A sors által elrendeltetve

🌙Nesmera parádéja 1.rész🌙

-Nagyúram! hová megyünk?-kérdezte Jakent miközben Sesshomaru prémjébe kapaszkodott.

-Megkeresem azt a szemét varázslót,-mondta Sesshomaru.

-Uram és hogyan szeretné meglelni?-kérdezte a manó öklendezve.

-Van egy ötletem,-mondta Sesshomaru majd vissza fordult és az éppen induló Kagomét a karjába vette majd el repült vele nyomában az igen mérges testvérével.

-Mégis mit akarsz?-kérdezte Kagome miközben néha a hátra nézett.

-Vissza szerezni a kedvesem ,és ehhez te is kelessz,-mondta Sesshomaru Rinre nézve.

-Mégis ,hogyan tudok én neked segíteni?-kérdezte a lány értetlenül.

-Van valaki aki megakarsz szerezni téged és nekem vele van elszámolni valóm,-mondta Sesshomaru morogva.

-Velem? és te pont hozzá viszel engem?-lepődött meg a lány.

-Csak az kell ,hogy elő csald a többi az én dolgom és gondolom az öcsikém nem hagyja ,hogy bajod essen,-mondta Sesshomaru majd a másik karjában lévő kislányra nézett és újra megszólalt.

-Megtennéd ,hogy őt biztonságba helyezed amíg elintézem amit el kell? -kérdezte Sesshomaru.

Viszont most válaszként csak bólogatást kapott. Nem is kellet sokáig menniük míg megjelent Nesmera.

-Oh hát emlékszel rám? és még ajándékot is, hoztál mily kedves ó bocsánat most látom csak, hogy kettőt is kapok,-utalt ezzel Rinre.

-Fogd!,-adta Rint Kagome karjába majd a már igen közel lévő Inuyasha karjába adta őket.

-Ne már még sem kapom meg az ajándékomat?-gúnyolódott a varázsló.

-Nagyon vicces,-mondta Sesshomaru majd a karjával egyenesen neki ugrott Nesmeranak, vagyis ugrott volna ha a varázsló az utolsó pillanatban nem ránt valakit maga elé.