1.5 || overthinking

140 13 0
                                    

        Max karjaiban való ébredés a legjobb reggel, amit csak Tuuli kívánhat. Miután tegnap este felfedezték Phoenixet, egy hegyi túrával úgy döntöttek, hogy ma aludnak. Mondta Tuuli az ágyban, miután kiszabadult az öleléséből. Törökülésbe ült, miközben kihúzta telefonját a töltőből. A térképen megnézte Phoenix és Los Angeles közötti távolságot. Mivel látni akarta Washingtont is, úgy vélte, hogy egy kicsit fel kell gyorsítaniuk az utazást. Sok mindent láttak tegnap este Phoenixben, és más nem volt, amit nagyon szeretett volna. A városban való kocsikázás is nagyon szórakoztató volt. Keresni kell egy éttermet a szálloda közelében, ahol reggelizhetnek. Mivel már délelőtt tíz óra volt, meg is beszélhetik a terveiket. Tuuli kissé megijedt, amikor érezte, hogy Max mögé kerül. "Mit csinálsz?". Kérdezte, majd körbe ölelte karjaival, hogy magához húzza.

"Megnézek néhány üzenetet". Mondta, megnyitva a WhatsApp-ot. "Gondolkodom, hogy mit csinálhatnánk ma". Tette hozzá Tuuli, amikor a hasra fordult, kezeit pedig a fiú mellkasán támasztotta. "Te vagy a főnök, kívánságod számomra parancs." Ásított Max, majd a kezével megsimogassa az arcát, és ujjaival máris a szőke tincseit forgatta. Elmosolyodott az álmos arckifejezésén, szemével röviden elkalandozott a fiú vonásain. Pár napja nem borotválkozott, ezért borosta borította az állát és az állkapcsát, meg egy kicsit a szája felett. Érettebbnek tűnt, de a lány úgy gondolta, hogy így is jóképű vagy azzal, vagy anélkül. "Megyek zuhanyozni". Említette Tuuli ismét felülve, de Max álmos szemeivel durcás fejet vágott, mert kikászálódott az ágyból. "Olyan aranyos vagy". Felelte a lány utána összeszorította az arcát, majd odahajolt, és egy puszit nyomott rá. "Szia". A férfi hümmögött, Tuuli csak nevetett, mert csak a fürdőbe ment.

Tuuli megnyitotta a vizet, közben levetkőzött a tükör előtt. Mellkasa oldalára tekintett, ahol a műtét sebhelye volt. Ránézett a másik mellére, kis sebek és vörös árnyalatok voltak a mellbimbója körül. Feltételezte, hogy ezek csak a tegnap történtek miatt lehettek, amiket Max-el élt át. Egy mosolyra húzta a száját, amikor a tegnap történtekre gondolt. Tuuli a víz alá ment, és bevizezte a haját, nem úgy, mint korábban. Ismét lenézett a testére, tudva, hogy belülről a dolgok rosszabbak, mint azt mindenki gondolja. Észre vette, hogy ég a szeme, majd mély lélegzetet vett, csuklóját a szája elé tartva, hogy ne hallatszódjon a szipogása. Ezt az életet, a Max-el való utazást kezdte egyre jobban szeretni minden egyes nap. De ennek vége lesz, amint Washingtonból Nizzába repülnek, hogy aztán elkezdődjön az új szezon.

Őszintén szólva, félt. Természetesen tegnap este nem a szex miatt folyt vér az orrából. A rák a gyógyszer ellen dolgozott, és napról napra erősödött. Amíg nem volt sok fájdalma, egészen rendben volt. De mivel belépett Max az életébe, a korábbinál nagyobb szenvedéllyel sem akar meghalni. Tuuli-nak nem volt bátorsága elmondani neki. Nem akarta összetörni életének eme a fontos szakaszában. Az új szezon előtt, mint alapvetően a Red Bull elsőszámú pilótájaként. Senki nem mondta, de mindenki így hitte. Ezzel a csapattal pontokat akart szerezni a fiú, és ezt mindenki tudta. Talán nem kellene ott lennie, hogy lássa. Tuuli mondogatta magának, hogy ne gondoljon a 'talán' és a 'mi lenne, ha' kérdésekre. Egyszer élt, és itt volt az ideje, hogy újra megtegye. Élvezze, ameddig csak lehet. Nem volt az a fajta, aki leül és depressziózik. Meg fog halni, de nem ma.

"Tuuls, jól vagy? Már eltelt fél óra." Max hangja félbeszakította gondolataiban, és elzárta a csapot. "Jól vagyok, csak megbeszélem a dolgokat magammal." Válaszolta, miközben levette a törülközőt az állványról, hogy megszárítkozzon. "Rendben". Max kuncogva hagyta magára. Tuuli egy farmernadrágba és egy egyszerű ingbe bújt, nem volt kedve sminkelnie magát, mivel ma valószínűleg nem volt rá szükség. Csak némi krémet tett az arcára, mivel volt némi vörös folt itt-ott. Egy ajakbalzsamot kent ajkaira, mielőtt kiment a fürdőszobából. Max rámosolygott az ágyon ülve teljesen felöltözve. "Találtam egy éttermet, ami közel van ahhoz, ahol tegnap ettünk, de itt inkább reggelit és ebédet szolgálnak fel." Említette. "Remek, éhes vagyok". Mondta Tuuli, a hasát simogatva. "Örülök a találkozásnak, éhes. Max vagyok." Ugratta, a lány mosolyogva forgatta meg a szemét. Majd a vállánál meglökve elment, hogy felvegye a cipőjét.

𝙰𝚌𝚒𝚍 𝚁𝚊𝚒𝚗 - [𝙼𝚊𝚡 𝚅𝚎𝚛𝚜𝚝𝚊𝚙𝚙𝚎𝚗] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*Donde viven las historias. Descúbrelo ahora