgalmas úton. Előtte pedig egyetlen cél lebegett, eljutni a Circuitba. Még jobban meghúzta a gázt és csak úgy repült az autók között. Késésben volt és emiatt a sebességhatár betartása mellékes volt.

A motor nem sokkal később lelassult és a hármas kapuhoz gurult, innen pedig a kártya felmutatása után nem kellett sok idő, hogy elérje a boxutcát, ahol egy dühösebb férfi már várakozott.

- Natalia megint késtél! - a nő csak a férfi száját látta mozogni, de a szavakat nem hallotta mégis teljesen tisztában volt vele, hogy mit mondott. Natalia kicsatolta a sisakot és leemelte fejéről, a vörös tincsei kiszabadultak alóla. A fonatok megvédték a haját, hogy kócosan bukkanjon elő a fekete sisak alól.

- De megérkeztem, nem? - Natalia még mindig nem értette, hogy nem szokott hozzá fivére ahhoz, hogy ő mindig késik. Pedig az igen gyakran megtörtént.

- Esküszöm, ha nem lennél ki kéne téged találni. Most pedig fogd meg a motorodat a Haas lefoglalt neked egy meglehetősen jó parkolóhelyet. - a nő leszállt a motorról és maga mellett tolva követte fivérét. - Számíts rá, hogy az újságírók letámadnak, a kérdésekre okosan válaszolj vagy egyáltalán nem. Arról, hogy kit fogsz szponzorálni még véletlen se áruld el. Azért vagy itt, hogy felmérd a csapatokat és utána dönts a sorsukról, így előre dönteni felesleges lenne. - Natalia figyelmesen hallgatta fivérét, ha a menedzsere nem volt mellette, akkor örömmel vállalta ő az egyengető szerepét.

- Pablo tudom kezelni a sajtót. Egyébként meg, ha nagyon akarod tudni vannak kiszemeltjeim. - és, ezt Pablo tökéletesen tudta. A Ferrari, a Red Bull és McLaren nagy esélyes volt arra, hogy Nataliat és a nem kevés pénzét megkapják. - Most pedig, ha nem bánod szeretnék köszönni a csapatnak. - Pablo megforgatta szemét, de maga elé engedte húgát, aki egyenesen a Haas garázsa felé tartott. Ha fekete overálja vagy motorja nem keltett feltűnést, akkor megteszi helyette a szinte tűzvörös haja. A garázsokban és a vonalon túl állók, mind észrevették Nataliat. Néhány pilótának odaintett, akiket még régebbről ismert, de már látott új arcokat is.

- Natalia! Natalia! Kit fog szponzorálni a jövőben? Követi testvére példáját és befektet a Haasba? - a nő felé csak záporoztak a kérdések, de ő nem figyelve rájuk tovább sétált a Haas garázshoz. A szerelőknek köszönt és közben belefutott az egyik pilótába.

- Szia Romain! - a francia férfi elmosolyodott, ahogy meglátta a nőt, majd közelebb hajolva kitárta karját és átölelte.

- Jó téged látni Lia. Gratulálok a múlt heti elődöntőhöz, nem semmi voltál.

- Köszönöm Romain. Kevint merre találom? - a férfi az öltözők felé mutatott, Natalia pedig még utoljára rámosolygott a Haas pilótájára, majd ellépett mellette. Még néhány embernek köszönt mire Magnussen öltözőjéhez ért volna. Nem írt a férfinak mikor érkezik, így mint egy jól nevelt kétszer bekopogott az ajtón. Kevin szőrös arca bukkant fel az ajtóban, majd a pilóta egész teste, a csapat overállját viselte, de az is még a derekán lógott.

- Lia! - a dán hatalmas mosolyra húzta száját és berántotta az öltözőjébe a nőt. Ahol felkapva többször is megpördült vele a kisszobában. Majd miután Natalia lába újra a talajon volt, a férfi odahajolt és birtokba vette vörös ajkait, nem törődve azzal, hogy a rúzs nyomot hagyhat rajta.

Natalia elbírt volna olvadni a férfi karjai között. Tény és való, hogy milyen régen találkoztak már. A nőnek megindultak a versenyek, minden héten máshol volt, míg Kevin ugyanezt tette. Így idejük találkozásra igen kevés maradt. Mégis bármikor ismét találkoztak, a tűz ami az elején köztük égett, egyre hatalmasabb lett.