Elections/Választások (BangChan-Minho story) BEFEJEZETT

Epilógus

1 hónappal később

- Én mondtam, hogy ez nem jó ötlet! Nem tudok jégkorcsolyázni! - kikapcsolódás képpen elhoztam a fiúkat a hozzánk legközelebbi, zárt jégpályára, ami egész évben üzemel. Most éppen Minho nyavalyog, aki a kezembe kapaszkodva csoszog néhány centit előre.

- Azért vagyok itt, hogy segítsek. Hajlítsd be a térded egy kicsit. És próbálj meg jobban elrugaszkodni. Úgy, mint a görkorcsolyánál.

- De görkorcsolyázni sem tudok! - most komolyan... Ki az, aki nem tanul meg gyerekkorában legalább egyet a kettő közül? Hát persze, hogy Minho. És a barátnője, akit BangChan tanít néhány méterrel arrébb tőlünk.

Úgy van. Sikerült Minhonak tovább lépnie és nem is akár kivel.
Rachellel. Bizony. A legjobb barátnőmmel, Felix testvérével. Akinek eleinte nem igazán volt ínyére, hogy valaki a bandából a húgával randizgat. De be kellett látnia, hogy már nem az a kislány, akinek még mindig látja.
És azt is, hogy Minho nem egy rossz fiú, így Rachel tökéletes kezekben lesz.

Rachel soha nem említette nekem, hogy egy kicsit is vonzódna Minhohoz.
Mint kiderült azért, mert ugye már az elején, amikor elsőnek találkoztam a tagokkal látta, hogy Minho többet érez irántam.
Ő mégis a barátom maradt.

BangChan és én még mindig egy párt alkotunk.
Néhány hónappal ezelőtt, teljesen elérhetetlennek tűnt Ő. És most... Nem tudnám elképzelni az életem nélküle.
Minden nap, minden eltöltött perc egy ajándék vele.
Kivéve amikor féltékenykedik... De még olyankor is szeretem.

Apropó.
Minho saját dala, videóklippel, amiben velem táncol kikerült néhány hete.
Pár nap alatt érte el az 12 millió megtekintést.
Viszont, a koreográfia néhány részletén változtattunk, hogy mindkettőnknek komfortosabb legyen és még így is tarol.

- Na, hogy haladtok? - Chan és Rachel jönnek oda mellénk.
Idő közben Minhoval a pályát körülvevő falhoz mentünk, hogy megtudjon ott támaszkodni. - A barátnőd sokkal ügyesebb nálad! - veregeti hátha nevetve barátját.

- Próbálkozom. Oké? - Minho csalódottan támaszkodik mindkét kezével és lehajtott fejjel válaszol. Rachel észre veszi, elengedi Chan kezét és lassan, de nagyon ügyesen megy oda szerelméhez.
Gyorsan tanul.

- És én nagyon büszke vagyok rád. - kedves, lágy, hangjára Minho ránéz és elmosolyodik. Váltanak egy rövid csókot majd Rachel megragadja a kezét.
- Gyere menjünk. Majd együtt esünk - kelünk. Hagy legyen együtt egy kicsit a gerle pár. - utal ránk, majd elindulnak a fal mellett.

- Tudom, hogy neked ez gyerek játék, de... - felém nyújtja a kezét és én gondolkodás nélkül helyezem bele az övéhez képest apró kezemet.
Mi egy kicsit merészebbek vagyunk és a pálya belsejébe indulunk el.

Han, Changbin, Felix és Hyunjin jégkorongoznak több kevesebb sikerrel. De láthatóan nagyon jól érzik magukat és ez a lényeg.
Seungmin és Jeongin csak fogócskáznak, mint két gyerek. Az Ő arcukon is hatalmas a mosoly.
Annyira jó őket így látni. Annyira jó végig nézni rajtuk és azt mondani: Ők az én barátaim, Ők az én családom.
Mennyire szerencsés vagyok, hogy Ők vannak nekem.
És mennyire szerencsés vagyok, hogy ilyen párom van, mint BangChan.