🌙Ilyen az én szerencsém🌙

82 5 0
                                    

-Nem sokára lejár a műszakom ha önnek így jó,-mondta a fiatal hölgy miközben közelebb lépett Sophiához.

-Megvárom,-mondta Sophia hiszen tudta ,hogy hiába hagyná el az épületet céltalanul bolyongana az emberek közt. 

-Rendben akkor nem sokára találkozunk,-mondta a lány majd elindult az ajtó felé.

-Rendben,-mondta Sophia hallkan.

Az ápoló egyszer csak megfordult és vissza indult a szobába mintha valamit elfelejtett volna.

-Elnézést kérek elfelejtettem bemutatkozni a nevem Sarah Nimt,-mondta az ápoló amint vissza ért a szobába.

-Az én nevem viszont Sophia Mind,-mondta a lány miközben kezében szorongatta a lapját.

-Sophia tudja mit jöjjön velem mutatok Önnek egy helyet ahol kényelmesen pihenhet amíg rám vár,-mondta a fiatal ápoló egy mosollyal arcán.

     Sophia semmit sem szólt csak némán követte a nővért a folyosókon át míg egy kisebb szobához értek ahova az ápoló benyitott s egy kisebb pihenő tárult Sophia elé.

-Itt pihenhet,-mondta az ápló majd megbizonyosodva arról ,hogy Sophia kényelmesen elhelyezkedett a keskeny kanapén mely az ablak alatt foglalt helyet becsukva maga után az ajtót eltűnt a folyosón.

Sophia miután elment a nővér egy pillanat alatt átváltozott Kutyává mintha egyedül lett volna az egész épületben és senki nem láthatná őt. Ám éppen csak ,hogy elaludt egy idősebb vastag szemüveges nővér lépett be a pihenőbe. Mikor az asszony a fekete kutyát meglátta a kanapén meglepődött, de arra gondolt ,hogy talán valamelyik beteg terápiás kutyája lehet aki a nyitott ajtón a pihenőbe ment. Az idősebb nővér Sophia mellé sétált és megsimogatta annak feje búbját. A lány az érintésre hirtelen felébred s nem tudta ,hogy mit tegyen még sem lenne jó ha megtudnák ,hogy ő egy kutyadémon így csak tűrte ,hogy a nővér simogassa.

-Hogy hívnak szépség?-kérdezte a nővér miközben a nyakán  egy nyakörvet keresett.

-"Ilyen az én szerencsém"-gondolta magában a lány.

-Tudod mit kutyus most velem jössz,-szólt az idősebb nővér majd megvárta míg Sophia leugrik a kanapéról és ajtót nyitott.

-"Most kéne megszöknöm"-gondolta a lány ám hirtelen eszébe jutott Sarah és, hogy mit is ígért neki így hát beletörődőt sorsába és követte az idős nővért.

A sors által elrendeltetveOù les histoires vivent. Découvrez maintenant