Misztikus Lények Csatája 2. A sors keze

13. Az első év vége

Ezt követően Chris megfújta a sípot, aminek pillanatában elkezdődött a meccs.

Mike szemszöge:
A síp hangjával kezdetét vette a küzdelem, ami a feltevésem és a tervem szerint történt. Ugyanis a két elf magas bokrokból és indákból vastag falakat húztak fel, amikkel leválasztottak a többiektől. Ám ezt a tűzgömb sorozatommal elkezdtem felégetni, mielőtt még a falból kiálló indák közelebb kerülnének hozzám. Ez idő alatt Kayla szintén sikeresen leválasztotta a kapitányukat az újonnan kifejlesztett jégfalával, amibe ő, Xander és a manólány tartózkodott. Amíg ők ketten a vezérrel foglalkoztak, Liana és Alexa a két fenon srácot vette célba a megbeszéltek szerint. Minden úgy alakult, ahogy azt elterveztem, ám egy valamit nem vettem számításba.. Még pedig azt, hogy a tűzgolyóim ereje csökkent, így egy kis időre le kellett álljak a tüzeléssel. Ezt a kis szünetet kihasználták és az egyik elf lány a kúszó szárai segítségével átjött a falon belülre, ahol folytatta a kacs szaporítását, míg a másik a falon kívülről, amik kígyóként kezdtek el felcsavarodni a lábamra.
- Ez meg mi?.. - Kérdem, miközben próbálom leszedni rólam, de amikor lenyúltam megfogta a hajtás a kezem. - Eresz el te száraz tövis! - Kiáltom, rángatom, próbálom használni a képességem de hiába, ugyanis egy csepp szikra se akart elé tűnni. Emellett még meglepően szilárd, erős és gyorsan szaporodó volt, ami már a karomra és a combomra is felcsavarodott. Amíg én a kúszó szárakkal küzdöttem, addig Xander bevetette a Csábítás Macskáját, amivel elcsavarta a lány fejét. Ez idő alatt a tesóm a csajokhoz ment segíteni, ugyanis hangzásra nem erőst boldogultak a két sráccal.
- El kell mondjak neked valamit... Imádlak, Xander! - Hallom a csaj hangját, ami bezengte az egész pályát.
- Ha annyira szeretsz engem, szívecském. Akkor megtennéd, hogy bejössz velem abba a cellába, amin a "Piros" felirat van? - Kérdi, mire a csaj egy hangos Igent felelt. Ami után Chris a hangos bemondóba bejelentette a jelenlegi állást, ami 3-0 a javunkra. Amikor ezt meghallottam drasztikus lépésre szántam el magam, ugyanis nem engedhettem meg magamnak, hogy elvigyenek a Kék cellába és ezáltal egyenlítsenek. Így hát eldöntöttem, hogy az összes testrészemből, amely képes akár egy kis szikrát is kibocsájtani fogom kiengedni a tüzemet, még ha ez égési sérülésekkel és fájdalommal is jár. Ugyanis ezt a hátrányt apámtól örököltem, ami miatt a kézfejemmel tudom csak biztonságosan használni a képességem, de ezt Kayla is örökölte oly módon, hogy fagyási sérüléseket szerezhet magának. Ez a tény bebizonyítást nyert még a legelső gyakorlati órán. Amíg én ezen elmélkedtem már alig egy két lépésre voltunk a cella ajtajától, mire meghallottam Liana édes hangját.
- Mike, hallasz? Ne add fel, küzdj! Győzni fogunk, ugyanis már 5-0-ra állunk! - Kiáltja, mire összeszedtem minden erőmet és előhívtam a képességemet. Aminek pillanatában az indák egytől-egyig mind elégtek és a két elf rohamosan eltávolodott tőlem. Eközben megéreztem a bőröm éget szagát és azt a nagy fájdalmat, amit ezelőtt még soha nem éreztem. Ilyen mértékben még soha nem égetem el a bőröm egészen eddig a pontig, aminek hatására a földre rogytam.
- Mike!!!.. Jövünk érted!! - Hallom a tesóm hangját, aki egyenesen felém szalad a többiekkel együtt, ugyanis már csak a két elf volt a pályán. Eközben azon voltam, hogy felkeljek de nem sikerült, mivel minden erőm elszívta a képességem és a sebek is eléggé mélyek lettek. - Itt vagyunk melletted, nem lesz semmi baj! Már kezünkben a győzelem! - Mondja, miközben az ölébe fektetett.
- Ez még nem olyan biztos, ugyanis személyesen fogunk gondoskodni róla! - Jelenti ki a magasabbik csaj és azzal egyenesen felénk tartott a kacsaival, ami után a másik is vele tartott.
- Úgy látszik nem tudtok veszíteni.. Liana húzz fel egy pajzsot, most!.. Xander tiéd a két csaj elintézése, segíts be a képességeddel! Alexa te meg nekem segítesz lehűteni Mike testét! - Kiált rájuk, mint egy igazi vezető, mire mindenki azt csinálta, amit ő mondott. Így Liana a pálcájával egy erőteret képezett, amin nem tudtak bejutni a lányok az indáikkal.
- Húgi, érdemesebb vagy vezérnek, mint én.. Te kéne vezérnek lenned.. - Mondom erőtlenül, mire Kayla ráteszi a számra a kezét.
- Ne mondj ilyet és most nem kéne megszólalnod, ne merítsd ki magad jobban.. Mond csak Alexa, tudsz gyógyítani anélkül, hogy lekerülne a pecséted? Vagy csak lehűteni vagy képes.. - Kérdi, mire értetlenül néztem rájuk.
- Őszintén szóval, csak olyan embereket tudok gyógyítani, akiket megérintett a halál vagy épp már meghalt és azt is csak a pecsét lekerülése után.. De a rókafarkammal hideg szellet gerjeszthettek, amivel segíthettek neked.. - Mondja csalódottan, mire a tesóm megfogja kezét.
- Rendben, akkor próbáljuk meg együtt! - Jelenti ki, mire Alexa megfordult nekem háttal és elkezdte csavargatni a farkát, amitől viszonylag hűvösebb lett a légkör. Kayla meg levette a számról a kezét és mind a két kezét a mellkasomra tette, és aktiválta az erejét. Éreztem, ahogy a testem egyre hidegebb lesz, és ez valamennyire enyhítette a fájdalmam is. De mivel a meccsből még öt perc van, és külső segítség még nem avatkozhat be, így ki kell bírnom addig. Amíg Alexa-ék hidegen tartottak, addig Xander újra használta a képességét, amivel sikerült az alacsonyabb elfet a cellába csalnia, így csak egy ellenfél választ el minket a győzelemtől. Amit Liana intézet el, a "Lélekhívás" segítségével, ugyanis le kellett engednie a védelmet, hogy tudja használni ezt a képességét. A barátnőm az erejével magához hívta a lány lelkét és bábként bevezette a "börtönbe", aminek köszönhetően megszólalt a csengő, ami a meccs végét jelentette.
- Vége a küzdelemnek, aminek a nyertese a Piros csapat lett! Elsöprő győzelmüknek köszönhetően díjban részesülnek, ami az év végi vizsga sikeres letudása és a ranglépcsőn való feljutás! Ez a díj a csapat minden tagjának szól, gratulálok nekik! - Jelenti ki a hangos bemondóba, ami után az ellenőrök feljöttek a pályára és a többieket, akik nem sérültek meg komolyan ott helyben el látták. Ekkor megjelent Chris mellettünk, aki minden szó nélkül elteleportált minket a gyengélkedőbe, ugyanis a tesóm egy minimális fagyási sérülést szenveded el és a barátnőm meg velünk tartott. De mielőtt eltűntünk volna visszaküldte az osztály többi tagját a kollégiumi szobáikba. Amikor ez megtörtént egy orvosi szobába kerültünk és a nővér, aki múltkor is itt volt felsegített az egyik ágyra, míg Liana felfektette a húgom a másikra.
- Akkor.. én most megyek.. - Mondja Chris, mire Kayla megszólalt.
- Chris, maradj! Ne menj el! Megértem nem akarsz beszélni a ma történtekről, ezért nem is fogom kérdezni, csak maradj itt! - Kérlelni és magához húzza Chris-t.
- Rendben.. Maradok... - Adja meg magát az akaratának és leül az ágy szélére, míg Liana az én ágyam szélére ült le. A nővér egy darabig a szoba sarkában állt, majd megszólalt.
- Elnézést, hogy közbe szólok, de ki kéne mennetek. Bár amilyen makacs voltál a múltkor Chris, gondolom most sem mennél ki.. Jól mondom? - Kérdi komolyan, mire a barátnőm kérdőre akarta vonni Chris-t de én nem hagytam neki.
- Jól mondod, szóval hadd jöjjön be az orvos, hisz jól ismer már engem és ez a kis csaj is bent marad. - Mutatott Liana felé, aki még mindig a kezem fogta, aminek hallatán izgatott lettem, ugyanis kíváncsi vagyok, hogy ki lehet az a titokzatos gyógyító. Amíg vártunk elütöttük az időt egy kis csevegéssel, de ekkor lépésekre lettünk figyelmesek, amik az ajtó felől jöttek. Aminek pillanatában kinyílt az ajtó és meglepődésünkre az igazgató lép be rajta.
- Nagyapám.. Mit keres itt?.. Mármint meglep, hogy itt látom.. Én saj.. - Próbálja megmagyarázni a helyzetet, de az öreg közbeszól.
- Elég, nem akarok semmi kifogást hallani!.. Ugyanis a mostani órára vagy behívatva az irodámba, szóval velem jössz! A két nővér beadja az altatós vért az ikreknek, mielőtt még bejönne a doktornő,míg ezt a kis tündért az egyik testőr vissza kíséri a hálókörletbe. Ez parancs! - Mondja komolyan, mire Chris elengedi a tesóm kezét és lehajtott fejjel elindul az ajtó felé. Ekkor az egyik gorilla idejött és megfogta Liana karját és húzni kezdte..
- Hagyják őt békén! - Kiáltok rájuk, és próbálok kikelni az ágyból de leestem róla, ugyanis nem volt elég erőm és az erős fájdalmaim is gyötörtek.
- Mike, nem esett bajod?!.. - Szólal meg a tesóm aggódó hangon, miközben felakart kelni az ágyból de az idegen nővér nem engedte. Így csak nézett rám, a barátnőmre és a barátjára könnyes szemekkel, sokkoltan.
- Elég ebből.. Eléggé önfejű és engedetlen vagy, amit ebbe az iskolában egyáltalán nem tolerálok.. - Mondja, miközben egyre közelebb jön hozzám és megáll előttem. - Ezért az ilyen engedetlen diákokkal nem bánok kesztyűs kézzel.. - Egyre feszültebb lett a légkör már fojtogatott, amikor befejezte a mondandóját. - Bár veled kivételt teszek, ugyanis van benned kurázsi, így a mostani tetted elnézem. Ám ez a parancsaimon egy cseppet sem változtat. - Jelenti ki, mire a szokásos nővér megfog az egyik karomnál és az egyik testőr a másiknál és feltesznek az ágyra. Ez idő alatt már Kayla-nak beadták az altatóval teli vért, amitől egy kettőre elaludt. Ezt követően a barátnőmet ki kísérték, így az igazgató is elhagyta a szobát Chris-szel és a két őrrel együtt. Amint ez bekövetkezett az új nővér is elhagyta a szobát, így a régivel maradtam aki a kezembe nyomta a vérrel teli poharat.
- Miért kell ezt meginni? Miért nem tudhatjuk, hogy ki a doktornőnk? Legalább egy jó okot, mondjon! - Mondom komolyan, mire közelebb hajol hozzám és suttogni kezdett valami igazán érdekeset.
- A pontos okát én se tudom megmondani, de sokan úgy hiszik itt az iskolában, hogy nagyon titokban szeretné tartani az ő kilétét. Mivel fél ő ha megtudnák a csaj létezését, ezáltal fajtáját a fenon-ok és a sup-dog-ok fellázadnának ellene vagy épp más helyen élők tudomást szereznének róla, háború törne ki. Amit mindenképp szeretne elkerülni, bár ennek okát homály fedi. Egyesek szerint a közönséges emberek biztonsága miatt, mások szerint maga rangi biztonsága miatt, senki nem tudja mi lehet a valós célja.. De most vedd ezt be, mert bármelyik percben bejöhet az orvos két őrrel és ha addigra nem alszol, nekem végem van. - Mondja félve, mire bólintottam egyet és kezdtem felhajtani a pohár tartalmát. Akár mennyire is nem akartam aludni, muszáj volt megtennem, ugyanis nem szeretem volna ha miattam történne velük valami. Amikor kiürült a pohár, odaadtam Hazel nővérnek, ugyanis ez a név állt a névtábláján, ami után elfogott az álom.

* Mini Time Skip*

Amikor kinyitottam a szemeim, felültem és amint megláttam a barátnőm tesómmal beszélgetni a szomszédos ágyon, elérzékenyültem. Ekkor mind a ketten rám néztek és felpattantak, az ágyamhoz siettek.
- Nagyon örülök, hogy nem bántott! - Szólalt meg a húgom, miközben szorosan átölelt.
- Jól vagyok, amint látod és az a fő, hogy nem sérültél meg súlyosan, miközben hidegen tartottad a testem! Nagyon szépen köszönöm, húgi! - Mondom, miközben egy puszit nyomok a homlokára. Ezt követően elengedtem, ami után közelebb húztam Liana-t és megcsókoltam. Oly hideg volt az ajka de a csókja annál édesebb és szenvedélyesebb volt, ami után megszólalt.
- Örülök, hogy jobban vagy..És köszönöm.. - Mondja szerényen, miközben szorosan megöleltem és egy kisebb csókot nyomtam az ajkára.
- Én köszönöm, hogy vagy nekem és örülök, hogy nem bántottak azok a gorillák. - Mondom, miközben az ölembe ültettem. Ám ekkor megláttam a tesóm szomorú tekintettét, ami minden bizonnyal Chris és a ma történtek miatt volt. Így nem igen kérdeztem semmit, ugyanis nem akartam még jobban elszomorítani. Pár percig még beszélgettünk, mire benyit Hazel és bejelenti, hogy elmehetünk. Aminek mondhatni örültem is, mivel hétvége is van, így két nap szabad. Amint vissza értünk a koleszbe megvacsoráztunk, ugyanis estére járt és még beszélgettünk egy kicsit majd nyugovóra tértünk.

*Time Skip*

Észre sem vettem és már év vége lett. Meg lett az első év végi vizsga eredménye, ami az Erőfogócskának hála egész jó helyt végeztünk a ranglistán, pontosabban a harmadik helyett vettük birtokunkba. Így hát 84%-ban teljesítettünk a testvéremmel, míg a barátnőm 82% és Xander-ék pedig 2%-kal többet értek el, mint a felvételin. Ezt egy évzáró keretén belül mondta el az igazgató, ami után megengedték, hogy három hétre haza menjünk. Az évzáró két órát tartott, ami után visszamentünk a kollégiumi szobáinkba, összeszedtük a holminkat és a kapuhoz siettünk. Ahol már Liana anyukája várt ránk, ugyanis nem volt türelme, míg haza érünk, így idevarázsolta magát. Amikor meglátta a lányát szorosan átölelte és megpuszilgatta. Ez idő alatt mi ketten elköszöntünk Alexáéktól, akik együtt utaznak haza, ugyanis a tesóm már korábban elköszönt tőlük és elszeretett volna búcsúzni Chris-től is. Amíg ő a barátját kereste, addig én is átöleltem Naomi nénit és megkérdeztem tőle, hogy apánk miért nem tartott vele, amire a szokásos "Dolgozik" választ adta. Milyen más választ is adhatott volna, de mindegy is, mivel nem sokára úgyis találkozok majd vele, akkor sok kérdésemre vagy épp kérdéseinkre kell majd válaszolnia. Egy kis ideig beszélgettünk, amíg vissza nem tért a húgom, akinek az arckifejezéséből leesett, hogy nem találta meg a szerelmét. Így hát nagy nehezen de megfogta a kezem és Naomi lendített a pálcájával és csomagostól mindenestől az udvarunkon találtuk magunkat. Ezek után egy puszit nyomtam Liana arcára és elköszöntem tőle, mire az anyja egy széles mosolyt ejtett. Kayla is elköszönt tőlük, és az ajtóhoz lépett. Elővette a kulcsát, kinyitotta a zárat és bement az ajtón.

💜~Sziasztok!~💜
Itt az új rész, remélem megérte rá várni, bár ha megkésve is hoztam!😊😅💜

Hogy vagytok? Milyen a sulitok? Sok házi feladatot adnak fel nektek?😊
Nekem eléggé érdekesen kezdődött meg ez a tanév, de jelenleg még megbirkózom a házikkal és a tanulni valókkal, szóval nincs gond. 😉🤍

Mit gondoltok a részről? Várjátok a folytatást? 🥰

Válaszaitokat írjátok meg kommentben!💜😊
Ha tetszett: vote ⭐
A kritikákat elfogadom💜: kommentben ⬇️.
💜~További szép napot kívánok!~💜