𝙰𝚌𝚒𝚍 𝚁𝚊𝚒𝚗 - [𝙼𝚊𝚡 𝚅𝚎𝚛𝚜𝚝𝚊𝚙𝚙𝚎𝚗] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

1.2 || phoenix reborn

        Tuuli halk puffanással csukta be az ajtót, majd egy nagy lélegzetet vett Phoenix friss levegőjéből, hiszen már majdnem ott voltak. Az autó egy dombtetőn állt meg, úgy döntöttek, hogy egy utolsó szünetet tartanak, mielőtt magához a városhoz érnének. Max felé tekintett, amikor nekitámaszkodott az Aston Martin motorháztetőjének. Ujjai a fényképezőgép köré tekeredtek, hogy aztán képeket készítsen a lenyűgöző látványról, amit a magaslat kínált. A szél lágyan kifújt egy pár hajszálat a feje tetején lévő kontyból, amelyek az arcát keretezték. "Annak ellenére, hogy az autó elromlott...". Köszörülte meg Tuuli a torkát, amint csatlakozott hozzá a fiú, karját a mellkasa előtt fonta össze, hogy élvezze a meleg napsütést. "Nagyon élveztem az ide vezető utat." Fejezte be, majd leengedte a gépét, hogy a nyakán lógjon. "Én is". Max rámosolygott, később a lány a vállára hajtotta a fejét.

"De hogyan folytassuk tovább?" Kérdezte hirtelen Max, Tuuli pedig ismét felemelte a fejét. "Mit?". Kérdezte válaszul. "Mi. Te és én". Mondta. "Mik vagyunk most?". Folytatta Max, Tuuli halkan felnevetett. "A betegségem jobban fog fájni, ha túlságosan belém szeretsz, Max." Felelte Tuuli visszatéve kameráját a tokjába. "Már túlságosan is szeretlek, Tuuls." Mondta halkan, ujjhegyeivel a karját súrolta. "Csak azt akarom, hogy az enyém legyél, amíg élvezhetjük." Tuuli kristályos szeme a fiúra tekintett, amikor simogatta az arcát, és élvezte meleg tenyere érintését. "Akkor azt hiszem, vagyunk valamik." Mondta Tuuli apró mosollyal, majd észre vette, ahogy Max keze a hátán megindul, hogy pihenjen egy kicsit a derekán, és közelebb húzta. Belenézett csillogó szemeibe, amikor a férfi lehajolt. Ajkaik egymáshoz simultak, mielőtt még egyszer megcsókolták volna egymást. Max a szájára mosolygott, szerette ezt a pillanatot.

"Hogy elkerüljük a múltkori baklövést keressünk egy olyan szállodát, hogy a városban tudjunk ebédelni." Javasolta Tuuli, amikor elváltak, hogy aztán újra beüljenek a kocsiba. "Egyetértek". Hümmögte Max, majd beindította a járművet, hátramenetbe váltott, hogy végül rendesen az útra térjen. "Nekem is nagy szükségem van egy zuhanyra." Panaszkodott a lány. "Tudom". Tartotta fent az orrát Max, mintha érezné az illatát, erre Tuuli fújtatott, és játékos módon meglökte a vállát. Folytatták az utat Phoenix felé, és jól látható volt, hogy ez is egy Arizonai város, pálmafák az út szélén, ezek valószínűleg a Beverly Hills-i Rodeo Drive másolata lehetett. Tuuli az autó ajtajának támaszkodott, és az elhaladó nagy épületeket nézte. Max talált egy kajáldát és egyben kávézót is, ahol enni lehetett. Le tudott parkolni az étterem előtt, közvetlenül a járda mellett.

A szép idő miatt úgy döntöttek, hogy a teraszon ülnek le, ahol egy asztal maradt. "Az autóra ráfér egy mosás". Említette Tuuli, belekortyolva a kávéjába. Az alja poros volt a homokos utaktól, amelyeken az elmúlt tíz órában haladtak. "Egyértelműen". Max hümmögött válaszul, nagyon elégedett volt a csirke salátával, most valami egészségesre vágyott. Nem akarta magát bűnösnek érezni, amikor újra elkezdődik a szezon. "Három hét van hátra az első tesztekig." Folytatta, és a lány bólintott. "A teszt festés csodálatos lesz". Árulta el, és a férfi letette a pohár vizet, amikor ránézett. "Tessék? Honnan tudod ezt?". Kérdezte kuncogva. "Adriannel közösen terveztük". Mondta a tervező lány, mintha ez nem is lenne különleges hír. "És ezt csak most mondod?" Kérdezte Max hitetlenkedve. "Valójában titkos információ, tehát nem tudsz semmiről".

Nevetett. "Világos. Semmi tipp?". Max vonogatta a szemöldökét, de Tuuli mosolyogva rázta a fejét. "Semmi tipp". Válaszolta. "Hamarosan látni fogod a Silverstone-i leleplezésen." Max visszamosolygott rá, és villáját ismét a salátájába szúrta. Ez minden évben megszokott volt, különleges festéssel készülnek az első körökre Silverstoneban. Majd amikor Barcelonába utaznak a hivatalos tesztekre a csapatokkal, festés a szokásos matt kék-piros Red Bull marad. De Max nem bánta, tetszett neki az autófestés következetessége, és az egyszerű színek végül is illettek a csapathoz. Az ebédjük után először elmentek egy autómosót keresni, Tuuli addig kint várt, hogy telefonját a wifi-hez csatlakoztassa. Megivott még egy csésze kávét, miközben egy padon ült, hogy két éjszakára foglaljon le egy szállodát. Felhívta őket, hogy ki tudjon venni egy szobát kettőjüknek, ügyelve arra, hogy két ágyas legyen, és ne egy.