Testvérbe szeretve - Taekook ✓

(19) Szerepcsere?

!Bottom Taehyung!

A jövőhetünk szokásosan telt. Iskola, dolgozatok, türelmetlenkedés az őszi szünet miatt. Majd péntek este Tae furcsán viselkedett. Nem rossz értelemben, de mintha minden dominancia elhagyta volna őt. Fürdés után egy alsónadrágba mentem be hozzá. A hátán feküdt, nyöszörgött és berántott a lábai közé. Egy kicsit előre mozdítottam a csípőmet kíváncsiságból, ezért ágyékaink összeértek. Hangjában elégedettséget véltem felfedezni.

- Mit szeretnél? - suttogtam erotikusan a fülébe, majd még egy lökés.

Mielőtt válaszolt volna kopogtak az ajtón. Hála az égnek, hogy nem nyitott be! Adtam egy gyors puszit Tae szájára engesztelésképp, majd igényesnek nem nevezhető felöltözés után kiléptem a szóbából, az ajtót becsukva mögöttem.

- Mi történt? - kérdezem anyától, aki eléggé úgy nézett ki, mint aki mindjárt elsírja magát.

- Összevesztünk a nevelőapáddal. - mondta ki lassan.

- Tudok valahogy segíteni? - tényleg fontos nekem, de az ajtó mögött is van egy személy, akin segíteni kellene.

- Nem hiszem, viszont azt beszéltük meg, hogy az egész őszi szünetet a nagyszüleidnél töltjük fent a hegyekben, mert a munkánk miatt veszekedtünk. Nem akarlak titeket egyedül hagyni másfél hétre, ezért szeretném, ha velünk jönnétek. Tudom nehéz lesz a barátaitok nélkül, meg gondolom a barátnőitek miatt, de fontos lenne. - magyarázott.

- Ne aggódj anya, Taehyung is biztosan szívesen jön. A barátaink megértik majd és egyikünknek sincs barátnője. - próbáltam nyugodt maradni.

- Pedig azt hittem. Mindegy, köszönöm Jungkook és Jó éjszakát! - köszönt el.

Gyorsan visszamentem a szobámba és a ruháimat ledobálva az alsó kivételével visszafeküdtem Tae lábai közé.

- Még mindig így szeretnéd? - kérdeztem aggódással a hangomban.

- Igen, kérlek Jungkook! - rántott le, hogy meg tudjon csókolni. Picit meglepődtem, mert szinte mindig Kicsimnek hív, de akkor ez ma este máshogy lesz.

Lehúztam róla az utolsó ruhadarabot, aztán a fiókba nyúlva vettem elő a síkosítót. De végül hirtelen meggondoltam magam. Elváltam az ajkaitól végig nyaltam a mellkasát néhol szívásfoltot hagyva, majd a farkát kikerülve, hajoltam le a bejáratához. Eleinte csak körözgettem, aztán néha be is dugtam a nyelvemet szűk nyílásába. Amikor meguntuk ujjaimat is belevettem a játékba. Ollózó mozdulatokkal kitágítottam, és miután még egyszer megvártam, hogy beleegyezzen, a farkamat alaposan bekenve a zselés folyadékkal, hogy ne fájjon neki, szép lassan kezdtem feltolni magam neki. Észben tartom, hogy neki ez az első és a felénél meg is álltam, hogy szokja, viszont feljebb lökte a csípőjét, emiatt elég hirtelen töltöttem ki belülről. Kissé fájdalmasan nyöszörgött, ezért a nyakát kényesztettem amíg meg nem szokta. Mikor azt mondta, mehet, teljesen kihúzódtam belőle és lassan toltam vissza. Ezt megcsináltam egy jó párszor egyre gyorsabban, míg el nem találtam Tae pontját. Ezek után hangja olyan volt, amit még soha nem hallottam tőle. Vékony és magas, de nem irritálóan. Szinte egyszerre élveztünk el, úgyhogy jöhet a bosszú. Miután szereztem egy zsebkendőt, először a hasát törölgettem le, amíg pihegett utána a fenekét. Ő is mocorgott, mint én, de nem szólt semmit.

- Jó volt? - kérdezem meg tőle, miután betakartam és már rendesen vette a levegőt.

- Igen, de ebből nem csinálunk rendszert. - morgott. Most meg mi a baja?

- Édesem, nem tudom mivel bántottalak meg, de ne haragudj! - erre azért megenyhült.

- Nem te. Félek, elvesztettem az irányítást kettőnk között. - szomorodott el.

- Dehogyis. Akár most is hagynám neked, második menetként.

- Akkor jó. - hajtotta hátra a fejét. Fáradt volt már, hagytam aludni. Holnaptól úgyis szünet majd reggel megfürdünk. Az este lezárásaként megcsókoltam, aztán kivételesen ő bújt a mellkasomhoz.

Szombat:

Reggel anya hangjára keltem fel. Az őszi szünet első napja van, és ők el akarnak utazni. Nem vagyok a legboldogabb, de ennyit megtehetek értük. Mielőtt bármi mást csináltam volna átvittem a lakáskulcsomat Namékhoz. Jin azt mondta dolgoznak, akkor ellesznek ebben a másfél hétben. Aztán felkeltettem Tae-t is.

- Hogy vagy? - kérdezem meg tőle miután felült az ágyban.

- Ne beszéljünk a tegnapról kérlek, nem fog többet előfordulni. Nem tudom mi volt velem...

- Ahogy szeretnéd, viszont pakoljunk, nemsokára indulunk. - húztam ki közben a bőröndöt az ágy alól - Egy elég lesz kettőnknek, ugye?

- Igen, persze. - kelt föl.

Főleg melegítőt pakoltunk el, nem hiszem, hogy olyan meleg lenne a hegyekben. Természetesen telefon, töltő, fülhallgató sem maradhatott itthon. Mára még farmert vettünk fel.

- Megállunk még vásárolni, rendben? - fordult hátra anya, amikor beszálltunk az autóba.

- Gondolom, most nemcsak öt percre szaladtok be. - morgolódok, mert nem szeretem ezeket a „nagybevásárlásokat".

- Nem, a nagyszüleitek kértek egy pár dolgot, de nem kell bejönnötök velünk.

- Rendben.

Betartották, amit mondtak. Szépen kint hagytak minket a parkolóban. De inkább itt, mint a boltban.

- Kicsim, unatkozol? - szólal meg Tae, mire egy kicsit megugrottam. Eddig nagyon csöndben volt.

- Hát, eléggé. - próbálok mosolyogni.

- Akkor gyere ide! - mutat az ölébe. Az ilyen utasításaira mindig szót fogadok.

- Sokkal jobban tetszik ez a helyzet. - utalok arra, hogy én vagyok kiszolgáltatott helyzetben.

- Nekem is. - teszi a nyakam két oldalára tenyereit, így meg tudja tartani az arcomat, hogy ránézzek, majd végszóra csókolózni kezdünk. Anyáék úgysem jönnek vissza egy darabig.

Először csak meglovagoltam őt, de elfáradtam, ezért eldöntött a hátsó ülésen és ő folytatta a csípőmunkát. Vigyáztunk, hogy semmi ne legyen olyan, de nagyon tetszett a helyzet. Le se vetkőztünk rendesen, így hamar rendbe szedtük magunkat.

- Nem tudok ülni! - kezdtem nyavalyogni, amikor visszamásztam a helyemre. Majd gondoltam egyet és visszafeküdtem. A fejem Tae combján, én meg kicsit oldalasan.

- Nem csak a te feneked fáj. - simogatta az arcomat.

- Felkeljek?

- Nem kell, maradj csak.

- Mi történt veled Jungkook? - kérdezte apa, amikor visszaültek az autóba.

- Csak fáradt vagyok, Taehyung meg aranyos. - És még nem is hazudtam!

- Hát, jó. Viszont ha szólok, hogy rendőr ülj vissza!

- Rendben. - most azért örülök az engedékenységének.

Taehyung:

Jungkook elaludt, ezért amikor apa szólt én ültettem fel és kötöttem be. A maradék utat már így töltötte, mert nem ébredt fel. Én keltettem fel, mikor megérkeztünk.