I Can't Be Yours (Tom Denem FF.)

1.15 Háború

Ma reggel nagyon fáradt voltam és ideges. Tudtam, hogy a mai napon lesz a háború és valahogy muszáj lesz mindenkit értesítenem erről, de úgy, hogy ne bukjak le. Tudniuk kell, mi fog történni és hogy Voldemort mire készül. Minden áron.

Éppen a nagyteremben reggeliztünk a lányokkal és beszélgettünk a leckékről, hogy Katie-nek hogy tudnánk segíteni, mert még mindig elfelejti a leckéket.

-Odaadom a jegyzeteimet! - ajánlottam fel, mint mindig. - De valahogy jegyezd már meg őket és csináld meg!
-Köszi, Ellie, megmentő vagy, és ígérem, hogy megpróbálom nem elfelejteni többet!
-Hihetetlen vagy! - nevetett Bella. - Hogy felejted el mindig?
-Nem tudom, kimegy a fejemből. - nevetett ő is.
-Nem vagy egyedül, én is néha elszoktam felejteni. - nyugtatta meg Sophie. - Bakker, a bájitaltant tényleg elfelejtettem! - fogta a fejét.

Mondtam már, hogy olyanok, mint a testvérek? Ha igen, akkor mégegyszer megemlítem.

-Nyugi, én pedig odaadom az enyémet, de nem adom többször! - szólt nevetve Bella.

Miután ezt megbeszéltük, kértem Katiet, hogy vonuljunk félre, mert neki muszáj volt elmondanom, mi fog történni.

-El kell mondanom valamit. - kezdtem el.
-Micsodát? - figyelt rám.
-Ma hamarosan háború lesz és Voldemort támadni fog! - mondtam ki.
-Tessék? - csodálkozott. - Hiszen az lehetetlen. Honnan tudod? És ne mondd ki a nevét! - borzongott bele.

Kicsit átalakítottam a történetet és máshogy meséltem el, hogy véletlenül se érzékelje, hogy tegnap ott voltam.

-Egyszer említettem neked, hogy furcsa hangokat hallok a fejemben és rájöttem, hogy ez Vold.. Vagyis Tudjuk ki hangja és hallottam, hogy azt mondja, hogy visszatért a hatalma és ma támadni fog!

Végülis nem hazudtam nagyot. Néha tényleg hallom Voldemort mély, gonosz hangját a fejemben, nem is egyszer.

-Te jó ég! - döbbent le. - Erről Dumbledore-nak is tudnia kell!
-Tudom, és elfogom neki mondani órák után! - közöltem.

Végül elmentünk bájitaltanra, ami a griffendélesekkel volt együtt. Leültem Katie mellé és figyeltem Harryt, aki betoppant Ronnal és Hermionéval. Úgy gondolom, hogy kifejezetten Harrynek kell tudnia a támadásról, hiszen ha Voldemorttal kell megküzdenie, akkor készüljön fel rá, ezért óra után neki is elmondom.

Piton ismét megdolgoztatott minket rendesen és egy percig se pihentünk. Természetesen a szívatni engem hadművelet ma sem maradhatott ki. Csak nekem kellett elkészíteni a bájitalt mindenki előtt. Fantasztikus volt, de szerencsére megküzdöttem vele.

Óra után oda is mentem Harryhez és beszéltem vele.

-Harry, tudnánk beszélni négyszemközt? - kértem nyomban.
-Persze! - bólintott, majd félrevonultunk. - Mondd, miújság?
-Igazából figyelmeztetni szeretnélek, hogy ma háború lesz és Voldemort visszanyerte a hatalmát! - mondtam el.
-Tessék? - csodálkozott. - Ezt honnan tudtad meg?

Ugyanazt elmondtam, mint Katienek.

-Érdekes, hogy én nem hallottam meg, pedig engem akar. - furcsálta. - Mindegy, köszi, hogy szóltál, és én is szólok mindenkinek, akinek csak tudok.

Bólintottam és mentem a következő órára, ami az átváltoztatástan volt. McGalagony-nak is elmeséltem, hogy mit hallottam és megköszönte, hogy elmondtam. Utána még volt bűbájtan és gyógynövénytan és szerencsére már vége is volt az óráknak. Viszont a rossz még csak most kezdődik. Mostmár bármikor ideérhetnek és támadhatnak. Muszáj lesz szólnom Dumbledore-nak, hogy készüljünk fel. És az se fog érdekelni, ha Voldemort megtudja, hogy én voltam az, aki mindenkinek szólt erről. Akkor se állok hozzá.