Egyéjszakás Szerelem

Hiba volt!

Egész úton a gondolataimba voltam feledkezve. Azt sem vettem észre, mikor megálltunk az állomáson.
-Kisasszony, itt vagyunk. -szólalt meg a sofőr.
-Oh, köszönöm. További szép estét, Esteban! -mosolyogtam rá illedelmesen.
A férfi szemei egy pillanatra kikerekedtek az udvarias megszólalás hallatán, majd bólintott.
"Hát igen. Gondolom a legtöbb lány, akit fuvarozgat Glennek, kutyába se veszi őt. Én meg csak örülök, hogy végre láttam egy kis érzelmet az ember arcán."

Elfojtottam egy nevetést, miközben szálltam ki a kocsiból. Az úton hazafelé továbbra is kicsit szomorú voltam. Olyan érzés volt, mintha szakítottam volna vele, pedig nem is jártunk.

Miután hazaértem beálltam a zuhany alá, ahol sokkoló felismerést tettem. Harapások és kiszívott nyomok borították a mellem, a vállam és mint a tükörbe pillantva kiderült, a nyakamat is.
-Oh, shit! -kiáltottam fel- Most ezeket hogy fogom mind eltakarni?!

Fürdés után lelkesen keresgéltem a ruhásszekrényemben olyan ruhák után, amikkel a legtöbb nyomot elrejthetem.
"Hála Istennek, hogy holnap legalább nincs sulim."
Ahogy ez a gondolat végigfutott az agyamon, hirtelen rossz érzés töltött el a csajos este elrontása miatt. Írtam Tiának egy üzit, hogy jöjjön át másnap ebédre és mostmár tényleg mindent elmesélek. Szerencsémre nem haragudott, így belement a találkába.

Reggel korán keltem és nekiálltam az ebéd kitalálásának. Gyorsan megjártam a boltot a hozzávalókért, majd nekiláttam a főzésnek. Elsőnek egy citromos sajttortát készítettem, bocsi-süti gyanánt, amit mikor kész volt, beraktam dermedni a hűtőbe, majd nekiálltam a bolognainak, mert azt mind a ketten szerettük és gyors, olcsó étel. Szerencsére hamar kész voltam, kb. 11-kor készen volt minden. A sürgés forgásban le is izzadtam, így elszaladtam egy gyors zuhanyra.

Épp hogy elzártam a csapot, csengettek. Törülközőt magamra tekerve mentem az ajtóhoz. A kukucskálón kinézve barátnőmet láttam, így nem éreztem szükségét, hogy felöltözzek mielőtt beengedem. Kinyitottam az ajtót, kicsit félreállva, hogy ne engedjek betekintést az arrajáróknak, ő pedig gyorsan becsusszant a lakásba és megölelt.
-Aggódtam, hogy valami történt. -dünnyögte a fülembe.

Mikor elengedett és hátrébb lépett egyet, kikerekedett a szeme.
-Oh és látom történt is... -mondta, majd kiszakadt belőle a nevetés- Ez lehetett aztán vad buli, amire lecseréltél. -mutatott a nyakam és mellkasom tájékára továbbra is kuncogva.
Ekkor esett le, hogy miről beszélt.
-Ah ez nem... én nem ezért... félreérted! -próbáltam mentegetőzni.
-Ne aggódj drága! Nem haragszom. Egy ilyen vad menetért, én is ott hagytam volna magam. -nevetett.

Sóhajtottam egyet, miközben éreztem, hogy ég az arcom. Biztosan rák vörös lehettem abban a percben.
-Nem. Félreérted, de mindent tisztázok, csak had vegyek fel valamit. -mondtam és már fordultam is a fürdőszobám irányába.
-Oké. Menj csak. Bár ezeket nem tudom mivel fogod teljesen eltakarni.
-Pff, hát én sem... -mondtam halkan, majd becsuktam magam mögött a fürdőszoba ajtaját.

Felvettem egy sima pólót meg egy rövidnadrágot. A póló szerencsére majdnem mindent elfedett, mert nem volt mély a kivágása, de a nyakam így is szabadon volt. Nyár volt, 30 fok, nem vehettem fel garbót, plusz barátnőm elől már nem kellett rejtegetnem, hisz úgyis látta.

Miután megterítettem, elkezdtünk enni.
-Szóval tegnap, mikor akartam neked mutatni a képeit, megláttam, hogy küldött egy üzenetet. -kezdtem el beszélni 2 falat között.
-És?
-És sokkolt a dolog, mert nem erről volt szó. Egyéjszakás kaland volt a terv. Az egy éjszakát tart. -válaszoltam háborodottan.
-Haha. Nem feltétlen. -vigyorgott rám- Ha jó a szex, működtök az ágyban, akkor találkozhattok hetente vagy havonta egy-egy légyottra. -ecsetelte, hogy is működik ez a számomra teljesen új világ- Amíg mind a két félnek tiszták a feltételek, nincs probléma.
-Na igen, Tia. Itt jönnek a problémák. Én szeretek utána összebújni és úgy vettem észre, hogy ő is egy kicsit jobban ragaszkodik, mint kellene.
-Tehát mit akarsz tenni? -kérdezett vissza, majd evett egy újabb falatot.
-Tegnap megmondtam neki, hogy ennyi volt. -pillantottam félre a szomorú gondolatok miatt.
Barátnőm csak hümmögött ezt hallva, nem szólt bele, amiért félig hálás voltam, de egy részem csak azt akarta, hogy rábeszéljen, hogy keressem fel újra Glennt.