-Oh mily szerencse ért engem ezen az éjszakán hisz találkozhatom az oly híres Sesshomaru Nagyúrral,-mondta Nesmera gúnnyal a hangjában.
-Ó csak nem maga az ördög személyesen?-kérdezte gúnyolódva Sesshomaru.
-Tudtam ,hogy Ön érti a viccet, nos akkor ha megbocsájt én elvinném amiért jöttem,-mondta a varázsló majd egy csettintés múlva Sophiánál termett.
-Ezt mégis?-kérdezte Sesshomaru aki nem értette mi történt éppen most előtte.
-Egy könnyű trükk uram,-mondta Nesmera majd el is akart tűnni ám ekkor megízlelhette Sesshomaru méreggel átitatott karmait.
Nesmera hirtelen vesztett erejéből így hátra is tántorodott bár Sophia még mindig a karjában volt. Sesshomaru ekkor kihasználva az előnyét támadni készült ám Nesmera utolsó erejével egy átjárót nyitott amelyen a Nagyurat áthajította majd össze rogyott ,de még oda nyögte Sesshomarunak;
-Keresd meg a szerelmed már ha még emlékezni fogsz rá,-mondta a varázsló majd a járat teljesen bezáródott és Sesshomaru zavartan feküdt egy fa tövénél mely pontos mása volt a szent fának ha nem maga a szent fa volt.
Sesshomarunak azonban nem maradt sok ideje gondolkodni bármin is hisz a semmiből megjelent egy öreg úr kezében talizmánokkal és szesszel és valamit mormogott valamit az orra alatt.
Egy idő után Sesshomarunak összeállt a kép ,hogy most öt bizony el akarják űzni.
-Uram nem tudja hol vagyok?-kérdezte tisztelettudóan Sesshomaru.
Viszont az öreg nem válaszolt csak folytatta Sesshomaru "kiűzését."
YOU ARE READING
A sors által elrendeltetve
FanfictionSesshomaru és kedvese két külön világban ragadtak évekig. Vajon újra találkoznak vagy örök magányra vannak kárhoztatva. Ha érdekel a szerelmesek sorsa és ,hogy mi lesz a sorsa annak aki szétválasztotta őket akkor olvas bele... A történet az Egy elv...