Roommates (Harry Styles) HU

Thirteen

Sziasztok!

Elszomorít, hogy nem jött össze a tíz komi...... Viszont szavamat meghazudtolva mégis hoztam nektek részt. És mostantól szigorú szabályokat vezetek be. Mivel legutoljára 7 komi gyűlt össze, ezért a következőt csak akkor hozom, hogyha NYOLC komit kap ez a rész, és legalább 10 'vote' - ot. Túlzásnak hangzik, tudom, de már összetudtatok ennyit hozni, hát akkor most is sikerülnie kell. Higgyétek el, csak azt akarom, hogy mutassátok meg magatokat, ne bújjatok el.

Sok-sok puszi! :)

HARRY

Amikor kinyitottam a szemeim, két kart éreztem meg, ahogy azok a csípőmet ölelik. Amy arca mellkasomon pihent. Még mindig aludt, és pont olyan gyönyörűen nézett ki, mint minden alkalommal. Ujjaimat barna haján futtattam végig. Nem tudom elhinni azt, ami történt. Mintha csak egy álom lenne az, hogy a karjaimban alszik. Megcsókoltam homlokát, majd kisétáltam a szobájából, anélkül, hogy felébresztettem volna. Tíz óra volt, és fogalmam sincs  róla, hogy mit tegyek. Mit kellene csinálnom a mával kapcsolatban.

Chelsea-vel kellene találkoznom, és beszélnem vele? Menjek el azért, hogy beszélhessek vele, ezzel Amy-t egyedül hagyva. Vagy nem megyek el, és a napomat Amy-vel töltöm. A második ötlet tetszik, de Chelsea azt mondta, hogy tudja, hogy hol lakom, szóval el fog jönni, és mindent romba fog dönteni, rontva azt a helyzetet, ami így is kialakult.

Vagy talán csak hazudik. Úgy értem, hogy nem tudta a számomat, ezért megszerezte azt Louis telefonjából, szóval rá kell kérdeznie, hogy el tudjon ide jönni. És a fiúk természetesen nem fogják neki elmondani, tehát nem tud megtalálni. Azt mondta, rá tud arra venni, hogy elmenjek. Persze, biztos hazudik.

Eldöntöttem, hogy nem fogok elmenni. Ezt a napot csak Amy-vel fogom tölteni, és minden rendben lesz, semmi sem fog történni.

A szobámba mentem, majd lezuhanyoztam. Egy szürke pulóvert vettem fel a fekete szűk nadrágom, és a barna csizmámat. Mielőtt kimentem volna az ajtón, megragadtam a beanie-met és felvettem azt, tudva, hogy mennyire szereti Amy, amikor ezt viselem. Elakartam menni a Starbucks-ba, hogy beszerezzem Amy kedvenc italát, és a sajátomat is, azután vissza fogok jönni, hogy reggelit készítsek majd magunknak. Azt akarom, hogy ez a mai, egy jó nap legyen. És semmi sem fogja ezt tönkretenni.

AMY

"Amy, én imádnivaló, és gyönyörű barátnőm, ébredj." hallottam meg egy szexy hangot, igen, azt mondtam szexy, mert tudom, hogy ez Harry-hez tartozik. Az én barna szemeim találkoztak az ő zöldjeivel, ahogy kinyitottam azokat. Szélesen mosolygott. Viszzamosolyogtam, majd felültem. "Jó reggelt gyönyörű."

"Jó reggelt.." mondtam egy vigyorral az arcomon. Nevetett, majd megcsókolta az arcom, csak azt tudom mondani, hogy ez az eddigi legjobb reggelem, és ez a nap egyszerűen csak tökéletes lesz. "Mennyi az idő?"

"Kit érdekel? Csak csináld azt, amit reggelenként szoktál, aztán gyere le a konyhába olyan gyorsan, ahogy csak tudsz." Mondta Harry egy vigyorral.

"Istenem, mi van veled ma? Rendben vagy?"

"Miért  rossz az, hogyha minden egyes pillanatot a gyönyörű barátnőmmel akarok tölteni?"

"Nem, csak izgatotnak tűnsz. Ittál valamit? És miért mondod állandóan azt, hogy 'barátnő'?" kérdeztem, ő pedig rám vigyorgott.

"Mert nem tudom elhinni, hogy újra együtt vagyunk!!!" kiáltotta kezein keresztül a levegőbe. Kirobbant belőlem a nevetés. Én is boldog vagyok, és nem tudom elhinni ezt az egészet. Vele akarom tölteni a megmaradt időmet. "Szóval, mint mondtam, csináld a dolgaid, és gyere a konyhába. A reggeli addigra készen lesz, és elhoztam még a kedvenc italodat is a Starbucks-ból." mondta rám mosolyogva. Elpirultam attól, amit mondott. Annyira édes, hogy mindezt megtette értem.

"Oh, istenem, szere- úgy értem, te vagy a valaha volt legjobb pasi." szemei elkerekedtek, majd önelégülten mosolygott. Francba.

***

"Szóval akkor mit fogunk csinálni?" kérdeztem Harry-től, miközben fejemet térdein pihentettem. Egy mosolyt küldött felém, majd vállat rántott.

"Mit szeretnél ma csinálni?"

"Nem tudom, de kiakarok mozdulni. Bárhová elvihetsz." Egy percig gondolkodott, majd újra mosolygott.

"Mit szólsz ahhoz, hogyha elmegyünk sétálni, találkozunk a fiúkkal, majd vissza jövünk ide, és megnézünk pár filmet?" mosolyogva bólintottam, elég jó tervnek hangzott. Odahajolt hozzám, majd megcsókolt. Mosolyogva csókoltam vissza. Nem akarom ezeket a pillanatokat elfelejteni. Soha.

Kisétáltunk a lakásból, és a park felé vettük az irányt. Csendben sétáltunk, úgy tűnt minkettőnk elveszett a saját világában. Észrevettem, hogy Harry magában mosolyog. "Miért mosolyogsz, Haz?" 

"És te miért csinálod ugyanezt?" pillantott rám. Észre sem vettem, hogy én is mosolygok. Nos, talán azért, mert boldog vagyok, hogy mellette lehetek. Letagadni sem tudtam, még akkor sem, amikor saját magamnak hazudtam azt mondva, hogy 'utálom őt' 'soha nem fogok neki megbocsájtani' 'nem leszek többé szerelmes belé'. Annyira hiányzott, és azt kívántam azokat a pillanatokat bárcsak visszakapnám. "Kérdezhetek valamit?" bólintottam, mire félrenézett, majd rám pillantott. Leültünk a fűre, majd rámosolyogtam. "Szer-szeretsz?" kérdésétől bennrekedt a levegőm.

"Szerettelek."

"Akkor már nem szeretsz többé." homlokát ráncolta, és megráztam a fejem. 

"Nem, nem, úgy értem- nem tudom, Harry. Nem akarok hazudni, most csak össze vagyok zavarodva, meg vagyok rémülve, és..."

"Értem, de azt akarom, hogy bízz bennem, Amy." mosolyogtam, majd bólintottam.

"Már bízok, Harry. Egész lényemmel bízom benned."

"Sajnálom.."

"Csak engedd, hogy magunk mögött hagyjuk a múltat." mosolyogtam, majd megcsókoltam.

"Akkor nézzük meg a fiúkat. Biztos vagyok benne, hogy a tegnapi takarítás óta Louis lakásán vannak. Nincs messze." bólintottam, majd felálltam. Louis lakása felé mentünk, és tényleg jól mondta, nem volt túl messze. Az út alatt egyfolytában a zenékről beszélgettünk. Harry kopogott az ajtón, és megint igaza volt. A három fiú volt ott. Ez emlékeztetett arra, hogy nem hívtam fel Niall-t, ma felkellene. Leültünk, majd beszélgetni kezdtem Liam-mel, és Zayn-nel, míg Harry Louis-szal társalgott.

HARRY

"Egy idióta vagy. Chelsea elvette a telefonodat, és megszerezte a számomat. Felhívott," suttogtam, mert Amy nem hallhatja ezt meg. Louis szemei elkerekedtek. Persze, hogy nem emlékszik rá, mikor részeg volt.

"Mi? Mikor a pokolban történt ez?"

"Miután elhagytam a party-t, azt mondta, lerészegedtél, elvette a mobilodat, és így fel tudott hívni."

"Az a kurva!" kinevettem őt, csakúgy, mint ő engem. Azt gondolja, hogy egy ribanc. Hát, ki nem? Amy-re nézett, majd rám. Vigyorgott.

"Szóval, mi a helyzet veled, és Amy-vel?" elmosolyodtam.

"Újra együtt vagyunk, el tudod ezt hinni?"

"Igen, eltudom, mert cuki páros vagytok, tudom, hogy lányosan hanzgik, de muszáj elmondanom az igazat." kuncogtam. Még maradtunk egy ideig, majd elmentünk. Visszamentünk a lakásba, és kényelmes ruhákba öltöztünk. Leültem a kanapéra, míg Amy elment, hogy kiválasszon valami filmet, amit megnézünk majd.

"Szóval, melyik filmet akarod megnézni?" kérdezte rám mosolyogva.

"Hát..... mit szólnál a ..." az ajtócsengő moraja szakított félbe. Ki lehet az ilyenkor? Amy összezavarodottan ráncolta homlokát.

"Majd én kinyitom." Amy az ajtóhoz sétált, és én követtem őt. Mögötte voltam. Kinyitotta az ajtót, evvel felfedve egy vigyorgó , göndör szőkét.

Chelsea.