"Hé, ébren vagy?" Mondja minho miközben a földön fekvő fiúra pillant. Jisung enyhén felnevet,bólintott és oldalra billentette a fejét hogy Minhora nézzen.
Már este volt. A fiuk egésznap az életükről beszéltek. Minho mutatott Jisungnak néhány régi gyerekkori fotóját, amin jisung nevetett.
Jisung arról mesélt milyen volt az élete halála elött, a családjáról és barátjairól. Minho már csak azon kapta magát hogy azt kivánja bárcsak ő is jisung életének része lett volna.
Màr lefekvésre készülődtek, kimerültek a napi tevékenységekből. Minho ragaszkodott hozzá hogy jisung aludjon vele az ágyon, de jisung nyilvánvalóan elutasította ezt az ötletet, mivel túl kínosan érezné magát, ha egy ágyban aludna minhoval, különösen miután elolvasta a naplóját.
"Akkor amikor még éltél, volt e valaha....." minho elhalgatott, és ezzel jisungot kiváncsivá tette.
"Volt valaha mim?"
"Egy pasid.tudod? Valaki akit kedveltél?" Kérdezi minho, hálás a szobájàban uralkodó sötétségért, amely elrejtette vörös arcàt. A két fiu találkozás napján felfedte szexuális preferenciáját, ami azt mutatja mennyire jól érezték magukat egymással. Jisung próbálja felidézni a multat.
Egy tinédszer fiú volt tomboló hormonokkal, szóval kétségtelenül talált pár jóképű srácot az iskolájában. De egy pasi? Valaki aki iránt tényleg érzett valamit? Nem emlékszik,hogy volt.
"Hm, nem hiszem. Soha nem találtam valakit aki kitűnt volna nekem."
"Bárcsak találkoztam volna veled, mielött meghaltam" gondolja magában jisung. Miközben meggyőzi magát hogy nem hazudott minhonak. Végül is csak azután találkozott vele, amikor már halott volt, ami igazán kár volt.
"Ó, értem" mondja minho, kissé mulatva azon a tényen hogy jisungnak nem volt barátja eddig mivel jisung rendkívül vonzó volt. Minho lesem tagadhatta a tényt, hogy valamiféle vonzalmat érzett jisung iránt.
Minhonak megvolt a maga jó része a pasikból, de hogy beleszeretni egy szellembe? Ez egyszerűen nevetséges ötlet. Nem tudta nem elképzelni, milyenek lettek volna a dolgok, ha jisung még élne.
Minho ismét jisungra pillant, szeme most csukva volt, a szája kissé nyitva. Minho halkan felnevet az aranyos látványon. Messziről jisung tőkéletes hétköznapi embernek tűnt, de közelebbről látni lehett testének halvány körvanalait, és testének enyhe átlátszóságát.
Habár kissé hátborzongatóan hangzik, minho az éjszaka hátra levő részében jisungot nézte. Ami úgy tünt megnyugtatta mielött lassan elaludt, felkészülve a holnapi hosszú útra.
YOU ARE READING
Ghost || l.mh + h.js //fordítás!! ✔
Fanfiction"Szia örülök a találkozásnak! Lee minho vagyok" "Várj, te látsz engem?" Amelyben Han Jisung egy magányos szellem aki a földön ragadt , és az egyetlen ember aki látja az Lee Minho Forditás így megeshet hogy lessz benne hiba!! [fordítás/translation] E...
