Felnéztem a hang irányába.
-oh..A reggeli srác.. hiányzik a verés..?-tettem fel a kérdést, vissza emlékezve eszembe jutott hogy ezt a srácot ütöttem ki ma. Alig telhetett el egy másodperc, amire pár motor állt meg mögötte, és le szállva róluk pár nagy darab férfi. Látszólag idősebbek voltak nálam.
-Ezt én akartam megkérdezni tőled..-felelte az elsőéves, amire elém állt a legmagasabb férfi.
-Bántani merted a bandatagunkat ?! Taknyos kölyök!-szinte ordibálni kezdett velem. A reakcióm semleges volt, és le töröltem a nyálcseppeket az arcomról.
-Egek...Anyád nem tanított meg téged arra..hogy ne köpködd tele a másik arcát..?-néztem fel a szemeibe, amik csak égtek a dühtől. Bizonyára ő lehetett a banda vezére.
Azzal a lendülettel levegőbe emelte a kezét , így volt időm hárítani, de a másik kettő bandatag megrohamozott. Figyelmetlenségem miatt bekaptam pár ütésüket, így sértetlen bőröm felhorzsolódott, néhol kivérzett. Francba.. ezek a fickók nem kímélnek.. Sikerült hosszas bunyó után ki ütni az egyiket, de.. elértem a határomat. Hajam le lapult harc közben, a ruhám meggyűrődött. Talpon maradtam, kimerülve..Nem gondoltam volna, hogy így fogom végezni.. Egyszer csak az egyik férfi az inggalléromnál felkapott, és így tért át a nyakamra, amit szorongatni kezdett..
-Rohadék...!-hallatszott a számon, amire egy ismerős hangra lettem figyelmes.
-Oi Chifuyu! bocs hogy rám kellett várnod.-szólalt meg a fekete hajú srác, akinek segítettem.
-Menj innen! Ez nem egy könyv amibe bele éled magad!- mordultam rá, ahogy éreztem a szorítás enyhülését. Amire ezeket ki mondtam, már őt is elkezdte ráncigálni.. nem más, mint a legmagasabb férfi.
-Kösz.. sikerült befejeznem a levelet!--mondta magához képest kedvesen, majd egy szempillantás alatt annyit vettem észre, hogy a bandavezér feje a falba van, ami megrepedt.
A többi idegen csak nézett rá, ahogy én is.. úristen.. ez tényleg megtörtént..?
Ahogy el engedtek a kezek, a megmentőm háta mögé mentem.
-Mégis.. ki vagy te..?-szólalt meg az egyik.
-Tokyo Manji Ganks.. Első osztag kapitánya..- közbe le vette a szemüvegét, ezért feltűnt barna szeme.. majd a haját kiengedte, így a vállára omlott fekete dús.. bozontja.
-Baji Keisuke!-mondta egy vigyorral a száján.
Mi...? Ez.. a nyomi..?? Meglepődtem..Nem néztem volna ki belőle.
-Egy dolgot jegyezettek meg.. ha egy barátomnak baja esik.. le vadászunk titeket egyesével..!-mondta komolyan morgósan, ahogy felém mutatott.
-Ő.. a barátom.! Na takarodjatok a szemem elől!-kiabált rájuk, amire félelemmel az arcukon már ott se voltak.
Csak álltam ott és néztem ki a fejemből. Megvédett.. Nem jutottam szóhoz..
-Chifuju..-szólalt meg hirtelen.
-I..igen..?- válaszoltam, még mindig lesokkolva.
-Itt lakok a közelben..Szereted a Peyang Yakisobat? -nézett rám, majd utána a házra.
-Itt lakok a földszinten-folytatta.
-Szeretem.. ne már..! Én meg az ötödiken.-válaszoltam vissza térve a földre.
-Gengszter létedre.. nem megy a verekedés..?-kérdezte egy vigyorral.
-Fogd be !... Előnyt adtam nekik -helyeseltem. Erre csak egy kacsacsőrt mutatott kifigurázás révén. Felmentünk hozzá, és elfeleztük az utolsó sült tésztát. Életemben először.. Követni akartam egy embert, és csodálni kezdtem.. nem mást.. mint Baji..-sant.
Ez volt az a nap.. ahonnan minden kezdődött...
ВЫ ЧИТАЕТЕ
A kezdetektől...
РазноеBaji x Chifuyu story YAOI/ Tokyo revengers / fan írás/ Spoilert tartalmazhat, illetve 18+ jeleneteket (bár még nem döntöttem el.. Nézzétek el a hibákat, ez az első történetem..:D