Megkerestük Lucy-t és bemutattam neki Dylan-t.
-Örülök a találkozásnak!-nyújtotta a kezét Lucy Dylan-nak.-Ismerősnek tűnsz de biztos vagyok benne ha egy ilyen szexi srác járna a sulinkba már rég észre vettem volna.-mondta Lucy majd végig simított Dlyan karján.
Persze hogy nem vette észre az elit tanuló kockát, hiába játszik a csapatban. És miért nem vette észre? Nem a "köreinkből" való. Nem jár a szüleivel a nagyszabású partykra, nem velünk eszik a suliban, nem a legújabb ruhákban jár, nem hívják a Lyla féle emberek a partiakra. Őszintén most már látom mindez mennyire felszínes,nem is értem magam...Azt hittem más vagyok mint a többiek de tévedtem.
Lényeg hogy Lucy-nak tetszett amit lát. Bár ezen nem csodálkozom.
Kisétáltam a kertbe és lefeküdtem a napozóágyba.
-Hát tényleg a UCLA-ra megyek.-néztem fel az égre.-Azért reménykedem benne hogy te is. Megígérted nekem és tudom hogy az már igazából nem számít hisz elszúrtam az egészet...Rhodes te vagy a legjobb barátom a mai napig ami ebben a helyzet elégé szánalmasan hangzik...Emlékszel mikor nyaralni mentünk a szüleimmel, te meg előtte este eljöttél hozzánk a nyálas szövegeddel. "Ha bármi baj van vagy csak hiányzom, feküdj le a földre,nézz fel az égre és mondd el. Hallom majd hisz egy ég alatt fekszünk minden nap."
Elkezdtek folyni a könnyek a szememből.
-Remélem most is hallasz.-fejeztem be majd felálltam.
Megigazítottam a sminkem majd visszamentem a házba.
Lucy irányába néztem de már nem Dylan-nel hanem egy másik sráccal beszélgetett.Márkás öltönybe és cipőbe volt, a karján pedig Rolex óra virított.
Elindultam hogy megkeressem Dylan-t de Cody-val találtam szembe magam.
-Szia kincsem!-csókolt meg.-Nem is mondtad hogy jössz.
-Hát nem így terveztem de végül itt vagyok.-feleltem.
-Hallottam hogy O'Brien-nel jöttél...Nem is tudtam hogy ilyen jóban vagytok...
Éreztem Cody hangsúlyán hogy nem tetszik neki ez a helyzet.
-Csak barátok vagyunk. Van pár közös óránk együtt. Nem kell izgulnod emiatt...
Cody elkezdte mesélni mi történt ma vele meg hogy mi volt Jane-nel. Hiába mondtam hogy nem akarom hallani mert jobban szeretném ha Jane mondaná el de mintha a falnak beszéltem volna.
Amúgy sem éreztem nagyon jól magam. A többek végig arról beszéltek Jane-nek milyen rossz,mintha igazából érdekelné őket. Persze a vége fele kezdett kibújni a szög a zsákból. Az volt megint a lényeg hogy így hogy fog velünk bárhová is jönni mivel mostantól nem engedheti meg magának. Meg hogy így már nem tartozhat közénk.
-Vagy miért nem megyünk olyan helyekre amik nem drágák? Jane-ék azért nem lettek szegények a hallottak alapján,csak kicsit vissza kell fogniuk a pénz költést egy ideig...Addig mi is tudnánk alkalmazkodni hisz ő az egyik legjobb barátunk.-szólaltam meg.
Csend lett és mindenki furán nézett rám.
-Most azonnal összehívok egy klub gyűlést.-szólalt meg Lyla.
A baráti társaságunknak van egy klubja ahova a kiváltságosok tartoznak. Nem mi alapítottuk a csoportot csak bekerültünk most pedig mivel végzősök vagyunk mi vezetjük. Az elején nem akartam belépni mivel jó pár szabály elég abszurd de anyuék erősködtek. Így ismertem meg a többieket.
-Jane nem tartozhat közénk addig amíg a helyezete nem javul.-kezdett bele Lyla.-Van aki ellenzi hogy elbocsájtsunk?-nézet rám.
Senki nem tette fel a kezét de még Lucy és Cody sem. Felraktam a kezem bár egyedül voltam ezzel így nem sokat számított.
-Rendben akkor a szabályok értelmében Jane Hemmingson-t elbocsátjuk a klubból.Az ezzel járó szabályokat pedig tudjátok.
Majd Cody odasúgta nekem.
-Kicsim itt nem így mennek a dolgok te is tudod. Ha valaki nem tud felérni a szintünkre,sajnos mennie kell...
Undorodva néztem rájuk. Hogy lehetnek ilyenek.
-Én inkább most megyek!-mondtam majd felálltam és elindultam kifelé de Cody utánam jött.
-Jaj ezen mit húzod így fel magad?-kérdezte.-Cassy-vel is ez történt az mégse érdekelt...
-Igen mert azt hittem azért nem barátkozol vele tovább mert folyamatosan csesztetett engem és nem azért mert már nem tud veletek kávézni járni. Undorító vagy a többiekkel együtt.-mondtam.
-Tudod hogy ez nem olyan. De ha velünk maradna mindig nekünk kéne meghívni mindenhová és...
Nem hagytam hogy befejezze.
-Szóval ha mi csődbe mennénk szakítanál velem?-kérdeztem.
-Ez...Bree tudod hogy szeretlek...De én
-Hagyjuk. Téged jobban érdekel ez a sznob klub mint a mi kapcsoltunk. Szánalmas....-szakítottam félve.
Beültem a kocsimba majd írtam Dylan-nek.
Én:"Merre vagy?Találkozunk?"
Dylan:"Sétálok haza fele...Gyere a suli mellett lévő parkba."
Odaértem és leparkoltam a suli elé majd átsétáltam.
-Baj van?-kérdezte Dylan mikor meglátott.
-Kizárják Jane-t a klubból mert már nem elég gazdag és a szabályok értelme szerint nem is barátkozhatok vele...-kezdtem bele.-Csak nem hittem hogy a többiek ezt megtennék vele hisz az egyik legjobb barátunk.
Ültem le a Dylan melletti hintára.
-Kérsz?-tartott fel egy nagy üveg pezsgőt Lyla bulijából.
-Te lenyúltad?-nevettem.
-Miután Lucy lekoptatott amiatt a srác miatt úgy éreztem itt az időm hogy menjek de azért egy kis szuvenírt hoztam.
Dylan-nel elkezdtünk inni és hát elfogyott az egész 2 literes üveg. Odáig fajult a dolog hogy Dlyan és én már a földön feküdtünk és cikis kiskori emlékekről beszéltünk.
-Mi az amit a legjobban bánsz?-kérdezte.
-Erre egyszerű a válasz...Még a régi sulimban volt egy fiú, aki a legjobb barátom volt. Aztán 8.-ban rájöttem hogy többet érzek. Elmeséltem anyunak aki persze kiakadt hogy nehogy össze merjek jönni vele.Nem azért mondták mert 14 voltam hanem azért mert ő nem volt gazdag. Hiába győzködtem őket hogy mennyire figyelmes és okos...Annyit mondtak örüljek hogy egyáltalán engedték hogy barátkozzak vele. De összejöttünk viszont a suliban a többiek elkezdtek csesztetni mert vele jöttem össze. Mindenki ezzel jött hogy mit keresek vele aztán egyszer csak úgy éreztem nem bírom ezt tovább. A folyosón szakítottam vele majd azzal zártam hogy "Egy OLYANNAL mint te sose kellett volna barátkoznom." Mindenki előtt megszégyenítettem. Majd otthagytam a sulit és azóta nem találkoztam vele. Szóval már tudod, egy fasz vagyok...Bezzeg Cody erre is azt mondta hogy nem látja vele a problémát...-nevettem kínomba majd meghúztam az üveget még egy utolsó alkalommal.
-Oké többet ha lehet ne igyál.-mosolygott rám.Felállt a földről majd a kezét nyújtotta.-Gyere haza kísérlek.
Megfogtam a kezét majd felhúzott a földről. Az arcunk nagyon közel volt egymáshoz és közelről láttam a csokibarna szemeit.
-Nagyob szép a szemed.-mosolyogtam rá.
Majd olyat tettem amit józanon biztos nem tettem volna meg és megcsókoltam. Meglepetésemre vissza is csókolt. Ez a csók vad volt és érzéki.Nem olyan volt mind Codyval valami teljesen mást éreztem.Többre vágytam, akartam Dylant úgy mint még soha senkit...
Akkor még nem tudtam hová fog ez a csók vezetni
