𝙰𝚌𝚒𝚍 𝚁𝚊𝚒𝚗 - [𝙼𝚊𝚡 𝚅𝚎𝚛𝚜𝚝𝚊𝚙𝚙𝚎𝚗] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

0.2 || merry christmas

        Tuuli érezte, ahogy Max lágyan megszorítja a vállát, miközben a kórház várójában vártak. Ma van a megbeszélés napja egy specialistával, aki többet tud mondani a betegségéről. Égszínkék szemeivel Maxre nézett, amikor a fiú is rátekintett. Ajkát apró mosolyra húzta, de Max észrevette, hogy a tervező lány egyáltalán nem nyugodt. Feszült volt, és ez látszott az egész testén. Pedig Tuuli soha nem volt ilyen. Max felé pillantott, ahogy a lány a padlóra összpontosított, mindig is kreatívabb volt, mint valaha, ha a sminkjeiről volt szó. Egész jó színösszeállítást hozott létre szemhéjain, amitől még jobban kirajzolódtak a szemei. Szempillái hosszúak, ajkai pedig rózsaszínűek voltak, amelyek nem olyan rég foltokat hagytak a vizesüvegén. Max a bal karján lévő bőrkarkötőkkel babrált, és a csuklója körül forgatta őket, ahogy a csend letelepedett közöttük.

Végül egy orvos jött ki, majd mondta Tuuli nevét. Az észt felállt, a válla fölött pedig Maxre nézett. Ő is feltápászkodott, kezét a hátára tette jelezve, hogy közvetlenül mögötte van. Aztán követték a doktort. A szakember nő volt, aki az ajtóban állt, hogy behívja a fiatalokat. Tuuli gyengéd mosollyal kezet rázott vele, majd bement. "Ms. Kesküla, kérem, üljön le." Az orvos Dr. Bisset-ként mutatkozott be, aztán leült az íróasztal másik oldalára. "Úgy tudom, a hónap elején levelet kapott a kórháztól." Kezdte Dr. Bisset. "Mondhatni igen." Motyogta Tuuli. "Ami nő a testedben, Tuuli... Az ez". Fogott meg néhány borítékot, és kivette belőlük a vizsgálat eredményeit.

Ujjaival rámutatott a röntgenfelvételre. "Ez egy rossz indulatú daganat, láthatja, hogy a szövetek erre növekednek. Máshol még nem terjedt el, így a műt-...". "Még". Jelentette ki Tuuli. "Nem, még nem". Mondta barátságos hangon Dr. Bisset. "Megakadályozzuk a terjedést azáltal, hogy eltávolítjuk a mellét. Ez nagy dolog egy nő életében, hogy ha hagyja levetetni...". "Csak vágja le. Nem akarok rákot." Vágott közbe ismét Tuuli, Max pedig kiengedett egy kis nevetést, amikor meglátta az orvos kissé bosszús tekintetét. "Csodás, hogy ily egyszerűen gondolja, Ms. Kesküla." A hölgy rövid szünetet tartott. "Ez olyasfajta rák, ami szinte azonnali segítséget igényel. Ezért a műtétet december 24-ére ütemeztük. A héten erről kap majd egy levelet otthon. Ha itt aláírja, hogy leoperálhatjuk a mellét". Dr. Bisset néhány papírt csúsztatott Tuuli felé.

A lány lassan végig olvasta őket, majd kezébe vette a tollat, hogy a végére vésse monogramját. "Mennyi időm van?". Kék szeme ismét felfelé emelkedett, de ezúttal Max nem látta azt a magabiztosságot, amit mindig is magában hordott. Először látta, hogy Tuuli bizonytalan abban, mi fog következni, elsőnek vélte felfedezni rajta a félelmet. "Ezt most nem tudjuk megmondani, Ms. Kesküla. A műtét után tudjuk megbecsülni, ha még mindig szeretné tudni." Van valami a nő válaszában, amitől Max émelyegni kezdett. Mintha Tuuli rövidebb ideig élne a műtét után, mint gondolnák. Max hideg borzongást érzett a vállain, és próbálta lenyelni az émelyítő érzést. Tuuli bólintott, mély lélegzetet vett, és igazított a testtartásán. Maxre nézett, amikor érezte, ahogy a kezével a karját simogatja, ajkán gyenge mosoly ült.

"Van kérdése?". Kérdezte Dr. Bisset, Tuuli pedig megrázta a fejét. "Köszönöm". Motyogta, majd felállt, amikor az orvos kiengedte őket. Tuuli az íróasztalon hagyta a papírokat, és magához vette a válltáskáját. Csendben volt, amikor a folyosón mentek, de a liftben ismét megszólalt. "Úgy kell végig mennem az életemen, mint egy Amazon". Sóhajtott fel a lány, majd elővette telefonját a táskájából, hogy válaszoljon édesanyja üzenetére. "Egy minek?". Kérdezte Max halkan kuncogva. "Egy Amazonnak. Tudod, a görög, egy mellű harcosok." Nézett fel rá Tuuli, Max pedig nevetve csóválta a fejét, még mindig tud tréfálkozni ilyen helyzetekben. "Te tuti, hogy harcos vagy, Tuuls." Átkarolta Max a vállát, és mellé húzta.

Kimentek a kórházból, majd a kis lépcsőn a mélygarázsba mentek. Max automatikusan kinyitotta neki az ajtót, a lány pedig beült az utasülésre, a táskáját a lába közé téve. "Gyorsan felhívom anyámat." Jelentette be, és már tárcsázta is a számot, majd a füléhez tette a készüléket. Max beindította a motort, majd kiállt, hogy kijusson a parkolóházból. Lehalkította a rádiót, hogy Tuuli jobban hallhassa szülőjét. Elmosolyodott, amikor meghallotta a gyors észt nyelvet, amivel a lány beszélt a telefonba. Tuuli gyorsan összefoglalta, hogy mi fog történni. Édesanyja azonnal azt mondta, hogy támogatni fogják a műtét után. December huszonkettedikén jönnek Tartu-ból, ahol Tuuli szülei éltek, és ahol született.