*8 hónappal  később*
Végre elköltöztem otthonról. Olyan jó egy kis szabadság messze az őrök és anyuék folyamatos figyelése alól.
A zsebpénzemből bérelek egy lakást és  van egy szobatársam is Julia. Alapból Dylan-nel költöztem volna össze de őt már a ballagás óta nem láttam...
Cody bocsánatot kért a tettiért, anyuék meg elfogadták helyettem azzal a feltétellel ha nem iszik többet. Ezt el is fogadta. Elég jól bírja, egyik nyári bulin sem ivott azóta se. Szünetet tartottunk,kellett egy kis idő hogy feldolgozzam a történéseket és én is megtudjak bocsájtani. Jó pár terápia kellett hozzá de most már jól vagyok, talán jobban mint előtte. Cody olyan mintha végre felnőtt férfivé érett volna...
Valahol igaza volt. Tudom ez elég undorítóan hangzik mikor majdnem megerőszakolt. De én viszont közben csaltam a háta mögött, valami mással feküdtem le mikor igazából vele kellett volna lennem...Én is borzalmas dolgot műveltem a háta mögött.
És hogy Dylan-nel mi a helyzet? Már több mint 4 hónapja nem láttam. Anyuék egyből eltiltottak tőle. Titokban még találkoztunk egy ideig de tudtam hogy ez nem fog működni. Nem tudtam tovább hazudni mindenkinek így szakítottam. Dylan persze egyáltalán nem örült a történéseknek, nem mintha én repestem volna az örömtől. Azóta nem láttam de ahogy hallottam lehet egyetemre se jön mert szerepelt valami filmben nem olyan régen és most ki akarja próbálni magát a filmiparban.
-Kész vagy?-jött be a szobámba Cody.
-Igen.-mosolyogtam rá.
Elkezdtük megbeszélni a dolgainkat és megpróbálni elfelejteni a múltat. Néha úgy érzem belé tudnék szeretni újra.
Holnap el kell utaznia Washington-ban mert neki is kezdődik az egyetem. Kimentünk a partra sétálni egyet.
-Hiányozni fogsz.-mondta miközben hátulról ölelt.
-Te is nekem Cody.
Ekkor elengedett,én pedig hátra fordultam. Ott térdelt előttem egy gyűrűvel a kezében.
-Mindennél jobban szeretlek Bree Olivia Carter. Tudom hogy jó sok mindent elrontottam az elmúlt egy évben de megváltoztam,mert te rá tudtál venni hogy új emberre váljak. Mert érted bármire képes vagyok,akár a világ másik félébe is elmennék érted. Hozzám jössz feleségül?-kérdezte.
-Ez nem túl korai Cody?-kérdeztem.
-Azt akarom hogy a világon minden ember tudja mennyire szeretlek és hogy hozzám tartozol. Persze nem most egyből fogunk összeházasodni majd csak egyetem után. Na mit mondasz?
-Igen.-mosolyogtam rá.
Ekkor felkapott a földről és megpörgetett. Felhúzta az ujjamra a gyűrűt.
-Gyönyörű ez a gyűrű.-néztem fel rá.
-A legszebb gyűrű a legszebb lánynak.
Visszamentünk a szállásra és Julia még nem volt otthon. Bementünk a szobámba és hát a többit nem kell elmondanom mi történt.
Nagyjából egy hónapja feküdtünk le először,akkor éreztem úgy hogy a történtek után képes vagyok megtenni ezt a lépést. Nem éreztem azt a felemelő érzést még egyszer sem Cody-val amit Dylan-nél ezelőtt de beletörődtem hogy talán sose lesz olyan jó.
Cody késő estig maradt majd elindult haza.
Én pedig ott maradtam egyedül az üres lakásban.
Éppen a neten böngésztem mikor kaptam egy linket. Nem ismertem fel a profilt aki küldte de rákattintottam. Egy kiírás volt hogy sorozathoz keresnek szereplőket. Rányomtam a szövegre és átolvastam. Egyből beleszerettem a szövegkönyvbe.
Azon gondolkoztam ki küldhette...Aztán leesett.
*4 hónappal ezelőtt*
Dylan kocsija hátulján feküdtünk és néztünk a csillagokat pont mint az első randinkon.
-Mi szerettél volna lenni mikor gyerek voltál?-kérdeztem.
-Operatőr.-mosolygott rám.-És te?
-Én színésznő.-nevettem.-Még most is szívesen lennék az de tudom hogy nem lehet.
-Te vagy Bree Carter az ég szerelmére. Bármit megtehetsz amit akarsz.
Olyan lelkesség sugárzott a szeméből.  Szeirntem képes lenne már most felhívni valami ügynökséget hogy beszervezzem valami filmben.
-Bárcsak így lenne....
-Így van baby.Hidd el.-csókolt meg.
*visszaemékezés vége*
Lecsuktam a laptopom tetejét. Majd hallottam hogy haza ért Julia is.
-Mizus csajszi?-nyitott be a szobámba.
Felmutattam a gyűrűs ujjamat.
-Ez az amire gondolok?Ne is mondj többet. Csinálok 2 koktélt és mindent elmesélsz.
Csak nevettem egyet és kimentem a nappaliba. Majd pár koktél mellett elmeséltem a ma történteket.

Nem az akinek gondolnádWhere stories live. Discover now