(23) Változás

846 44 2
                                    

Az őszi szünetünk maradéka csendben telt. Nem igazán voltak közös összebújások. Néha átölelt, de túlságosan frusztrált lettem miatta, ezért mindig hamar elengedett. Apró szájra puszik voltak, de nem mélyítettük el szintén miattam. Egyre rosszabbul voltam. Az emlékek egyre többször kínoztak és már a szobámban sem tudtam aludni. Sajnos, néha Tae társaságát sem tudtam elviselni éjszaka. Mindig felébredtem, amikor éreztem, hogy hozzámér. Akarva, akaratlanul. Ő is egyre idegesebb lett. Többször hagyott egyedül. Ilyenkor mindig csak arra tudtam gondolni, hogy újra lányok társaságát keresi. Jin és Namjoon ilyenkor mindig ott volt mellettem. De ők sem tudtak segíteni.

Taehyung:

Szeretem Jungkookot. Mivel ő sohasem mondta ki, nem tudom, hogy hogyan érez. Egyre több a kérdés, amire nem kapok választ. Sokszor megyek át Yoongihoz, mert már nem tudom elviselni a szerelmem hideg viselkedését vele szemben. Egy napon, november vége fele, betelt a pohár. Nem akartam kiabálni, azóta is bánom, de elegem lett.

- Miért nem vagy képes elmondani mi bajod van? Miért nem mondod azt, hogy már nem szeretsz? Miért nem vagy őszinte velem? Miért? - kiabáltam rá Jungkookra amikor már a csókomat is elutasította. Sírva kuporodott össze az ágyon, és sajnos a dühöm miatt, nem tudtam foglalkozni ezzel.

- Tae... - próbált megszólalni, de újabb kérdéseket tettem fel neki. - Szeretlek...

Meg sem hallva ezt mentem el a házból, ismét Yoongihoz.

- Ennél kedvesebben is lehetett volna. - szólalt meg mikor elmondtam neki mi történt.

- Tudom, de elegem lett.

- Menj haza, próbáljatok meg normálisan beszélni.

- Miért? - tettem fel újra a kérdést. - Hogy újra elutasítson?

- Biztos van magyarázata.

- Rendben, legyen egy utolsó esély.

Hazaérve, Jungkookot a kanapén összekuporodva találtam meg. Csendben leültem mellé és megpróbáltam összekulcsolni a kezünket, amit szerencsére engedett.

- Beszéljünk? - kérdeztem rá óvatosan.

- Mindent elmondok, de a végén egy idiótának fogsz tartani. - kezdett el sírni.

- Bármi történt, soha nem gondolnék ilyet rólad!

És hát elmondta. Egyáltalán nem értettem. Miért gondolta, hogy nem fogom elhinni? Egy álom is lehet valóságos, tudom. Bár én nem egy ilyen miatt. Aztán odabújt hozzám.

- Szeretlek! - mondta ki már hangosan - Tudom, hogy azt mondtam, hogy ezt egy különleges alkalomkor mondom el, de most fontos, hogy tudd! Bocsáss meg!

- Soha nem haragudtam rád. Én is szeretlek!

Ezek után már ő kezdeményezett csókot. És már nem csak szájra puszit. Olyan mintha újra kezdenénk a kapcsolatunkat.

Időugrás, karácsony:

Jungkook:

Borzasztó hálás vagyok Taehyungnak, hogy semmit nem erőltetett. Így sikerült összeszednem magam valamennyire. Nagyon sokat gondolkodtam, hogy mit kaphatna tőlem karácsonyra. Végül arra jutottam, veszek neki néhány új ruhát, amit szívesen látnék rajta. Meg amúgy is állandóan "kölcsönveszem" az övéit.

Karácsony estéjén együtt vacsorázott a család. Mindenki egész nap azon dolgozott, hogy ez az este szép legyen. Takarítással, díszítéssel, főzéssel.

Az ajándékozással is minden rendben volt, csak anyáéknak okoztam egy kis meglepetést azzal, hogy amikor Tae átadta az ajándékát nekem, átöleltem a derekánál. Életem annyire lesokkolt, hogy csak a hátamat simogatta meg, ezért hamar elengedtem. Egy új bőrdzsekit kaptam tőle, mert véletlenül elszakította a régimet. Tőlem egy fekete testhezálló nadrágot kapott. Majd titokban meg akarom bámulni a fenekét benne, de erről nem kell tudnia. Meg egy hozzáillő inget.

Lehet, hogy az ajándékozás nem az erősségünk, de amit éjszaka fogok neki adni, az biztosan felér neki mindennel. Remélem nem lepődik meg túlságosan és nem fog ellenkezni.

Fürdés után, Tae az ágyon feküdt háttal és a telefonját nyomkodta. És most rendesen felöltözve. Nem tudom miattam e vagy a hideg miatt, de melegítő és póló és volt rajta. Én vele ellentétben csak egy boxerben voltam, hogy ne kelljen sokat vetkőzni. Meg is lepődött, amikor rám nézett.

- Mi az, ami érdekesebb a telefonodban, mint én? - másztam rá, amitől rögtön letette a telefont.

- Mit szeretnél Kookie? -simogatta az arcomat.

Lábaim az oldala mellett voltak két oldalt, így miután loptam tőle egy csókot felültem, hogy ingerelni tudjam az ágyékaink összeérintésével.

- Biztos szeretnéd? - ült fel, ezért átöleltem a nyakánál. Az ősz szünet óta nem voltunk együtt, így egy kicsit félek, de úgyis majd fordítani szeretnék.

- Igen, csak hagyd, hogy úgy csináljam, ahogy nekem jó! - mocorogtam továbbra is, mert nem akartam alá kerülni még.

Bólogatott, majd finomat megfogta a derekamat, ahol a bőrömet cirógatta. Kibújtattam a pólójából, és a melegítőt is lehúztam róla, amit a csípője megemelésével segített.

Bedugtam a szájába a mutató és a középső ujjamat, hogy nyálazza be, amit meg is tett. Mivel az alsómat még nem vettem le abba belenyúlva helyeztem fel magamnak a kisebbet, miközben végig az ő szemébe néztem. Nem tudtam, gyorsan végezni vele, mert még mindig eléggé be voltam feszülve. Ezért Taehyung elengedve egyik kezével a derekamat, mutatóujját a számba helyezte egy fél percre. Onnan kikerülve azonnal a fenekembe ment, amitől előre döntöttem a fejemet a vállának, szerencsére nem a fájdalomtól. A három ujjtól ár hamarabb végeztünk, és a maradék ruhadarabok eltávolítása után bele tudtam ülni a farkába, ami már eléggé felfelé meredezett. Síkosítót is használt, hogy nekem még könnyebb legyen. Mikor már kellő ideje mozogtam rajta és kezdtem fáradni, megengedtem neki, hogy maga alá döntsön. Így gyorsabban mozogtunk mind a ketten, de nem így terveztem és a kezdeti engedékenységem elmúlt és már nem élveztem annyira ezt a szerepfelosztást, mint régen.

- Lassú vagy babám! - állítottam meg, amit egyáltalán nem értett.

Letoltam magamról, hogy kihúzódjon belőlem és magam alá döntöttötem.

- Jungkook, én így nem szeretném! - fogott meg, amikor rájött mit akarok.

- Legyen ez az ajándékom, kérlek! - néztem rá aranyosan, amitől megenyhült.

- Csak most az egyszer. - engedte el magát, mire én magamban mosolyogtam, hogy ez bizony nem az utolsó lesz így.

Ujjaimmal finoman előkészítettem, míg csókunkban átvettem az irányítást. Ha jól éreztem, nem volt ellenére. Beletoltam magam a formás fenekébe és mivel farkaink méret között az utóbbi időben csak egy centi különbség maradt, szépen kitöltöttem belülről. Nagyon aranyosan nyüszített egyet, amikor először megmozdultam, de hamar megszokta. Imádtam azt látni, hogy Tae gyönyörű arca eltorzul az élvezettől, mikor prosztatáját ingereltem. Végre nem én mentem el először. Szeretem, ha irányíthatok és a szerelmem bújós énjét, ami csak akkor jön sajnos elő, amikor finoman szólva seggbe rakom. Miután megtisztítottam, le se lehetett vakarni rólam. Így aludtunk el.

Testvérbe szeretve - Taekook ✓Where stories live. Discover now