Amikor kiértem a boxutcába, olyan hangulat ért, amit még nem éreztem. Már dötét volt, ezért minden csillogott. Az autól, az eszközök, a korlátok...Mindenki sietett az egy óra múlva kezdődő futam miatt, a fejek nyugodtak voltak, a fanok őrjöngtek, a kocsik búgtak, minden olyan csodálatos volt.
A Ferrari garázsához érve, már mindenki ott volt. A sok piros ruhás ember, reménnyel teli szemekkel nézték Charlest és Carlost. Na és persze a Vörös Csodát.
Odasétáltam Binotto mögé, de mivel egy füles volt rajta, ezért megkocogtattam a vállát.
-Óh hát megjöttél! Jó hogy itt vagy! Apukád hogy van?
-Megvan, köszönjük. Mit csinálsz? - érdeklődtem, mivel csomó papír és gomb előtt ült. El akartam terelni a gondolataim apáról. A kis incidensünk után Charles-al elég fura volt. Főleg miután megjelent Lando éd Carlos. Beszélgettünk egy kicsit, majd kaptam egy hívást Nathalietól, hogy apát nem engedik még nem engedik ki, mert állítólag nem úgy javult, ajogy azt gondolták. Ezért még plusz egy hétre bent tartják. Nem értem mi lehet. De majd biztosan meggyógyul. Ezt apa maga mondta. Hiszek neki.
-Mégegyszer átnézem a taktikánkat, és a szàmításokat. Nehogy hiba legyen.
-Értem. Én most mit csináljak? - kérdeztem, ugyanis mindenki csinált valamit. A szerelők nyújtottak, a kerék cserések gyakorolgatták a mozdulatokat.
- Nemsoká feláll mindenki a rajtra. Úgy hallottam a McLaren már el is indult, szóval mi is megyünk nemsoká. Addig menj oda Charleshoz.
Hátha szüksége van valamire. De előtte is tessék.- a kezembe nyomott egy Ferraris fülvédőt. Ami egyben fejhallgató is volt, mert hallottam, hogy két mérnök beszél a vonalban egymással.
-Ha bármi van, akkor kapcsold be ott oldalt, hajtsd előre a mikrofon részét. Mond el a dolgot, és azt mindenki hallani fogja. Így mindenki gyorsan értesülni tud róla.
-Óh rendben, köszönöm.
Odasétáltam Charleshoz, aki már "harci" felszerelésben volt. Idegesen bámúlta a kis tv-t. Egy szerkeztést mutattak az előző években történt balesetekről, meg szép előzésekről.
-Nyugi Charles. Ez a futam arról fog szólni, hogy mit tud az autó. Ki kell tapasztalni mindent.
-Értem én. De már a téli teszt időszakban is éreztem, hogy a kocsi egy nagy szar...- krákogott egyet, majd hátrafordult, hogy valaki hallotta e ezeket a szavakat.
-Figyelj! Rengeteg idő van arra, hogy a problémákat kitapasztald, és elmond a csapatnak. - egyetértően elmosolyodtam.
-Jól áll a füles! - simogatta meg a fejem, mire én csak megráztam a fejem.
-Kell valami? Vagy szükséged van valamire? -kérdeztem rá.
-Nem. Most fogunk indulni, legyél kint te is.
-Persze!
-----------------
Meg kell, hogy állapítsam, hogy itt Sakhirban nagyon meleg van este is fullasztó meleg. Lehet, hogy másoknak nem sok a 29°c, de nekem egy ilyen tavaszi délutánon nagyon sok. Igaz, még csak háromnegyed hat van, de már megy le a nap.
Csak állunk a rajtrácson, vár mindenki óvni próbálja a gumikat. Mindenki csak figyel, a motorok morognak.
Kint voltam, ott álltam az autó mellett. Aztán meghallottam egy olyan felhívást, hogy álljunk oldalra, szóval így tettem. Gyorsan megcsapkodtam a bukóját, és amikor rám nézett én csak egy egy lájk jelet mutattam neki bíztatásul. Menni fog.
CZYTASZ
Promise This Is Forever //Charles Leclerc Ff. //
Fanfiction//SZÜNETEL// :( Egy magyar lány, aki nem tudja mit kezdjen az életével. Szeret fotózni, de milyen munkát talál már mostanában az ember, amiért jól is fizetnek, és még élvezhető is. Egy véletlen folytán, lehetősége nyílik arra, hogy ezt megkaparintsa...
