Kpop Imagine√ [ Kérések Nyitva]

Skz-Changbin

Vártál rá. De nem jöt. Azt hitted vagy neki annyira fontos hogy melletted legyen amikor nagy szükséged lenne rá hiszen meg is igérte...

"Mindig melletted leszek t/n. Amikor csak szükséged lesz rám én ott leszek"

Akkor most hol van? Hol van az a férfi aki megígérte mindig ott lesz neked bármi történjék?. Számodra nem létezet idegesetőbb dolog mint amikor megigérnek valamit de nem tartják azt be. Az igérete elszállt a levegőben vele együtt.
A kinti levegő fagyos volt te pedig a csendes utcán sétáltál nem törödve a minuszokal. A hó kicsit szállingozot a szél pedig itt ott belekapot hajadba de neked ez jól eset. Ez kellet különben azt hiszed megfulladsz a fájdalomban.

Szíved millió darabokra tört  changbin pedig magadra hagyott. Ennek lassan egy éve. Nem érteted mi történt csak azon kaptad magadat hogy changbin ridegen ejti ki ajkai közül a szavakat amik törként hasitotak a szívedbe. Szakitot veled de a miértjét úgy érzed soha nem fogod megtudni. Talán egy másik lány? A karrierje miatt? Már nem szeretet?

Magad sem tudtad. Azt mondta maradjatok csak barátok. Hogy neki ez nem megy és akármennyire probálkoztál a helyzet csak még rosszabb lett.

Kezeidet össze dörzsölve fujtál bele hogy kicsit fel melegedjenek jég hideg kezeid majd a zebra felé vetted az irányt de figyelmetlenséged miatt épp hogy nem elgázolt egy autó ha valaki nem ránt vissza. A lendület miatt mellkasának ütköztél de ismerős illata volt az illetőnek.

-Jól vagy t/n?-tolt el magától changbin mire szemeid nagyra tágultak és szemeidbe könnyek gyűltek. Némán magához ölelt és hagyta hogy kisírd a lelkedet is miatta. Hátadat simogata nyugtatásképpen és amikor kicsit megnyugodtál eltolt magától arcodat két kezei közé fogva. -Mindig mondtam hogy figyelj jobban. Majd nem elütötek-tete csipőre kezeit de látva mennyire csendben vagy csak sóhajtot egyet. -Nem iszunk meg valamit?

-Miért kellene? -szólaltál meg halk hangon. Szemeid még mindig könnyesek voltak de igyekeztél letörölni őket. -Csak igy hirtelen fdlbukansz a semmiből és csak ennyit vagy képes mondani? Magamra hagytál changbin, pedig szükségem let volna rád és azt hiszed ezek után én még boldogan elcseverészek veled? -nevetél fel gúnyosan-Nagyon tévedsz

-Csak hallgass meg t/n. Hiszek abban ha meghallgatnál akkor megértesz

-Mit tudnál még nekem mondani? Huh? -hangod megtört volt és azt kivántad bár csak vége lenne már

-Egy sajnálom ide édes kevés azt jól tudom. De már megbántam... Én teljesen össze voltam zavarodva. Azt hitted azal hogy szakítok veled azal jot teszek neked t/n-fogta meg a kezedet-Mellettem soha nem lehetet volna normális kapcsolatod. Sokszor lettél volna elhanyagolva én pedig nem akartalak téged továbbra is ki tenni ennek. Te nem ezt érdemelted te sokal többet érdemelnél

-Gondolhatál volna erre a kapcsolatunk legelején-mondtad ridegen kihuzva kezeidet övéiből

-Gondoltam. De akkor már nem tudtam vissza lépni. Akartalak-nyelt egyet elforditva a fejét egy pillanatra lehajtotad a fejedet hogy elrejtsd könnyeidet de utána vissza vezeted tekintededet rá.

-Nem tudom mit akarsz ezzel-ingatad meg a fejedet szipogva egyet.

-Pedig pontosan tudod t/n. Kezdjük újra... Tudom hogy már nem hiszel nekem. Hogy gyülőlsz mert pont a legszarabb időszakodban hagytalak csendben de nagyon sajnálom. Be látom hogy hibát követem el és ha kell kiálok a nyilvánoság elé és elmondom hogy te vagy a barátnőm. Érted bármit megtennék. Ez a pár külön töltött év rá ébresztet, hogy csak veled vagyok egész. Melletted vagyok önmagam és szeretném ha minden a régi lenne. Én szeretlek... T/n kérlek néz a szemembe-nyúlt gyengéden állad alá majd forditota magával szembe.

-Nem akarok megint csalódni benned changbin egyszer már megtörtént-sírtad

-Nem fogsz. Nem hagyom hogy még  csak egy könnycseppet is ejts miattam. Hercegnőm- a régi becenevedte elmosolyodtál

-Annyira régen halodtam már ezt a becenevet-mogyogtad szipogva mire changbin ajkai mosolyra huzodtak

-Egyetlen hercegnőm-folytata ezel felélesztve szunyadó pillangoidat. -Kérlek adj egy második esélyt hogy be bizonyitsam megéri újra kezdenünk-boci szemeinek sosem bírtál ellenálni és te is vágytál arra hogy újra changbin karjaiba lehes. Kész lettél volna megbocsántani neki mindent csak azért hogy újra vele lehes. Láttad rajta hogy nem hazudik hogy nagyon is komolyan gondolja azokat amiket mondott és ettől a szíved csak még hevesebben dobogott melkasodban.

-Félek-suttogtad halkan a betont nézve-Félek hogy elhagysz-néztél fel szemeibe-Te mondtad... Nem akartál kitenni ennek mi van ha úgyan ezel a mondatal újra kilépsz az életemből? Nem bírnék ki még egy csalódást.

-Hajlandó vagyok bármit megtenni hogy újra elnyerjem a bizalmadat t/n.-fogta meg jég hideg kezeidet-Soha ismétlem soha nem hagylak magadra többet. És azért hogy megbocsáns bármit megteszek-szavai jól estek és akaratlanul mosoly ült ki arcodra

-Akkor sok időt fog igénybe venni ugyan is minden emberbe fektetet bizalmamat porig romboltál-felelted halkan elnézve róla mire felsóhajtot

-Már mondtam hogy nem érdekel mennyi időbe fog telni. Mert megéri várni rád-húzta ajkait egy imádni való mosolyra.

-Ezt jó hallani-húzodtak ajkaid egy őszinte mosolyra mire changbin szája is fel felégörbült.

-Mit szólnál ha meginnánk egy forró csokit a kedvenc kávézónkban? -ajánlota amire habozva rá bolintotál majd mellete lépkedve indultatok el a szokásos kávézóba ahová régen rengeteget jártatok. Reménykedtél abban hogy életed nem megy megint fére és innentől minden rendben lesz. Changbint pedig ettől a naptól kezdve le sem tudtad vakarni magadról. Vissza akart kapni és helyre hozni azt amit ő maga rombolt össze.

Egy changbiniee❤

Nem tudom ki kérte, remélem elnyerte tetszéseteket. 🎄