Hannah szemszöge
Itt ülünk már fél órája, és próbálunk összerakni egy képet. Már minden beállítás jó, mi is jó helyen ülünk, egy kanapén, amely vörös, mint az autó. Ami azt illeti, van is egy kicsi ferrari logó az oldalán.
- Szóval a kezem ide kéne raknom- a kezét a vállamra fektette - és így kéne odahajolnom- közel hajolt a fejemhez, ami nagyon közel volt. Láttam a szeme minden egyes színárnyalatát. A szempilláit, az ívelt szemöldökét.
-Igen valahogy így kéne. Hannah-nak pedig meg kéne fognia a tarkódat, miközben megy a szájrapuszi.- mondta Erica, aki lelkesen vállalkozott arra, hogy segít előkészíteni egy képet. Kedves nő, sok jókedvvel, és hatalmas szívvel. Rengetegszer segít mindenkinek. Lélekben erősít mindenkit, ha egy kis apróságot kérünk, nagyon szívesen segít mindenkinek. Mi is felkértük a segítségét. Ez persze nem csak azért van, mert nem tudtuk csinálni. Legalább nem kettesben kell megcsinálnunk. Nagyon kínos lenne.
- Oké!- csapta össze a két kezét, és az ajtó felé indul- magatokra hagylak benneteket. Egy jó tanács. Videót indítsatok, hisz úgyse lesz a legelső kép jó. De a videóból ki lehet vágni jó képeket, pillanatokat.- és már csukódott is az ajtó.
Csendben ülünk egymás mellett. Felálltam, a telefont nekitámasztottam az asztalhoz és visszahuppantam mellé.
- Készen állsz? - fordult felém. A haja kuszán állt, egy két szál felfelé állt.
Hirtelen odanyúltam, és elkezdtem igazgatni. Beletúrtam az ujjaim és kicsit oldalra igazítottam.
Csodálkozva néz rám.
- Ja, csak egy kicsit hülyén állt, bocsi.- zavarba jövök, de gyorsan túlteszem magam rajta.
- Jó akkor elindítom. - odanyúlt, megnyomta az elindítás gombot és visszadőlt. A kezét oda rakta, ahova kell, majd lassan az arcomhoz hajolt.
A keze lendült és egy kósza hajszálat tűrt a fülem mögé. A keze ott marad a fülem mellett, és a végén az arcomra helyezi. Nagy levegőt veszek, és én is odarakom a kezem a tarkójára.
- Mire vársz, Charles. - suttogom neki. A számat nézi majd visszanéz a szemembe.
- Ugye nem változik meg közöttünk semmi. Nem szeretném ha ez miatt kerülnénk egymást. Egyikünknek se lenne előnyös.- nevet fel aranyosan. Hogy tud ilyen helyzetben nevetni.
- Jaj Charles ez nem valami romantikus mondat egy csók előtt. - nevettem fel én is.
- Hát mit mondjak?- elkezdte simogatni az arcom. Úristen. Olyan puhák az ujjai. Szinte meg sem érzem olyan lágyan körözik velük.
Már válaszolni nem tudok, mert odahajolt, és megcsókolt.
Charles szája lágyan az enyémhez ér.
Nem számítottam ilyen gyengéd, óvatos mozdulatra. A hüvelykujjával végigsimítja az arcomat, miközben a szája lassan mozog az enyémen. Hihetetlenül puha az ajka, és nagyon magabiztosan használja. Ahogy növelni kezdi a nyomást, és
hevesebben csókol, libabőr fut végig a karomon, és amikor a nyelve
végigszántja az alsó ajkamat, megremegek. Amikor a nyelvünk összeér, végem. Ismeretlen érzést érzek. Teljesen átadom magam a csóknak. Hagyom, hogy a
nyelve a számba csusszanjon. Hagyom, hogy az ujjai a derekamba
markoljanak. Hogy került oda a keze?
A forró lehelete melegíti a számat, és a férfias illata megcsapja az orrom.
Nem tudok ellenállni - az egyik kezemet a mellkasára rakom, miközben a másikat a tarkójára fonom. A puha hajszálak
csiklandozzák a tenyerem és ujjaim. Érzem a szívverését. Éppolyan hevesen dobog, mint az enyém.
ESTÁS LEYENDO
Promise This Is Forever //Charles Leclerc Ff. //
Fanfic//SZÜNETEL// :( Egy magyar lány, aki nem tudja mit kezdjen az életével. Szeret fotózni, de milyen munkát talál már mostanában az ember, amiért jól is fizetnek, és még élvezhető is. Egy véletlen folytán, lehetősége nyílik arra, hogy ezt megkaparintsa...
