Titkok könyve

Kezdetek

Csak a holdfényben, mi ketten illetve a kilátó viszont...Egy telefon hívás félbe szakított minket. Az anyukája volt. Mind ketten haza indultunk, mert már sötét volt. Elbúcsúztam tőle egy öleléssel, s közbe ennyit súgott a fülembe: -Várom hogy következőnek találkozzunk! -mondta lelkesen. Megállt bennem a hang és csak elmosolyodtam, majd bólintottam. Elindultam haza. Csak én és az üres utca mely haza felé vezet. A hold fénye világítja csak meg. Mosolyogva sétaltam haza felé, mert volt bennem egy érzés ami azt sugallja, hogy biztonságban érek haza. Így is volt. Beléptem az ajtón és a szobám felé vettem az irányt. Telefonomra néztem majd ennyit vettem észre. Egy üzenet tőle:
Nagyon jól éreztem magam ma veled! Egy gyönyörű lány vagy és tetszik a stílusod is de az már csak ráadás, bejössz nekem<3 Joéjt!
Lefagytam, viszont melegség töltött el és csak mosolyogtam. Hogy én mennyire szerencsés vagyok, gondoltam. Visszaírtam neki hisz ő is bejön nekem illetve szeretném megismerni közelebbről. Elmondtam neki, hogy mennyire jól éreztem magam az este. Elillant minden fájdalmam mikor megölelt, s a csók már csak ráadás volt...

Teltek a hónapok illetve találkozgattunk. Összejöttünk. Elment a karácsony örömökkel tele. S még senki se tud rólunk semmit csak mi ketten. Február van.
Megláttam benne valamit, ami megfogott engem, majd hozzá láncolt. Egy kötelék, ami csak a miénk. Csillogó barna szemeiben elvesztem, édes ajkait pedig éreztem. Barna kócos haja pedig kedvencem lett. Tapintásába pedig bele remegek.
Nem csak tetszik, hanem szeretem. Két hónap kellett ahhoz, hogy beleszeressek. Sikerült. Elérte a célját. Ma fogom újra látni, már várom és ő is.
Viszont akadtak gondok kapcsolatunk folyamán, de megoldottuk. Minden kapcsolat eleje olyan boldog majd a végére elmszomorodott. Mintha a párok már csak megszokásból lennének együtt. Nem vagyok felkészülve ezekre, de nem is gondolok még ilyenre. Csak élvezem a mostani és vidámsággal teli kapcsolatom életem szerelmével. Érdekes és különleges volt. Mindennap kerestük egymást, alig bírtuk ki hogy ne találkozzunk minden második nap. S elmondta mennyire szeret napról napra...viszont ezek az apró dolgok is megváltoztak...