12.Rész

551 31 0
                                    

Már este volt. Unatkoztam. Már minden fontos dolgot megcsináltam. Gratuláltam Max-nek. Az eredmánye kiváló volt.

"-Max, zseniális voltál. Szép futamod volt.
- Ah azért ne túlozz, Hamilton az utolsó pillanatokban előzött meg. Ez olyan tűrhetetlen.
-Én szurkolok neked!
-Kösz! Apukád hogy van?
-Még mindig nem akarják kiengedni. Még túl rossznak tartják az állapotát. Személye szerint zseniálisan érzi magát. Ahogy ő fogalmazott: Soha jobban! Ezt tartom szemem előtt... "

Sokat gondolkoztam rajta. Ő volt az, aki megmentett. És valószínűleg apát is. Ezt így nehéz felfogni. Mit keresett ott? Hogy hogy pont ott volt, amikor ez megtörtént? Hiszen ő egy híres ember, nincs ott hirtelen mindenhol. Lehet egy véletlen, de az is lehet, hogy nem. Bár lehet, hogy csak én látok benne ennyi fantáziát.

Azon gondolkoztam, mit kéne csinálni. A végén arra jutottam, hogy megnézek egy filmet Netflixen. Miért ne? Egész jó napon vagyunk túl a Ferrarival. Még akkor is, ha a pilóták nem teljesen érzik ezt. És halo?! Ez volt az első munkanapom.

A laptopom az ágyra tettem, betakaróztam nyakig, és kerestem valami akció/kalandos filmet. Gondoltam egyet, hát miért ne tenném ki insta sztoriba. Mióta megtudta a sajtó, hogy milyen posztot kaptam Charles életében, azóta dőlnének a követők, de mivel privát a profil ezért nem aggódok, hogy a fél világ megtudja, hogy filmet nézek. De mi lenne ha...? Óh hát persze.

Gyorsan megkerestem a Netflix logót, betettem nagyképernyőbe, hogy csak az látszódjon. Elővettem a telóm, láthatatlanban megynitottam az instát, kerestem egy jó filtert, ami illett az összerakott képhez.

A végén egy egészen komoly, fekete- fehér filterre esett a választásom.

A képen csak annyi látszódott, hogy egy ágyban fekszek, a háttérben nagyon homályosan látszódik a hotelszoba. De azért elég kivehető volt a szoba.

A képen ez a szöveg szerepelt:
Movie night, with my own love..❤

Csak ennyi szerepelt rajta. Tökéletes prank. Minden ismerősöm, közöttük az internetes legjobb barátnőm is azt fogják hinni, hogy lett valakim. Talán még apa is ránéz, és jobb kedvre derül... Na mindegy. Gyorsan kitettem és ki is kapcsoltam gyorsan a wifit, és úgy az egész telefont. Ma este csak én és egy jó film lesz.

Miután befejeződött a film, elmentem aludni.

Elnyelt a sötétség és az álmok hullámai ahonnan sajnos van vissza út, akármilyen csodálatos is az a világ.

-------------

Valaki rángatott. Azt hittem álmodok.
-Hadj békén, aludni akarok. Még fél órát kérek! - nyavajogtam, majd ki se nyitva a szemem, visszanyomtam a fejem a párnába.

-De most azonnal kelj fel! Most. Hahó itt Charles, nem a takarítónő vagyok! És legyél oly kedves, hogy kikelsz az ágyból, és elmondod, mi a szart akarsz tőlem. Mert most ugyan tövig benne vagyok a szarba. Hm? Miért? Egy újságírónak dolgozol? - hadarta végig Charles, és feleszméltem, hogy nem álmodom.

-Miről zagyválsz te itt össze vissza nekem? Mit csináltam? Meg kinek dolgozok? - kérdeztem vissza, majd feltámaszkodtam, és hunyorítottam a fénytől.

Bizonyára már fél 9 lehetett. A nap hét ágra sütött, szoba villany nélkül is fényes volt.

-Miért nem vetted fel a telefont? Ignorálsz? Miért? Tudod  hogy ki fogunk rugni és már fel is készülsz rá, vagy mi? - mondta még idegesebben, miközben az ágyam előtt járkált fel alá. Mivan?

Promise This Is Forever //Charles Leclerc Ff. //Donde viven las historias. Descúbrelo ahora