🌙Nesmera parádéja 2.rész a Vég!🌙

81 4 1
                                    

Nem más volt akit Nesmera pajzsnak használt mint Sophia.

-Milyen szép és romantikus végjáték,-mondta Nesmera gúnyosan.

-Engedd el azonnal!-kiabálta már már hisztérikusan Sesshomaru.

-Álmaidban,-mondta a varázsló.

Sesshomaru már majdnem feladta mikor hirtelen megjelent a háta mögött Nesmera egyik klónja és egy kardot szúrt át Sesshomarun.

Ekkor hirtelenjében Sophia magához tért Nesmera tervének megfelelően látta ahogy szerelmét előtte éri a vég. Azonban nem minden történt terv szerint hiszen Sophia elvette az éppen eszméletétvesztő és földre zuhanó Sesshomaru kardját és átszúrva magán leszúrta Nesmerát.

Az éppen csak életben lévő lány a kardot kihúzva magából kutyaformában a vőlegénye után vetette magát majd őt szorosan magához ölelve értek földet.

-Szeretlek Sesshomaru,-mondta a lány majd kómába esett.


4 hónappal később....

-Sophia!-kiáltotta Sesshomaru miközben fájdalmában vissza rogyott az ágyra.

-Nyugodj meg,-mondta Kaide anyó miközben Rin is beszaladt a szobába Jaken kíséretében.

-Hol van a menyasszonyom?-kérdezte Sesshomaru miközben próbálta magát kihámozni a leszorító karok alól. Nem tudta elhinni, hogy egy öregasszony vissza tudja tartani.

-Sophia mély álomban attól tartók...,-mondta Kaide miközben Rin arcáról is lefolyt egy könnycsepp.

-Hogy? mégis mi történt?-kérdezte kétségbeesetten Sesshomaru.

- 4 hónapja a tragédia alkalmával Sophia sérülése vészesebb volt mint a tiéd,-mondta az anyó.

-Sérülés? megsérült? Hogyan?-kérdezte egyre idegesebben Sesshomaru.

-Mikor leszúrta a testén keresztül Nesmerát a varázsló az utolsó erejével mérget juttattot a szervezetébe amit még nem tudtam hatástalanítani míg a sebei és minden más meggyógyult ő nem tért magához és attól félek nem is fog,-mondta az anyó szomorúan.

-Az nem fog megtörténni,-mondta Sesshomaru majd még egy pár napig lábadozott és miután elég jól érezte magát útnak indult Jakkennel és Rinnel na meg Au-nnal, hogy gyógyszert találjanak Sophia számára.

Vége....?


(Köszönöm ,hogy olvastátok a történetet sokat jelentett nekem és szerettem is írni  🙂és Kellemes Nyarat Kívánok!)


A sors által elrendeltetveDonde viven las historias. Descúbrelo ahora