édes különbség - charles leclerc [SZÜNETEL]

Második fejezet

A barcelonai meleg egyre elviselhetetlenebb lett, miközben Natalia fentebb gyűrte a Haas overálját. Világéletében itt élt és mégse szokott hozzá, hogy milyen meleg is lehet alkalomadtán. Már reggel óta a garázsokat járta, hogy érdeklődjön a három csapatnál a statisztikák iránt és, hogy a holnapi versenyen mire lehet számítani. Christian lelkesen tájékoztatta Liát Maxről, hogy a szabadedzésen az eddigi legjobb körét mente. Mindent feljegyezve hallgatta a férfi áradozását a pilótájáról, majd néhány szót váltottak Pierről is. Természetesen ő maga is látta, hogy Pierre nem hozza, azt a formáját, mint a Toro Rossonál.

Két garázs után pedig következett a McLaren, ahol Carlos egy dobozon ülve evett valamit.

- Jó reggelt Carlos! - a fiú elfehéredett és maga mellé rakta ennivalóját, majd felállt és közelebb lépett Liához. - Zak merre van?

- Lia neked is jó reggelt, beszélnünk kellene.

- Nem érne rá addig, amíg a statisztikákat meg nem kapom ugye? - Sainz nemlegesen rázta a fejét. Talán túl hevesen is. - Rendben, beszéljünk. - de Carlos karon ragadta és a garázs egy csendesebb szeglete felé húzta a nőt.

- Láttam valamit tegnap este és én, azt akarom csak mondani, hogy a hírhozót ne bántsd. - Lia kérdőn pillantott a fiúra. - Láttam egy nőt bemenni Kevin szobájába. Egy rém fura kalapot és ballonkabátot viselt. Én nem mondom azt se, hogy megcsal téged, de azt sem, hogy nem csal meg, de gondoltam jobb, ha tudsz erről. - a pilóta olyan komolyan beszélt, hogy Natalia tényleg próbált nem nevetni, de kibukott belőle. - Mi ezen olyan rohadt vicces?!

- Istenem Carlos, te mindig a legjobbkor vagy a legrosszabb helyen. - Sainz csak értetlenül bámult rá. - Azt hiszem, hogy egyre jobb vagyok abban, hogy beosonjak bárkihez. - a fiú szeme tágra nyílt, ahogy felfogta a nő szavait, aki ismét elnevette magát.

- Remélem csak szórakozol velem! Egész este azon járt az agyam, hogy tálaljam neked az egészet. Közbe meg te voltál az.

- Nos örülök, hogy ezt megbeszéltük, de nekem tényleg kellenek azok a statisztikák. Az időmérőn pedig hajrá! - Lia felmutatta hüvelykujját és otthagyta az elképedt pilótát. Majd Zaktől megkapva a papírokat és néhány szóváltás után visszatért a Haas garázsába. - Günther! - a csapatfőnök megfordult, ahogy meghallotta Natalia hangját.

- Üdv, Natalia! Miket tudtál meg az ellenfelekről? Egy kis bennfentes titkot, esetleg? - jegyezte meg a férfi viccesen.

- Sajnálatos módon, semmi olyannal nem szolgálhatok, amiről már ne tudnál. - vonta meg a nő a vállát. - Kevin szerinted, ma milyen lesz? Ha mondjuk a tegnapot vesszük alapul.

- Tudod mindig is kedveltelek, adtál valami plusz löketet ennek a csapatnak. Emiatt sem szóltam még az esti látogatásaiddal kapcsolatban. - Lia pedig tisztában volt vele, hogy a főnökök közül senki nem tud arról, hogy az estéket bent tölti a hotelben.

- Kár tagadnom ugye? - Günther bólintott. - Sajnálom én nem is tudom mit gondoltam.

- Egy szóval sem mondtam, hogy haragszom. Kevin pörög, jobban mint bármikor. Valami oknál fogva ilyenkor sokkal jobban is figyel, emiatt elég jó eredmények születnek tőle. Csupán annyit kérek, hogy ez maradjon is így. Ha pedig teheted gyere többet, itt mindig szívesen látunk. - azzal Günther mosolyogva elsétált a nő mellől. Lia pedig fellélegezhetett, hogy nem kapott fejmosást a főnöktől. Nem szeretett volna éppen Güntherrel rosszban lenni.

Natalia a nap további részében a garázsok között járkált, néha megállt, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. A kérdések hiába kezdődtek a versenyeiről való érdeklődéssel, könnyen átcsaptak a szponzorációba, amivel igyekeztek kiszedni Liából, mégis melyik csapat lesz a szerencsés, de a nő csak hárított. A saját fivére sem fog tudni róla, ha meghozza a döntést. Egységesen jelenti be a holnapi verseny után. A futam majd egyébként is nagy hangsúlyt fog fektetni a döntésére.