𝙀𝙡𝙧𝙖𝙜𝙖𝙙𝙩𝙖𝙡𝙖𝙠 /𝙋𝙚𝙩𝙚𝙧 𝙋𝙖𝙣/

Part6×𝕄𝕖𝕟𝕛×

•Lisa szemszöge•

Kinyitottam a szemem; még a nap alig sugárzott fényt retináimnak,amikor a fejemen simogatást éreztem.Egy meleg, nagy, erős kéz játszadozott a hajammal,halk dalt dúdolgatva közben. Olyannyira ismerős volt ez a hang..Pán!
Azonnal felpattantam,hogy gondolataimnak hangot adjak,majd hullámzó mellkassal fordultam a fiú felé.
-Te,te mit keresel itt?-susogtam.
-Lisa.. Kicsi hercegnő..Hiányoztál- sütötte le tekintetét;-Haragszol rám?Nem tettem semmit Lisa,ugyan..
-Nem haragszom rád Pán!-ráztam meg a fejem,-Csak tudod a lány aki jött.. Ő volt az-suttogtam magam elé elhaló hangon.
Láttam Pánon,hogy kissé megérintette amit mondtam neki,hiszen pontosan tudta, hogy mit művelt velem az a lány..

-Hercegnőm..-nézett rám együttérző arccal,-Tudom..
Elképedtem, tudta; és nem tett semmit, akkor mégis csak látott benne valamit!Vajon ugyanúgy tekint rá mint rám? Őt is becézgetné és simogatná ha tehetné? Belehalnék..
-Hé Lis,-emelte fel az állam,-Min agyalsz?
-Szereted őt igaz?-tettem fel a mindent eldöntő kérdést,nem akartam kertelni,tudni akartam az igazat. Mélyen és szúrósan néztem a szemébe, már-már elbicsaklott az álarcom. Majd egyszerűen csak elnevette magát.. Ezt nem tudom elhinni;kinevetett..

Tettére könnyek csillantak szememben.
-A akkor ez mit jelent?- kémleltem erőteljesen az eget,hogy ne kelljen szembenéznem vele.
- Hercegnőm..Tudod miért hívlak így?-mire megráztam a fejem,-Mert amióta megláttalak te vagy az egyetlen lány a szívemben, és sosem választanék helyetted egy olyasvalakit,aki másokat bánt meg,csak mert az ő szíve üres..

Meghatódtam mondata hallatára..
-Szeretlek!-ugrottam a nyakába, és hosszasan megcsókoltam. Kissé meghökkent,majd viszonozta gesztusom.
Pár percig csak szótlanul álltam karjai biztos szorítása között,mire ő törte meg a csendet.
-Lis..
-Hmm?
-Nem gondoltam volna,hogy ilyen jó lesz ez a csók-kuncogott,majd egy puszit nyomott a hajamba.
-Én sem,de veled tökéletes..

••
-Pán,beszélnünk kell!- jött elő a sűrűből egy számomra ismeretlen fiú,egy nagyon is ismerős lánnyal az oldalán.Mit keres ő itt? Nem a többiekkel kellene legyen? Mi okból jött ő ide?
Értetlenül kapkodtam fejem a szerelmem és a két érkezett között..De mintha Pánt is meglepte volna a helyzet...
-Mit keres ez itt?-vetette oda,szinte köpte szavait,gúnyos tekintettel. Majd közben a háta mögé állított,mintha féltene.
-Pán,figyelj rám...-kezdte a fiú,-Ez a lány, ő csodálatos,érzékeny és szép.. Miért akarod, hogy bántsam?
-Na ide figyelj Chris..Mit mesélt be neked ez a boszorkány? Azonnal elmész és teljesíted a parancsot,vagy én magam teszem meg,de akkor te is vele tartasz!-fenyegette meg P. a kissé már ijedt arcú fiút.
-Soha! Miért akarsz egy ártatlan lányt büntetni? Szánalmas húzás tőled Pán,akármi is vitt rá erre! -kiabált vissza,ami egyáltalán nem volt jó ötlet. Szinte filmként pörgött le előttem,ahogyan Chris arcára megbánás és félelem költözik;majd Pán meglendíti az ujját,majd a fiú kiterül a földön..
Wendy ijedten sikított fel, és azonnal letérdelt a fiú mellé, és ébresztgetni próbálta.
-Hiába!- nevetett gúnyosan Pán,- Úgysem ébred fel,viszont ha fel is kel valaha nem fog rád emlékezni! Te pedig-mutatott Wendyre,-Egy ketrecben fogsz tengődni életed végéig,kenyéren és vízen fogsz élni, és soha az életben nem jössz ki onnan amíg én a világon vagyok!

-Ez mind a te hibád!-mutatott rám a lány,-Végre valaki szeret engem,te pedig elintézed,hogy ő is itt hagyjon, ezért utállak te szajha!-hadonászott könnyes szemmel,-Én szerettem őt Lisa, te pedig elvetted tőlem!
-Fogd be a szád!-ordított rá Pán,-Én vettem el tőled, és sosem kapod vissza! Hiba volt az árnyéknak ide hoznia téged!Elintézem,hogy még ma elmenj innen, és soha többé ne térj vissza!
Wendy sértődötten szegte fel állát,majd Pán elé állt.
-Ha azt hiszed, hogy félek tőled, hát elmondom,hogy tévedsz! Nagyon is!-bökte meg büszkén a fiú mellkasát.Mire az egyszerűen pofon vágta (?).
-Lányokat nem ütünk meg!!-kiabált rá.
-De te csak egy szörnyeteg vagy,takarodj innen, és ne gyere vissza! Menj a tengerhez,szállj fel a legelső kalózhajóra, és Londonban szállj le! Soha többé ne halljak rólad, különben az életemre esküszöm kegyetlenül megkeserülöd; és utoljára mondtam el!

Végül minden úgy alakult,ahogyan Pán mondta,Wendy tényleg elment, és vissza sem nézett..