A váratlan beugró

75 11 2
                                    


Elöszőr le fagytam, de fel vettem az alap állásomat, ekor vettem észre hogy Draken nem csinál semmit csak morcosan nézz a nyakába ülő személyre, akit nem láttam.

-Ken-chiiiin! El tüntél! Több mint 2 órára! - mondta egy vékonyabb hang.

-Mi.. a fasz...?- mondtam ki hangosan megleődve, ahogy a magas férfi a fénybe lépett amit egy lámpa adott meg pillantottam a törpét.

-Dolgom volt... Mondtam hogy menj haza.-mordult a fonott hajú.

-Nem! Éhes vagyok! Követelem hogy vigyél el enni! -mondta mint egy kis gyerek, majd rám nézett és az a gyermeki ártatlanság az arcáról eltünt.

-Mit keress itt az új tag? Nem Bajival kéne legyen? Gondot okozott?-kérdezösködött, amire Draken csak megrázta a fejét, és le tette a fiút.

-Nincs vele probléma. Baji valszeg nem ér rá, vagy tudja a halál-forgatta a szemét. Ahhh ezer hála... óriás! Hogy nem szóltál Kazutoráról.

-Biztos nőzik. - nyújtozott az apró termetű.

Nőzik??? Persze.. talán álomvilágba éltem eddig.. hogy azt hittem lehet nála esélyem..de a gondolatok folytatása nem következett be, mert a kis szöszi bele mászott az aurámba.

-Neked is azt kéne nem?-döntötte oldalra a fejét, bár fekete szemei miatt elléggé félelmetesnek tünt... Talán.. meg akar ijeszteni...? Vagy.. mivan..?

Kissé lefagytam, amire hirtelen el nevette magát.

-Áhhh vicceltem!- nevette el magát.

-Leszarom hogy mit csinálsz..ilyen téren. -nevetett tovább jó ízüen, amire köpni nyelni nem tudtam.. Ez neki... a poén...?

-Ken-chin! Mozdulj! Vagy te fizetsz mindent! -nevetett, ahogy előre sietett, és integetett nekem.

-Kicsit.. gyerekes...-jegyeztem meg nagyon halkan, amire Draken a hátamra csapott.

-Hát.. változott a terv.. de viszont! Lehet hogy most ezt mondod róla.. de majd megtudod milyen igazából...-majd ő is el köszönt és sietett a töpszli után.

Erre csak sóhajtottam, és haza mentem.

Fel sétáltam a lépcsőn de.. valamin meg akadt a szemem... a bejárati ajtomhoz szépen be sütött a hold fénye, ezért megvilágitott egy hosszú fekete hajkoronát.

Naaa neee! Agy rázkodásom lenne hogy halucinálok???

Nem mertem oda menni a saját lakásom bejáratához.. Úristen...! Ennyire még sose éreztem magam nyomoréknak!

-Fel jössz még ma?-szólalt meg hirtelen egy dúruzsoló, mély hang ami a füleimnek fel értek egy gyönyörű lágy dallammal.

-Nem... nem is vagyok itt!-mondtam hirtelen, amire pofán vágtam magam.

Balfasz vagyooook!


A kezdetektől...Where stories live. Discover now