(2) Kérdések

1.8K 84 14
                                    

Szóval, amikor beléptem a lakásunkba, elég hangos nyögéseket hallottam. Egyértelmű volt, hogy csak egy lány képes ilyen magas hangokat kiadni. A szüleink még szerencsére nem voltak itthon. Nem volt nehéz kitalálni, hogy ki a másik fél, de Taehyungot nem hallottam. Most már nekem se ártana egy új partnert találni. Nem mentem fel a szobámba, akkor csak elviselhetetlenebb lett volna a ribanc hangja. Leültem a kanapéra, felvettem a fejhallgatómat és nekiálltam tanulni.

Elég hangosan hallgathattam a zenét, mert nem hallottam, amikor ezek ketten lejöttek az emeletről. A kanapé szemben van a bejárati ajtóval, úgyhogy láttam melyik lány jött át. Elmosolyodtam, mert azzal a csajjal már én is voltam egy ágyban.

- Min mosolyogsz? - vette le a fejhallgatót a fejemről Taehyung.

- Csak ez lány már volt itt. - mosolygok rá.

- Ja, értem. Tetszik az egybeesés. - ül le mellém.

- Taehyung... - kezdek bele.

- Csak Tae. - vág közbe. - Bocsánat, hogy közbe szóltam.

- Tae - kezdem újra - Megint túl közel vagy hozzám!

Amikor rájött, hogy tényleg elég közel ült le mellém és arcunkat alig pár centi választotta el egymástól, gyorsan arrébb ment.

- Köszönöm, hogy tiszteletben tartod! - mosolygok újra.

- Ilyenkor sokkal kedvesebb vagy. Mit tanulsz?

Fel sem tűnt, hogy közben eltelt az idő. A szüleink is hazaértek, ami annyit jelent, hogy már elmúlt este hat óra. Mi pedig még mindig a kanapén ültünk és beszélgettünk.

- Sziasztok! - köszön anyukám - Annyira örülök, hogy jóban letettek.

Szégyenlősen lehajtom a fejem. Ilyenkor miért nem tudok magabiztos lenni vagy legalább gonosz? Tae csak aranyosan néz rám. Úgy néz ki az ő szíve is meglágyult. Bár ez az állapot egyikünknél sem fog sokáig tartani, ezt mindketten tudjuk, mivel megismertük egymást. Holnap suliban visszatér a régi stílusunk, hogy egy újabb lányt szedhessünk fel.

A vacsora békésen telt, aztán elmentünk fürdeni. Tae ment elsőnek. Kiabált, amikor kész volt, úgyhogy kijöttem a szobámból, ami elég nagy hiba volt. Csak egy alsónadrág volt rajta, én meg nem tudtam mit kezdeni az elém táruló látvánnyal. Nem kéne lázba hoznia! Hisz én is fiú vagyok, ráadásul sokkal izmosabb, mint ő. De ahogy vizes haja az arcára tapadt nem tudtam levenni róla a szemem.

- Sajnálom Kook, de én csak egy alsónadrágban szoktam aludni. - magyarázkodott.

- Értem... - motyogtam, majd beszaladtam a fürdőszobába. Csak később esett le, hogy hogyan hívott. Majd holnap megkérdezem. Gyorsan lefürödtem hideg vízzel, aztán elmentem aludni.

Reggel mindannyian együtt reggeliztünk. De én még mindig Tae félmeztelen látványára tudok gondolni. Most már tényleg elég rég lehettem együtt bárkivel is, ha már ez is felizgat. Ha jobban belegondolok pontosan öt napja. Hisz múlthét csütörtökön volt utoljára. Igen, az nagyon sok idő.

- Jungkook, hol jársz fejben? Nagyon elkalandoztál! - ébreszt fel anyukám.

- Semmi lényeges.

Amint beétünk az iskolába, én azonnal keresgélni kezdtem. Már az se érdekelt, ha esetleg egy lánnyal csináltam már, de sehogy sem akart összejönni. Bosszúsan mentem be a legelső órára.

Otthon megcsináltam a leckéket és végül meg is tanultam a nagy részét, de a biológia valahogy nem ment a fejembe. Nem értem, miért.

Éppen a szobámban fetrengtem az ágyon, amikor bekopogtak a szobámba.

Testvérbe szeretve - Taekook ✓Donde viven las historias. Descúbrelo ahora