A kezdetektől...

Szégyen érzet

Nem kaptam választ a kérdésemre, csak egyre..beljebb merészkedtünk, a számomra ismeretlen helyre.

-Figyelj... ha azon töröd azt a kis agyadat.. hogy most üzletelsz egy ember csempésszel, hogy el visz engem, és cserébe add pénzt... akkor ezt felejtsd el! Adok helyette én! Nem akarok rabszolga lenni!-kezdetm hadoválni, mivel elléggé kihalt volt.

-Nyugi.. szöszke! Nincs ilyen szándékom..de nem rossz ötlet!-vigyorodott el.

Akkor úgy tünik minden a régi..Ezaz!

Egyszer csak egy kisebb üzlet szerüségbe sétált be ahova követtem..Legalábbis egyszer  még üzlet lehetett... a hely.

Amint be léptem akkor pár száz ember tekintete rám szegezödőtt...Ahogy már említettem, fekete egyenruht viseltem, ami a Tomant jelképezte.

A férfiak fehér pulcsit viseltek... rajta egy.. fejetlen angyallal....????

Azonnal Baji-sanra néztem hogy mi a faszt akar...!

-Nahát... ezek szerint...tényleg komolyan... gondolod Keisuke!-hallottam egy idegesítő hangot, ami bántotta a fülemet is.

-Mi a következő lépés... Hanma..-kun..?-kérdezte az egykori Toman tag.

Mi...??! Baji-san be hódolt egy ilyennek...????!! Ennyire nincs tiszteleted????!

-Baji..-san? Ez egy vicc ! -akadtam ki, és harcra képes voltam már, a többi ellenkező banda tagjaival szemben.

-Nálunk a banda váltás az olyan, mint a vallás gyakorlás... Megtagadod... a vazérüket.. és.. cserben hagyod a jobbkezedet..-mondta hanma ahogy egy magaslaton ült és dohányzott.

Tessék...?! Miről magyarázz el??!

-Látni akarom..hogy erre képes vagy... Baji..-vigyorodott el Hanma.

Amire fel eszméltem, már Baji-san mellettem volt.

-Ne tedd ezt...!-néztem rá ijedten, de ekkor már csattant az ökle az arcomon, amitől hátráltam pár lépest.

Komolyan.. ezt az útat választotta...? Talán.. nem is ismertem azt, akivel kettő évet el töltöttem.....? Akivel együtt éltem..?

-Baji-san! Nem kell ezt tenned! Mikeyyel mindent megoldunk és Drakennel! -néztem rá, ahogy közeledett újra, de már az ütését ki védtem azzal, hogy megragadtam a csuklóját.

-Ez nem te vagy...!-néztem a szemeibe, bár ekkor.. egy semleges arckifejezést láttam..majd a gyomromban éreztem valami nyomást, ekkor kapcsoltam hogy gyomron térdelt, ezért össze rogytam és vért köptem.

Nem vagyok ..képes.. bántani... vissza ütni...! De ha.. meghátrálok..akkor szégyent hozok Mikeyékre... és..magamra is...Ezt nem engedhetem meg!

Amig a földön hevertem, fel kötötte a fekete haját, majd a földre teritett, a hasamra ülve osztotta a pofonokat.

Próbáltam ki kerülni.. de..mind hiába...

Ennél rossszabb nincs... amikor a szíved azt diktálja, hogy ne bántsd.. de közben.. téged kínoz az a személy...nem csak lelkileg.. hanem fizikailag is..

  Viszonylag azt hinnétek hogy hamar.. megadtam magamat..de ez nem így van..!

Valami melegséget éreztem a fejemen.. ez.. vér...? Be tört a fejem..?

Ekkor vért köptem, a rajtam űlő férfira. Szemeim már fakók voltak, amik tele voltak bánattal.. és szégyennel.

Ekkor következhetett be a kegyelem döfés.. mert el sötétült minden..

Baji...-san... mért...?

Amikor kezdtem magamhoz térni, azt vettem észre hogy valaki a hátán cipel.. de nem.. az az ..ismerős illat volt.. amiben reménykedtem..és a felsőjének a színe...ezek után.. félelmet ídézett fel bennem...