18.rész

185 9 1
                                    

Mivel nem maradhattam egyedül mondták, hogy Rio lesz bent velem mert ő nem ismeri a tervet annyira. Denver is bent szeretett volna lenni de csak szabad idejében maradhatott bent.

*1 nappal késöbb Rio érkezése után*

Elkezdtem ébredezni.

-Szia, jól vagy?-kérdezte Rio aggódóan.

-Rio? Álmodom?-tettem fel a kérdést gyenge hangon.

-Ez nem álom, de jobban vagy?

-Rio, nagyon féltem, hogy valami történt veled.-könnyeztem be és öleltem meg.

-Nem történt semmi komoly, de most pihenj nehogy valami baj legyen.

Denver bejött és látta, hogy ébren vagyok. Gyorsan oda sietett és leült egy mellettem lévő székre, szembe Rioval.

-Miami, jobban vagy?-kérdezte.

-Mi történt?-kérdeztem, nagyon gyenge hangon.

-Gandía-nak mondtam, hogy vigye ki a dobozokat és el kezdett sértegetni a papával és te oda mentél, tökön rúgtad és kikaptad a kezemből a dobozokat. Lengetted a fehér zászlót és eldobtad a dobozokat majd megfordultál és vállon lőttek téged.-hajtotta le a fejét és csuklótt el a hangja.

-Miami, nagyon bátor vagy, hogy feláldoztad magad a csapatért.-villantott egy enyhe mosolyt.

Denver fel állt és szólt a többieknek, hogy felébredtem. Pár percre rá bejött mindenki. Nairobi, Tokyo, Helsinki, Bogota és Palermo is és mindenkinek volt egy-egy mosoly az arcán.

-Bevallom Miami nagyon bátor vagy.-mondta Palermo komolysággal.

-Drágám nagyon meg ijesztettél minket.-oda jött Nairobi és megfogta a kezem.

-Kevés ilyen kevés 16 éves van aki ilyet tenne.-mondta Tokyo.

-Nem voltam bátor, nagyon féltem és düh volt bennem Gandía miatt, de ezt főleg nem akartam, hogy Denver menjen ki mert őt is meglötték volna és ezt nem akartam.-nem szerénykedtem, a teljes igazságot mondtam.

Láttam Denveren, hogy sír és, hogy lelki ismeret furdolása volt. Azt hitte miatta volt az egész. Mindenkin lehetett látni, hogy sír még Rio is aki meg simítottam az arcomat és könnyes szemmel rám mosolygott.

-Hugi én anyira sajnálom. Bárcsak én feküdnék itt helyetted...-folytatni akarta de megfogtam a kezét és a szavába vágtam.

-Nem a te hibád, és nem bánom hogy kimentem mert így egyikőtök se sérült meg.-láttam, hogy elmosolyodott mindenki de sírtak is közben.

-A papa büszke lenne rád.-mosolygott rám.

-Az is.-néztem a sarokba és csak Tokyo, Denver,Nairobi és Rio tudta mi történik és mindenki elkezdett mosolyogni a sarokba. Denver oda ment.

-Hiányzol papa.-mondta és a lehajtotta a fejét.


Folytatom...

A Nagy Pénzrablás /Befejezett/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora