Mikor vissza értünk Denver elment a túszokra figyelni Nairobi meg vissza nyomtatni a pénzt. Riot felkísértem és és vittem neki egy pohár vizet.
-Hé, jól vagy?- kérdeztem kicsit szomorúan.
-Voltam már jobban is, és köszönöm hogy megmentettél.-mondta kisírt szemekkel.
-Próbáltam segíteni, de ez nem változtat a múlton-szomorodtam el a mondat végére.
-Hé, megmentetted az életemet azzal, hogy Berlinre szegezted a fegyvered.-próbált nyugtatni.
-Köszönöm, jó társaság vagy.-mosolyodtam el mikor csörgött a telefon, Tokyo volt az.
*Tokyo és Rio beszélgetése*
-Szia Rio, Tokyo vagyok.
-Szia jól vagy, hol vagy? Várj lehallgathatnak.-mondta aggódóan Rio.
-Nem érdekel ez egy szerelmi vallomás, emlékszel amit mondtam ajtót? Ma kifogom nyitni, 1 perc múlva.
Mindent hallottam mert Rio kihangosította, és mikor le tette hallottuk, hogy a rendőrök mondták hogy ismeretlen jármű lépett be a területre. Elkezdtünk gondolkodni, hogy melyik ajtóra gondol.
-Az ajtó, az ajtó...-(Rio)
-Ajtó...
Egymásra néztünk és egyszerre mondtuk, hogy " Bazdmeg az ajtó " és rohantunk ki a szobából és elordítottuk magunkat, hogy Tokyo vissza tért gyorsan felvettem a maszkomat és magamhoz vettem a fegyverem és Rio elordította magát hogy " Fedeznünk kell ". kinyitotta Denver az ajtót és ki futottam az ajtón és jött utánam Rió majd a papa. Denver Az ajtónál lőtt, hogy amikor vissza érünk rögtön be zárja az ajtót.
-Vigyázz Miami és papa!!-ordította Denver.
Tokyo felment a lépcsőn egy motorral és bement a pénzverdébe. Denver abban a pillanatban bezárta az ajtót és Tokyo levágta a földre a bukósisakot. Rio és Tokyo megcsókolták egymást és miután "befejezték" oda futottam Tokyohoz.
-Tokyoo! Nagyon hiányoztál.-mondtam miközben megöleltem.
- Szia Iza,te is nekem.-és ő is megölelt.
Hátra fordultam és láttam és láttam papát a hasán 3 golyóval és összeesett de Denver pont elkapta és odafutottam hozzá és elordítottam magam " PAPA! ". A többiek megfordultak és ők is oda futottak.
-Papa,papa...hallasz engem?-zokogtam.
-Papa...nyugi nem lesz semmi minden rendben lesz.-mondta Denver is sírva.
-Rio hozd ide az első segély dobozt!- mondta Tokyo.
-Hívni kell egy órvost!-mondtam sírva.
-Nem hívhatunk be orvosokat mert meglátják az arcát mi pedig nem tudjuk megcsinálni. Be kell kötöznünk nehogy elvérezzen.
Rio elvitt engem, hogy 14 évesen ne lássam az apámat véresen. Felvitt és én csak fel-alá jártam a szobába és...
-Miami minden rendben lesz.-mondta bekönnyezve.
-Nem, nem lesz semmi sem rendben....láttad mennyi vért vesztett?- mondtam miközben sírtam és felemeltem a hangom.
Felállt és megölelt engem mert látta, hogy szükségem van a törődésre és közben halottam, hogy Denver és Tokyo veszekednek. Megint sírva fakadtam és kiszaladtam a szobából és befutottam a mosdóba, Rio elsőre nem tudta hova megyek és utánam futott.
-Miami várj!
Látta, hogy befutok a mosdóba és be kopogott de csak annyit hallott, hogy sírok és be akart jönni de be zártam az ajtót ezért kopogtatott és nem szóltam semmit és annyira félt, hogy valamire készülök, hogy berúgta az ajtót és látta, hogy a földön ülök és zokogok oda jött és megölelt és mondta, hogy nem lesz semmi baj.
*Beszélgetés lent*
-Denver, menj és folytasd az ásást addig mi Tokyoval elálítjuk a vérzést.-mondta Nairobi
-Nem fogom itt hagyni a papát!
-Denver! Menj és folytas az ásást!-(Tokyo)
Denver fel állt és elment ásni pedig lehetett rajta látni, hogy nem akarta ott hagyni a papát.
-Nyugi Moszkva mindjárt ellátjuk a sebedet.-mondta Tokyo könnyes szemekkel de mégis mosolygott közben.
Már eltelt egy nap és minden egyes percben ott voltam a papa mellet. Berlin mondta, hogy vigyázzak a túszokra amit meg is tettem. Kb 3 óra múlva bejött Rio és Nairobi, hogy menjek velük és addig helsinki át vette a túszokat, bementem oda ahol a papa feküdt és láttam, hogy nem lélegzik teljesen lesokkolódtam...le ejtettem a fegyverem és térdre rogytam és mellém guggolt Nairobi, Denver és Rio és megöleltek és elbúcsuztam a papától és elvitték.
Folytatom...
Sziasztok!
remélem tetszik a könyv eddig <3
