Megváltozni néha nem árt (Taekook ff.)

✨2. Rész✨

Csend. Túl nagy csend. Elég frusztráló lett az egész hangulat. Jungkook könyörögve térdel Tae előtt míg a barna hajú csak szótlanul figyel.

- Jungkook állj fel. - Szólal meg halkan. A fekete hajú teszi amit társa kér és felegyenesedik. - Tudod te min mentem keresztül nap mint nap? Tudod milyen gyomorgörccsel elindulni minden áldott reggel? Tudod milyen álomba sírni magad azért mert egy vadbarom, elkényeztetett kölyök ok nélkül bánt? - minden egyes mondat végén taszít egyet Taehyung a feketén. - Azt sem tudod, hogy milyen a családi hátterem de te mégis a ruháimmal szekáltál. Tessék. Ez jobb? Így is szekálni fogsz? Így is megálazol? Hát akkor hajrá. Hidd el már megszoktam a fájdalmat. Szinte már meg sem érzem ha gyomron rúgnak. - mondja végig keserűen a fekete szemébe nézve.

- Tae... É-én. El nem tudod képzelni, hogy mennyire bánom amiket tettem. Nem kérem, hogy puszi pajtások legyünk de kérlek. Had tegyem jóvá a tettem. Had tegyem jóvá minden rosszat amit ellened csináltam.

Taehyungban az érzelem csak úgy kavarodik. Kedveli Jungkookot de nem tudja, hogy képes lenne-e neki valaha megbocsátani. Túl nagy sebet hagyott benne aminek évek kellenek, hogy egy minimálisan is, de begyógyuljon. Bonyolult igaz?

Se szó, se beszéd Tae könnyes szemekkel fordult sarkon és szaladt hazáig egyedül hagyva a megsemmisült Jungkookot.

Hogy mit érzett most a fekete hajú? Fájdalmat. Irdatlan nagy fájdalmat ami egyenesen a szívébe hasított. A nyár folyamán rá kellett, hogy jöjjön valamire. Taet nem azért bántotta, hogy mert megérdemli hanem, mert azt akarta, hogy felfigyeljen rá. De balul sült el az egész. Leginkább elijesztette magától. Taehyung fél tőle. Mit is várt? Hogy majd bocsánatot kér a barnától és szent a béke? A fenéket.

- Kook? - lép Jungkook mellé legjobb barátja, Yoongi. - Sikerült vele beszélni?

- Elment. - mondja keserűen a fiatalabbik.

- Hogy érted, hogy elment?

- Úgy, hogy elment. Elmondtam neki, hogy borzasztóan sajnálom és itt hagyott.

- Most mi lesz? Elengeded?

- Dehogy engedem. Mint ahogy neki is mondtam jóvá akarom tenni a hibáim. És szerintem te sem úgy ismersz engem, hogy feladom.

Mi is folyik Taehyungnál? Semmi. A síráson és Jimin folytonos vigasztalásain kívül semmi. Igazából Taenek sincs fogalma, hogy miért sír. Egyszerűen csak hirtelen érte ez az egész őt. És a sok rossz gondolat ami nem hagyja őt nyugodni.

Csak azért akar velem jóba lenni mert megváltoztam. Biztos csak meg akar baszni. Igen biztos csak azt akarja.

- TaeTae. Nyugalom szépség. - szorítja magához Jimin. - Nincs semmi baj. Sírd ki magad.

- Mit tegyek Jimin?

- Egyenlőre semmit. Ha meg tovább piszkál ezzel akkor mond meg neki, hogy idő kell arra, hogy átgondold az egészet. Most pedig szépen nyugodj meg.

- Olyan jó barát vagy.

- Oh. Kis aranyos. Te is egy igazi barát vagy.

Viszont Jimin sajnos igazat mondott. Jungkook egy percre sem hagyta abba a próbálkozást. Másnap reggel a suli ajtajában várta Taehyungot aki mikor megjelent semmi köszönés nélkül ragadta meg a csuklóját, húzta be egy üres terembe.

Taehyungon kiütött a pánik és a félelem. A levegőt egyre gyorsabban kapkodva távolodott a nála néhány hónappal idősebbtől.

- E-ez egy újabb cs-csapda? - kérdi remegve.

- Tae, kérlek. - megy közelebb ám Tae csak hátrált. - Ha egy kicsit is megpróbálnák bennem bízni ak...

- Benned bízni? Ne nevettess már. - nevet fel keserűen. - Jungkook. Ide figyelj...

- Nem Tae, te figyelj kérlek. - Kezd el könyörögni a fekete hajú. - Hányszor mondjam el, hogy sajnálom? Mit szeretnél, mivel bizonyítsam azt, hogy megbántam?

- Küzdj értem. - ezzel a mondatával kerülte ki Tae Jungkookot és hagyta el a termet.

"Küzdj értem"

Játszódott le újra a nemrég megemlített mondtad. Viszont ötlete sem volt, hogy most mit is kéne csinálnia. De tudja, hogy kitől kérjen tanácsot.

- Yoo.

- Igen Kook.

- Figyelj már haver. Ugye te Taehyung legjobb barátjával kavarsz. - mondja a kelleténél kicsit hangosabban.

- Halkabban te barom. De igen. Miért?

- Tudnál tőle néhány tanácsot kérni? Hogy mit szeret Tae. Mi a kedvenc helye és ilyeneket.

- Csak nem randira készülsz Kook.

- Dehogy is. El akarom vele hitetni, hogy sajnálom amit vele tettem és...

- Csak azért akarsz ennyire vele lenni, mert dögös lett? - kérdi Yoongi a nyilvánvalót. Amit még maga Jungkook sem mer bevallani magának hisz legbelül tudja, hogy pont azért akar vele jóba lenni mert egy sexy srác lett belőle.

- Egyrészt igen. Másrészt pedig tényleg bánom amit vele tettem. Az utolsó alkalomkor bántam meg. Vagyis akkor csak lelkiismeret furdalásom volt.

- Te hülye az egy és ugyan az. Megbántad amit tettél te vad barom.

- Jól van, most miért kell bántani?

- Nem bántalak csak a tényt közlöm veled. De csak, hogy legyen neked gyerek nap, beszélek Jiminnel.

- Uristen Hyung. Köszönöm. - ugrik Jungkook Yoongi nyakába boldogan.

Ám egyikőjük sem tudta azt, hogy ezt a beszélgetést Taehyung is végig hallotta. Egy kisebb öröm volt szívébe, hogy Jungkook tényleg küzdeni fog érte de harag is lakozik oda bent. Rosszul esett neki, hogy a hatalmas változása miatt akar vele jóba lenni. Nem tudja mi tévő legyen most.

Engedje, hogy az Jungkook a szívébe lopja magát még jobban vagy hagyja, hogy eltávolodjon tőle a fekete? És vajon Jungkook tényleg eléri a célját? Akár több is lehet köztük mint szimpla osztálytárs?