Egy lány ül a buszon. Meg még sok másik, de van ott egy bizonyos lány, aki a naplementét nézi és visszagondol dolgokra, amik régen tötténtek vele. Egy izgalmas, eseményekkel teli táborból jön épp most, de nem az ottani élményeit próbálja megemészteni. Van valahol egy nagyon jó barátnője, akit hiányol. Az idő hiányában elég keveset beszélnek mostanában. A lány már arra sem emlékszik, mikor látta utoljára barátnőjét. Talán soha... Egy éve, mikor megismerkedtek, sokat tétovázott, hogy odamenjen-e hozzá. Aztán végülis megtette. Szeptember 5-e, ez a dátum máig is be van jelölve a naptárban. A nagy nap, amikor jó döntést hozott a lány. A két barátnő sok időt töltött együtt, szó szerint jóban-rosszban együtt voltak. Együtt nevettek és sírtak, majd lassan eljött a mozgalmas nyár és egyre kevesebbet beszéltek. Távol laknak egymástól, de mindeddig tökéletesen sikerült fenntartaniuk a kapcsolatot. Aztán lassan beköszöntött az ősz is és mindkettőjüknek tanulniuk kellett. Többet, mint gondolták volna, de a barátságuk kitartott.
Egy lány ül a buszon. Meg még sok másik, de van ott egy bizonyos lány, aki a naplementét nézi és papír alapú levelet kezd írni. Ír egy jó barátnőjének, akit hiányol. Időt próbál szakítani rá ebben a rohanó világban. Tervezget, mint azt általában csinálja. Tudja, hogy a barátnője nem fog mindenbe belemenni, mert mintha szociális szorongása lenne, de meg akarja próbálni. Az első pár sor után felsorolja, hogy hová szeretne elmenni távoli ismerősével. A legkisebb programoktól, a legnagyobb rendezvényekig. Még szerencse, hogy kis betűkkel ír, mert a lap már így is majdnem betelt. A végére odabiggyeszt egy rövid elköszönést: „tényleg nagyon hálás vagyok Istennek, hogy megismerhettelek, de még nincs vége. Ennél is többet szeretnék tudni rólad. És ha el is akarnál futni, visszatartanálak. Hisz a barátságunk nem olyan felszínes, mint másoké. Szükségem van rád. :)"
Egy lány ül a buszon. Meg még sok másik, de van ott egy bizonyos lány, aki a sötét eget nézi és rámosolyog a csillagokra.
Nem vagyunk messze, hisz ugyan azt az eget, holdat és csillagokat látjuk most is. Szinte melletted ülök, csak nem látjuk egymást. De ez így rendben van, amíg itt vagy nekem.
KAMU SEDANG MEMBACA
Novella hotel
Cerita PendekA hely, ahol novelláim találkoznak és időrendi sorrendben felsorakoznak. Itt a recepciós, miben segíthetek? Hogy ki hol lakik? Oh persze, jöjjön utánam, bemutatom önnek a lakóinkat. Szabad szobát pedig a második emeleten tudok biztosítani hosszútávr...
